Kereszténységünk ezer éve
A magyar krisztiánusok ezeréves kultúráját bemutató tárlatot készítenek elo egyház- és muvészettörténészek, régészek, muzeológusok a magyarországi katolikus egyház irányításával, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának a támogatásával. A Vatikánban 2001. október 9-én megnyíló és 2002. január 14-én bezáró, tehát több mint három hónapon át az Örök Városban megtekintheto kiállításról Ladocsi Gáspár tábori püspök számol be.
- A világegyház Krisztus születésének 2000. évfordulóját ünnepli, mi pedig államalapításunk 1000. évfordulóját - mondja. - A millenniumi esztendo elotti évben Brüsszelben, Európa "fovárosában" a Hungaria Regia címu kiállítással szerepelt hazánk, bemutatva azt az államiságunkhoz kapcsolódó kultúrát, amelyre oly nagy hatással volt a kereszténység.
2000-ben se Rómában, se másutt nem lesz ilyen nagyszabású tárlat, ki-ki önmagát mutatja be e nevezetes esztendoben a világnak. Az új évezredben azonban mi leszünk az elsok, akik a vatikáni múzeumban kiállíthatnak. Eddig is nagy elhatározása volt Vatikánnak, hogy a különbözo "részegyházakat" ki-ki megismerhesse Rómában. Szerepeltek már nemzeti tárlattal a horvátok, az örmények, a románok; és mi sem leszünk záróko, utánunk is következnek nemzetek, hogy három-három hónapra a világ elé tárják nemzeti kultúrájukkal ötvözodo kereszténységüket. Mi azt szeretnénk megmutatni, hogy ezer év alatt a keresztény hit miként táplálta a magyar kultúrát, miként segítette megmaradását és megerosödését. Be kívánjuk mutatni, hogyan vettük át azokat a szellemi értékeket, amelyeket azután sajátunkká, sot sajátságainkká tudtunk tenni. Egészen biztos például, hogy az Anjou uralkodók idején számos itáliai ötvös, festo tartózkodott hazánkban, s hogy ok virágoztatták föl azt a gyönyöru ötvös- és iparmuvészetet, amelyet Kelet-Magyarországon és Erdélyben fennmaradt mutárgyak tanúsítanak.
Ezek közül nem is egyet a maga "mufajában" a világ legszebb munkáinak tartanak. A magyar lelkiség, a magyar szellem sugárzik azokról a tárgyakról is, amelyeket ajándékba küldtünk közeli s messzi tájakra, például Mariazellbe, Aachenbe, ahol számos alkotásról mind a mai napig számon tartják, hogy hazánkból való. Kultúránk európai jelenlétét szintén feladata tükrözni a vatikáni kiállításnak, ezért sem hiányozhat például Munkácsy Mihály muvészete vatikáni bemutatkozásunkról, hiszen hosszú idon át meghatározó egyénisége volt Bécstol Párizsig az európai piktúrának, és a világkiállítások révén még távolabbi vidékek képzomuvészetének is. Zichy Mihály munkásságának megint csak jelen kell lennie a vatikáni tárlaton, hiszen az o muvei is híven türközik, hogy a nemzeti kultúra miként bontakozott ki a keresztény szellem befogadása által. A tárlat címe Hungariae Christianae Millinnii lesz. Méltó katalógust szeretnénk társítani a kiállításhoz, hogy könyv alakban, nyomtatásban is megmutathassuk, mit jelentett Magyarországon a keresztény kultúrában gyökerezni, kibontakozni, virágozni és gyümölcsöt hozni.
A vatikáni tárlat anyagából egy igényes válogatás szerepelni fog itthon is, de másutt is a világban. Idehaza a Nemzeti Múzeum fogadja be a magyar katolikus egyház ezer évét szemlélteto anyagot, hiszen ez az intézmény szakmai tekintetben az egyik legfobb támogatónk. A mutárgyak jó részét is tolük kölcsönözzük, de arra törekszünk, valamennyi egyházmegyénk megmutathassa, milyen sajátos értékeik vannak. Hosszú ideig nem is volt tudomásunk róla, hogy úgyszólván minden szerzetesrendnek, sot minden plébániának megvan a maga "kincstartó ereje", oket is szerepeltetni kell tehát ezen a nagyszabású kiállításon. Ne csak azt tudja meg a tárlat látogatója, hogy mely évbol való az elotte levo mutárgy, de azt is érdemes tudatosítani benne, hogy honnan való. A katalógusban szeretnénk térképet is közölni arról, mennyi egyházi gyujtemény létezik hazánkban.
Fél évvel ezelott bizottság alakult, tagjai különbözo szakmák, tudományágak képviseloi, ok alakították ki a koncepciót, amely mentén az ezeréves egyház- és nemzettörténet bemutatható. Javaslatokat tettek arra vonatkozóan is, hogy milyen mutárgyaknak kellene külföldre utazni. A közös listán körülbelül 200 tárgy szerepel, hogy mind jelen lesz-e Rómában csakugyan, az attól függ, milyenek a kölcsönzési feltételek, kell-e restaurálni oket, s biztosítani lehet-e számukra a kívánt kiállítási körülményeket. Idoben egészen korunkig "ér el" a tárlat anyaga, Amerigo Tot Csurgói Madonnája, a XX. század jeles muvészeinek szakrális alkotásai semmiképpen nem hiányozhatnak ezeréves kereszténységünk bemutatójáról. Természetesen a magyar nyelv vallásos "muremekeit" is meg kell jeleníteni valamiképpen - mondja Ladocsi Gáspár -, hiszen büszkeségre adhat okot, hogy az elso magyar nyelvemlék egy apátsági alapítólevélben, a Tihanyi alapítólevélben maradt fenn.
A tárlat helyéül két részt jelöltek meg: vagy a pápai könyvtárban kapnak helyet a magyar mutárgyak, vagy a jubileum alkalmából kialakított új csarnok oldalánál található, az idoszakos kiállítások számára fenntartott területen.
(Magyar Nemzet)
| |
