Magyarország 2007 őszén
írta Lánczy Regina
HUNSOR medencefigyelő
Egy évvel az őszödi hazugságbeszéd kipattanása és az 1956-os magyar forradalom 50. évfordulóján tetőződő tiltakozáshullám brutális rendőri erőszakkal történt elfojtása után úgy látszik, hogy a Gyurcsány-kormány ura a helyzetnek. A miniszterelnök megszilárdította pozícióját, nemhogy nem mondott le, hanem a pártelnöki posztot is megszerezte.
Az MSZP-frakció engedelmesen követi, s a viták ellenére egyelőre az SZDSZ sem látszik kifarolni a koalícióból, így kormányválság nem fenyeget.
TOVÁBB MÉLYÜLT viszont az erkölcsi válság, kibővülve a kormánnyal, sőt általában a politikai osztállyal szembeni bizalmi válsággal. Ehhez járul a kritikus gazdasági és pénzügyi helyzet, az egyre mélyülő adósságcsapda és a társadalom
megosztottsága, a két nagy tábor közötti frontvonalak megkeményedése.
A 2002-es baloldali-liberális választási győzelem óta Magyarország az Európai Unió éltanulójából sereghajtóvá degradálódott, iskolapéldája lett annak, hogy hogyan nem szabad végezni az átalakulást. A Medgyessy-kormány által 2002-ben meghirdetett jóléti rendszerváltás visszájára fordult: a koalíció a 2006-os ismételt választási győzelem óta bevezetett megszorító
intézkedésekkel visszavette a jóléti intézkedéseket, nagyvonalú béremeléseket. Akik 2006-ban a baloldali politika folytatására voksoltak,
ezt zömmel a még meglévő szociális vívmányok megőrzése reményében tették, nem sejtve, hogy a kormányzat titkon éppen ezek felszámolására készül. A jól leplezett szándék a választási kampányban nem került napvilágra (bár Orbán Viktor figyelmeztetett a veszélyre), sőt az MSZP
kortesei a miniszterelnöktől kezdve versengve tagadták, hogy tandíj, vizitdíj bevezetésére, vasútvonalak megszüntetésére, kórházak, iskolák bezárására, összevonására, tanárok, köztisztviselők tömeges elbocsátására, kistelepülések postáinak, patikáinak felszámolására, az állami vagyon kiárusítására készülnének.
Az őszödi beszéd tanúsága szerint azonban már a választások előtt elhatározták ezeket az intézkedéseket. Nem hozták nyilvánosságra az államháztartás valódi állapotát sem, eltitkolva, hogy a deficit túllépte a GDP 10 százalékát, ami negatív rekord az EU-ban. Sőt áfa-csökkentési törvényt fogadtak el, amit a választások után azonnal visszavontak.
"Nem kell félni, nem fog fájni", mondta a miniszterelnök, amikor röviddel a választási győzelem után az első megszorító csomagot bejelentette. Azóta egymást érik az újabb és újabb takarékossági intézkedések, olyan ígéretekkel, hogy ezek eredményei már a ciklus végére meg fognak mutatkozni.
A társadalom nagy része azonban bizalmatlan. Gyanítja, hogy újabb titkos terveket főznek a kormányzati "boszorkánykonyhán". Amint
Tölgyessy Péter képviselő, az SZDSZ egykori elnöke rádióinterjúban mondta, "óriási a szakadék a szavak és a tények között". Szerinte
Gyurcsány Ferenc nem mondott igazat, amikor azt állította, hogy "túl vagyunk a nehezén". Az ország mostanra fizette meg a választások árát, a költségvetési hiány idén lesz annyi 6,4 százalékot jósolnak mint 2005-ben. Aneheze még hátravan, hiszen a tapasztalat szerint sokkal nehezebb a hiányt a jelenlegi szintről lejjebb vinni, 2010-re 3 százalék alá csökkenteni, ahogy a kormány tervezi mondta.
