Kommunikációs Foosztály, Bakos István
Hungarológia az ezredfordulón ( 2000. VIII. 22-23.) c. konferenciáról
TÁJÉKOZTATÓ
A Nemzetközi Hungarológiai Központ által évente rendezett konferencián mintegy 250-en vettek részt a külföldi egyetemek magyar oktatói, lektorai, az érdekelt hazai és külföldi intézmények képviseloi. A gazdag tematikájú, színvonalas tanácskozás elso napján Kiss Ádám és Komlósi László az Oktatási Minisztérium helyettes államtitkárai elnököltek. Délelott a hungarológia fogalmáról, módszereirol tartottak négy eloadást, délután pedig a hungarológia fejlesztési elképzeléseit vitatták meg a résztvevok Kissné Pap Margit, Monok István-Jankovics József és Fazekas Tiborc folyóiratban közölt írásai nyomán. Ebben az eszmecserében a mellékelten közölt hozzászólásommal én is részt vettem. Ezen a napon tájékoztatta a résztvevoket Tuomo Lahdelma professzor a 2001-ben a finnországi Jyveskylében rendezendo Hungarológiai Világkongresszusról, ahová kiadónkat egy könyvkiállítással várják. Ennek elokészítését és költségkihatását a hazai szervezokkel elozetesen megbeszéltük, amelyrol külön eloterjesztést készítek.
A következo nap délelottjén négy elméleti eloadással ( Görömbei András, Köpeczi Béla, Kubassek János, és Dénes Iván Zoltán professzorok) folytatódott a tanácskozás, majd délután öt hungarológiai kiadványt mutattak be:
- a Magyar-lengyel tematikus szótárt,
- a Magyar Iskola tankönyvcsomagját
- Ház Attila-Makra Hajnalka-Szende Virág: Hangoskönyv-ét
- az Enciklopédia Humana Hungarica új történelmi CD ROM-ját
- és a Debreceni Nyári Egyetem népszeru Hungarolingua magyar nyelvoktató programját
A bejáratnál elhelyeztem a NTK ezévi két Szent Istvánról szóló oktatótablóját és vittem mintegy 50 Pedagógus Könyvesbolt- katalógust, amelyeket pillanatok alatt elkapkodtak.
A könyvbemutatókon hangsúlyosan kérték a minisztériumot és a kiadókat, hogy - tekintettel az Internet térhódítására és az irdatlan távolságokra- a szerzodések kötésekor törekedjenek az Internetes közlés lehetoségének biztosítására.
A könyvbemutatókról szívesen adok tájékoztatást azoknak akiket érdekel. Mellékelem e tájékoztatóhoz hozzászólásomat és a sajtónak kiadott szöveget.
MELLÉKLETEK
1.) Bakos István ( Nemzeti Tankönyvkiadó) A hungarológia fejlesztésérol
Köszönöm a meghívást és köszöntöm a Konferencia résztvevoit. Érdeklodéssel olvastam a Hungarológia legújabb számában megjelent írásokat, különösen a hungarológiai fejlesztési elképzelésekrol szóló három írást, amelyek mindegyikét értékelném, de arra most nincs ido. Ezért csak néhány fontos, de a tanulmányokban nem említett tényre és tervre szeretném felhívni a figyelmet, amelyek talán az anyag végleges kidolgozása során hasznosíthatók lesznek.
Mindenek elott emlékeztetem a jelen lévoket arra, hogy a hungarológia intézményrendszerének és hazai háttérbázisának megújításáról 1991 szeptemberében kormányeloterjesztést készítettünk, amelynek tervezetét a Szegeden tartott III. Nemzetközi Hungarológiai Kongresszus augusztusban megtárgyalta és kiegészítette. Ebben az anyagban foként a külföldi magyar intézetek és egyetemi hungarológiai tanszékek és oktatóik-kutatóik helyzetének javítását és az o munkájukat segíto hazai háttérbázis összehangoltabb muködését anyagi bázisát szándékoztunk fejleszteni. Javaslatot tettünk a magyarságtudomány hazai intézményrendszerének és szolgáltató intézményeinek megerosítésére és koordináltabb muködtetésére, a Hungarológiai Tanács funkcionális átszervezésére és egy tekintélyes pénzforrással rendelkezo ún. Collegium Hungaricum Közalapítvány létrehozására. Az eloterjesztés elokészítésében olyan jeles szakemberek, köztisztviselok vettek részt, mint Jankovics József a Nemzetközi Magyar Filológiai Társaság akkori fotitkára, Entz Géza akkor a HTMH államtitkára, Kiss Gy. Csaba akkor a Magyarságkutató Intézet egyik vezeto munkatársa, Kósa László a magyarságtudomány egyik legelismertebb hazai muveloje, aki velem együtt társeloterjeszto volt, és közremuködött Papp Margit akkori munkatársam is. Mint ismeretes, akkor ez az eloterjesztésünk, fejlesztési elképzelésünk két tárca, a Külügyminisztérium és a Müvelodési és Közoktatási Minisztérium közötti hatalmi és koncepcionális harcának áldozatává vált. A külföldi magyar intézeteket ugyanis - a Rákosi-korszak gyakorlatát feltámasztva- a külügy a saját felügyelete alá kívánta vonni. A Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériuma és az OMFB tárcánk elképzelését támogatta, az MTA, a PM és a Miniszterelnöki Hivatal felemás módon viszonyult a kérdéshez, s az ügy végül megfeneklett.