AZ AKTUÁLIS KORMÁNYZATI VARÁZSSZÓ a "konvergenciaprogram". Mindent ennek rendelnek alá. Az EU által jóváhagyott intézkedési terv fő célja 2006-2009 között a tartós egyensúly kialakítása, 2009-2011 között pedig a tartós, magas szintű növekedés feltételeinek megteremtése. A rekord méretű, GDP-arányos államadósságot idén 71,5 százalékra tervezik, az elképzelések szerint ez jövőre 72,7 százalékon tetőzne, majd ezt követően megindulna a csökken és. 2010-ben, a választások évében 68-69 százalék lenne (a rendszerváltáskor, 1990-ben a GDP-nek csaknem 80 százaléka volt a teljes államadósság, amit 2000-re sikerült 52 százalékra mérsékelni). Egyelőre nem teljesülnek az inflációs várakozások sem: az idei pénzromlásmértékét a kormány egyszer már 5,5-ről 6,2 százalékra emelte, miközben a jövő évit 3-ról 3,3 százalékra módosította. A Magyar Nemzeti Bank augusztus végi jelentésében azonban már 7,6 százalékos inflációt valószínűsít az idei évre, 4,5 százalékosat jövőre, várakozásai szerint a pénzromlás üteme még 2008 negyedik negyedévében is 3 százalék fölötti lesz, és csak 2009 első negyedében csökken 2,7 százalékra. A jelenlegi inflációs ráta a legrosszabb a 27 EU-tagország között. Az idei 4 százalékos reálbércsökken és és a jövő évre várt stagnálás után a kormány tervei szerint 2009-ben megindulhat a bérek növekedése.
Areformok melletti elkötelezettségüket megerősítendő, a koalíciós partnerek a nyár elején aláírták a koalíciós megállapodás 26 oldalas
mellékletét, amely tartalmazza az adórendszer egyszerűsítésére, a nyugdíjrendszer átalakítására, az oktatási rendszer korszerűsítésére vonatkozó kormányzati elképzeléseket. Nagy vívmányként jelentették be, hogy elfogadták a zömmel uniós forrásokra épülő hétéves II. Nemzeti Fejlesztési Terv első két évének programjait, illetve az ezermilliárd forint értékű út- és közlekedésfejlesztő programot,
melyhez 600 milliárd forintnyi uniós támogatás használható fel. Ámez utóbbinak 60 százalékát a budapesti 4-es metró presztízsberuházása nyeli el, s csak 40 százalék jut három vidéki város (Miskolc, Debrecen és Szeged) villamosközlekedésének fejlesztésére és más programokra.
MIKÖZBEN A TÁRSADALOMRA további "nadrágszíjmeghúzás" vár, és az ország eladósodása drámai mértékben fokozódik, kormányzati szinteken folytatódik az Állami Számvevőszék által is bírált pazarlás, a közpénzek felelőtlen elköltése. A kormány nem mondott le az új budapesti kormányzati negyed tervéről, már a pályázateredményhirdetése is megtörtént. A beruházás úgynevezett PPP-konstrukcióban (Public-
Private Partnership) fog történni, és az új kormányzati épületek nem kerülnek állami tulajdonba, hanem az állam bérelni fogja őket a tulajdonosoktól, ami joggal kérdőjelezi meg az egész vállalkozás értelmét, sőt akár egyes kórházbezárások esetében - az ingatlanbiznisz gyanúját is felveti.
AZ EGÉSZSÉGÜGYI BIZTOSÍTÁSI RENDSZER átalakítása egy helyben topog: az MSZP és az SZDSZ koncepciója közötti szakadék egyelőre áthidalhatatlannak tűnik. Az eredeti tervek szerint még ősszel be kellene nyújtani a parlamentnek a több-biztosítós rendszer bevezetéséről szóló törvényjavaslatot, s a jövő év elején alakulnának meg a regionális pénztárak (5-8 ilyen pénztárról van szó), melyekben kisebbségi tulajdonrészt szerezhetnének a magánbiztosítók. Egyelőre lekerült a napirendről az ingatlanadó bevezetése, amely helyett viszont várhatóan más adónemet fognak bevezetni, hiszen az ingatlanadó a konvergenciaprogramban is szerepel.
Szó van áfa bevezetéséről a két évnél fiatalabb ingatlanok, illetve általában a telkek értékesítésénél.
A MINISZTERELNÖK ÜGYESEN TERELTE EL a közfigyelmet a megszorításokról és a kedvezőtlen gazdasági mutatókról, amikor szokatlan vehemenciával kelt ki egy marginális új szervezet, az alig mérhető támogatottságú, parlamenten kívüli párt, a radikális nemzeti Jobbik által életre hívott, kis létszámú Nemzeti Gárda ellen. A sokszor bevetett antiszemita kártya, és az elmúlt egy-két évben előhúzott - rendre légből kapottnak bizonyult - terrorista kártya után most előkerült a pakliból a fasiszta kártya. Ám a miniszterelnök által ez ügyben összehívott ötpárti nemzetközi sajtótájékoztatón még a koalíciós társ, a kisebbségek iránt hagyományosan érzékeny
SZDSZ képviselője is úgy nyilatkozott, hogy "Magyarországon nincsen fasizmus és nincsen fasiszta veszély sem". Cáfolta az állítólagos fasiszta veszélyt legutóbbi parlamenti beszédében Sólyom László államfő is. A vészharangok kongatásának egyelőre annyi "hozadéka" lett, hogy szlovák politikusok Pozsonyban nemzetközi sajtótájékoztatón adtak hangot aggodalmuknak a "magyar-szlovák kapcsolatok megromlása felett", amit szerintük a Magyar Gárda létrejötte és a szlovákiai Magyar Koalíció Pártja Benesdekrétumokkal kapcsolatos törvénytervezete
okozott, egy szlovák és egy román néppárti képviselő pedig az Európai Parlament ülésén hozta szóba a Magyar Gárda ügyét. Arról persze
hallgattak, hogy országaik parlamentjében " a magyar Országgyűléstől eltérően" ott ülnek a nyíltan xenofób, rasszista, szélsőjobboldali pártokképviselői is.
A NEMRÉG LEMONDOTT, de az év végéig hivatalban maradó Kóka János gazdasági miniszter által a választások előtt "pannon pumaként"
jellemzett magyar gazdaság időközben "pannon csigává" szelídült. A második negyedévi GDP növekedési adat még az előzetesen közöltnél is
gyengébb volt: a Központi Statisztikai Hivatal szeptember 7-i bejelentése szerint a bővülés 1,2 százalékot tett ki (az új EU-tagoknál minimum a háromszorosa). Elemzők szerint rövid távon nem is várható jelentősebb javulás, sőt a helyzet tovább romolhat, hiszen a reformok egy része még el sem kezdődött. A gazdaságot lényegében csak az export kedvező teljesítménye tartja felszínen. A lassulás fő okai a kormányzati takarékossági csomag, a fogyasztás visszafogása és az adóemelések. A sokkoló bejelentés után a Pénzügyminisztérium sietett közölni, hogy a növekedési adatok és a legújabb külkereskedelmi számok azt mutatják, a kijelölt pályán halad a kormány konszolidációs és reformprogramjának végrehajtása.
A rendszerváltás óta megnégyszereződött, 20 milliárd dollárról 80 milliárdra nőtt Magyarország államadóssága. Az ország ezzel a mutatóval Európa egyik legeladósodottabb állama lett, ráadásul az adósság döntő részét a halmozódó kamatterhek kifizetésére fordítja, s csupán egynegyedét fogyasztásra vagy beruházásra. Ugyanezenidő alatt dobra verték az állami (üzleti) vagyon 80 százalékát, anélkül, hogy az államadósság helyzetén ez jottányit is javított volna.
*
AZ ELLENZÉKI FIDESZ-KDNP FENNTARTJA a kormány "illegitim" voltára vonatkozó álláspontját(a választók becsapására hivatkozva), képviselői
- a frakcióvezetők kivételével, továbbra is kivonulnak azokról a parlamenti ülésekről, melyeken felszólal a miniszterelnök. Orbán Viktor pártelnök nemrég megerősítette, hogy a Fidesz nem tér le az erőszakmentesség és a demokratikus eszközök útjáról, s továbbra is a népszavazásban látja az egyetlen eszközt, mellyel változást lehet elérni. A párt három népszavazási kérdését (ezek a gyógyszerforgalmazásról, a termőföldvásárlásról és a kórházak privatizációjáról szólnak) hosszas huzavona után hitelesítette az Országos
Választási Bizottság, miután a tandíjról, vizitdíjról és kórházi napidíjról szóló kérdésekre már korábban áldását adta. Bonyolítja a helyzetet, hogy az OVB elfogadott három, a Fideszével éppen ellentétes tartalmú, egy nyelvész professzoráltal benyújtott népszavazási kérdést is, amelyek alkalmasak a választópolgárok megzavarására, az ellenzéki kezdeményezés lejáratására. Az ügy az Alkotmánybíróság asztalán van, döntés még nincs. Az aláírásgyűjtés csak ezután indulhatmeg, erősen kétséges, hogy a népszavazást még az idén meg lehet-e tartani.