A mai államigazgatás képviseloi számára talán nem lenne érdektelen, hogy az egykori tapasztalatokon okulva, az akkori eloterjesztés hasznosítható elemeit beépítve készítenék el az újabb fejlesztési koncepciót. Ennek elosegítésére szeretném a figyelmükbe ajánlani a Magyar Felsooktatás 1991/6-7. számát, amelyben a hungarológia fejlesztésérol szóló eloterjesztést, Kissné Papp Margit hungarológiatörténeti áttekintésével együtt közöltük. Különösen szeretném felhívni a figyelmet a határozati javaslat 2. pontjára, amely úgy vélem ma legalább olyan aktuális mint volt akkoriban ; nevezetesen a hungarológiai munkát támogató Collegium Hungaricum Közalapítvány létrehozására, az intézeti alkalmazottak, illetve a lektorok státusának és fizetésének rendezésére, valamint a Nemzetközi Hungarológiai Központ megerosítésére.
Ugyancsak szeretném emlékeztetni a résztvevoket arra, hogy 1998. augusztusában a Nemzetközi Hungarológiai Központ éves konferenciáját a Magyar kultúra külhoni muhelyei a harmadik évezredben címu, négynapos tanácskozássorozat keretében az MVSZ-szel közösen tartotta, ahol külön szekció foglalkozott (Papp Margit és Sárközi Péter vezetésével) "A külföldi magyar egyetemi oktató- és kutatóhelyek, tanszékek, lektorátusok helyzete, jövobeni feladataik, fejlesztési lehetoségeik" témával, amelynek összegezo beszámolóira az új FIDESZ-vezette kormány külügyi, kulturális és oktatási államtitkára is reflektált a plenáris ülésen, amely a Magyar Figyelo 1998 szeptemberi számában olvasható. Ez alkalommal a külhoni magyarok és a külföldi magyar intézmények kapcsolatának és együttmuködésének fejlesztése került elotérbe. Sajnos a három tárgyalt tanulmány egyike sem említi e két alkalmat és az ott körvonalazódó fejlesztési elképzeléseket, holott az alátámasztaná javaslataik jórészét, talán erosítené a kormányzati szándékokat is.
Úgy vélem az Országos Széchényi Könyvtár, a MTA, a Magyar Rádió, a MTV és a DUNA TV mellett a Nemzeti Tankönyvkiadó is méltán sorolható a külföldi hungarológiai muhelyek rendszeres hazai szolgáltatói, a Nemzetközi Hungarológiai Központ munkáját támogató partnerek közé. Ajánló jegyzékek, katalógusok, mutatványpéldányok küldésével és az Internet révén is igyekezünk hozzájárulni az Önök munkájához, informálásához. Ezért is tartanám fontosnak és mielobb megvalósítandónak a Nemzetközi Hungarológiai Központ honlapját, amelynek közvetítésével jelzéseket kaphatnánk többek között a szak- és a tankönyv igényeikrol is. Addig is míg az megvalósul, szívesen látjuk Önöket a Nemzeti Tankönyvkiadó honlapjának (www.ntk.hu ) olvasói között, ahol tájékozódhatnak kiadványainkról, közölhetik igényeiket, kívánságaikat, megrendeléseiket is. Köszönöm a szót és a figyelmet.
2.) sz. melléklet
Tisztelt Hölgyem / Uram!
Tájékoztatjuk arról, hogy intézetünk, a Nemzetközi Hungarológiai Központ, mint 1989-es alapításától kezdve minden évben, így idén is megrendezi szokásos vendégoktatói konferenciáját. Ebben az évben e konferencia augusztus 22-én és 23-án, keddi és szerdai napokon, neves hazai és külföldi vendégek jelenlétében - és aktív közremuködésével -fog lezajlani. Tárgya: Hungarológia az ezredfordulón. Terveink szerint a programot a Magyar Tudományos Akadémiával közösen bonyolítjuk le.