A Fidesz-KDNP élesen ellenzi, és az egészségbiztosítási alapok megkaparintására tett kísérletnek minősíti az egészségbiztosítási rendszer
átalakítását, és bejelentette, hogy kormányra kerülése esetén visszaállítja az egységes állami egészségbiztosítást. Nem köszöntött be eddig a tavalyi tüntetések évfordulójára várt "forró ősz", bár néhány demonstráció már békésen lezajlott. A nagycsaládosok tüntetésén több mint tízezren vettek részt, s követelték a családrombolónak tekintett kormányzati intézkedések visszavonását, a nagycsaládos szervezettel (NOE) folytatandó konzultációt. Felhívták a figyelmet a tragikus demográfiai helyzetre, a gyorsuló népességfogyásra már csak 90 ezer gyermek születik egy évben, s a tendencia tovább romlik - arra, hogy a kormányzat semmit sem tesz a negatív folyamat
megállítására, autentikus családpolitika helyett szegénypolitikát folytat. Az egészségügyi reformromboló hatását jelzi szerintük, hogy az idei első félévben 8 százalékkal nőtt a csecsemőhalálozás az elmúlt év hasonló időszakához képest.
AZ ÉLŐLÁNCMAGYARORSZÁGÉRT KÖZÉLETI MOZGALOM több tízezres tüntetést és felvonulást tartott az államfő által a parlamentnek újratárgyalásra visszaküldött nemzeti vagyontörvény-tervezet ellen, amelyet a parlamenti többség a demonstráció és 62 közéleti személyiség nyilvános tiltakozása ellenére is két nap múlva, csekély módosítással újra elfogadott. A jogszabály kiveszi a parlament hatásköréből és egy kormány által ellenőrzött testület, a NemzetiVagyongazdálkodási Tanács kezébe adja a kincstári törzsvagyon
(nemzeti vagyon) feletti rendelkezés jogát. Bírálói attól tartanak, hogy ily módon értékesíthetővé válik a nemzeti vagyon eddig állami
kézben lévő része "kórházak, múzeumok, egyetemek, minisztériumok, közművek, iskolák, kulturális létesítmények, stb. - , s a kormány e vagyont árgyak közül számosat el is fog adni. Az Élőlánc Magyarországért bejelentette, hogy Alkotmánybírósághoz fordul az ügyben.
Egyes civil szervezetek "például a Társaság a Szabadságjogokért és a tavalyi rendőri túlkapások áldozataiért fellépő Civil Jogász Bizottság vagy a Magyar Szociális Fórum "értek el eredményeket a társadalom erőszakmentes önvédelmi küzdelmében.
A FÜGGETLEN MÉDIA BESZÁMOL a kormányzati korrupcióról vagy korrupciógyanús esetekről, de a leleplezéseknek többnyire nincs konzekvenciájuk (a sajtóperektől eltekintve), Magyarország - Fricz Tamás politológus frappáns megfogalmazásával "változatlanul következmények nélküli ország". A beharangozott budapesti közlekedési, BKV-sztrájknak - hírek szerint erőteljes kormányzati beavatkozásra - sikerült elejét venni, két szakszervezeti vezető azóta bejelentette lemondását. A szakszervezetek általában erőtlenek,
vezetőik többnyire magas fizetésekkel a kormány elkötelezettjei.
A KÖZVÉLEMÉNY-KUTATÁSI ADATOK szerint a Fidesz változatlanul őrzi vezető pozícióját, bár a Medián intézet szeptemberi felmérése arra enged következtetni, hogy a Magyar Gárda megalakulása az MSZP népszerűségét növelte. Így a teljes szavazó népességen belül a Fidesz most 39, az MSZP 25, az MDF4, az SZDSZ pedig 3 százalékon áll, sőt a Jobbiknak is mértek 1 százaléknyi támogatottságot. A biztos pártválasztók között is a Fidesz vezet 53 százalékkal, az MSZP 34, az MDF 5, az SZDSZ 4, a Jobbik 1 százalékon áll.
Csakhogy a megkérdezettek több mint fele úgy nyilatkozott, hogy nem menne el szavazni, s igen sokan vannak, akik nem nyilatkoznak vagy nem tudják megmondani, melyik pártra szavaznának.
forrás: Bécsi Napló
HUNSOR medence figyelő © All Right Reserved
HUNSOR - "Una eademque libertas"