Számot kívánunk vetni azokkal a hagyományokkal, amelyekkel a hungarológia rendelkezik, s választ keresünk arra, mi az, ami ebbol az örökségbol az ezredfordulón is elevennek, folytathatónak tekintheto. Ez a visszatekintés képezi a konferencia történeti aspektusát. Idoszerunek látszik ugyanakkor kísérletet tenni a hungarológia új definíciójának megfogalmazására, számba venni azokat a tudományszakokat, kutatási területeket, amelyek ehhez az interdiszciplináris együtteshez tartoznak, elgondolkodni a kialakítandó vagy módosítandó munkamegosztásról és együttmuködésrol a különbözo területek között.
A hungarológia azonban nemcsak szorosan vett tudományos tevékenység, ún. magyarságtudomány, hanem a magyar kultúra idegen közegben való terjesztésének gyakorlatias feladatkörét is magába foglalja. Ezen belül külön, fontos szerepet játszik a hungarológiai tárgyak tanítása a nyelvtol a történelemig és az irodalomig, amelynek terepe elsosorban a felsooktatás. Jelentoségét fokozza, hogy vendégoktatóink elsodlegesen ebben a tartományban fejtik ki aktivitásukat, s a Nemzetközi Hungarológiai Központ a hungarológiai tárgyak külföldi oktatásának szervezésével foglalkozó intézmény. A hungarológiai felsooktatás központi szerepét a konferencián az a körülmény is indokolja, hogy köztes helyet foglal el a kultúra terjesztése és a tudományos tevékenység között. Az alkalmazásunkban álló vendégoktatók jelentos hányada az órai munkán kívül kutatásokat végez idegen országokban, de munkatársaink népszerusíto programok szervezésébol és lebonyolításából, hazánk kultúrájának a legkülönbözobb formákban történo képviseletébol sem vonják ki magukat.
A hungarológiai tevékenység, akár oktatási, akár kutatási profillal rendelkezik, tárgyi eredményekben, könyvekben, tanulmányokban, CD-ROMokban, stb. testesül meg.
A konferencia szervezoi e tárgyi hordozókkal kapcsolatos kérdések megbeszélésére is lehetoséget biztosítanak, sot alkalom nyílik az ezekkel, illetve a készítoikkel való ismerkedésre egyaránt.
A Nemzetközi Hungarológiai Központ fo feladata, hogy a magyar nyelvet, nyelvtudományt, irodalmat, muvelodéstörténetet, történelmet, egyszóval hungarológiát tanító vendégoktatókat küldjön a világ minél több országába.
A Nemzetközi Hungarológiai Központ lehetoségeihez mérten könyvekkel, folyóiratokkal, ma már oktató CD-kel segíti a külföldön tanítók munkáját. Évente egyszer konferenciát tart, hogy oktatóink hazai és külföldi tudósok társaságában megvitathassák munkájuk tapasztalatait, közzé tehessék külföldi tartózkodásuk alatt végzett kutatómunkájuk eredményeit. Intézetünk lehetoséget biztosít az eloadások publikálására is, periodikusan megjeleno kiadványunk a Hungarológia, könyvsorozatunk az Officina Hungarica.
Jelenleg 42 külföldi álláshellyel rendelkezünk. Oktatóink dolgoznak az Amerikai Egyesült Államokban, Ausztriában, Bulgáriában, Csehországban, Egyiptomban, Észtországban, Finnországban, Franciaországban, Hollandiában, Horvátországban, Indiában, Izraelben, Kínában, Lengyelországban, Macedóniában, Romániában, Oroszországban, Szlovéniában, Szlovákiában, Ukrajnában.
Reméljük, rövid bemutatkozó levelünk felkeltette érdeklodését intézetünkkel és annak tevékenységével kapcsolatban, és ezennel szeretettel meghívjuk Önt, vagy lapjának/ rovatának munkatársát a konferencia elso napján, azaz augusztus 22.-én 13 órai kezdettel megrendezésre kerülo, fogadással egybekötött sajtótájékoztatóra.
A sajtótájékoztató pontos helye: Park Hotel Flamenco, Konferenciaterem ( Budapest, XI. Tas vezér u. 7.), ideje: 2000.augusztus 22. Kedd, 13 óra
Tisztelettel:
Tverdota György
igazgató
| |
