[HUNSOR] - Hirfigyelő Központ

Nagybecskerek statútuma alkotmányellenes -- A ciril írásmód védelmezoi szerint nem csorbulnak a kisebbségek jogai, a helyi önkormányzat hivatalos értesítésre vár

A szerbiai Alkotmánybíróság arra az álláspontra helyezkedett, hogy Nagybecskerek statútuma, pontosabban 9-es szakaszának második bekezdése alkotmányellenes. Ebben ugyanis azt írja, hogy a cirill betus írásmód mellett a községben hivatalos használatban van a latin írás is. A bíróság az Alkotmányra hivatkozik, amely a 8-as szakaszában kimondja, hogy Szerbiában a szerbhorvát nyelv és a cirill betus írásmód van hivatalos használatban, a latin betus írásmód használatát, pedig törvény szabályozza. A Hivatalos nyelvhasználatról szóló törvényben az áll, hogy azokban a községekben, ahol nagyobb számban élnek azon nemzetekhez tartozó lakosok, akiknek a hagyománya szerint a latin betus írásmód az elsodleges, ott a községi statútum szabályozza ennek az írásmódnak a használatát.

A nagybecskereki község megindokolásában arra hivatkozott, hogy a vitás rendelkezést a korábbi statútumból vették át, elsosorban abból a megfontolásból, hogy a polgárokat ne fosszák meg egy már korábban megkapott jogtól, vagyis a latin írásmód használatától. A törvény lehetové teszi azt, hogy községi statútummal hivatalos használatban legyen annak a kisebbségnek a nyelve is, amelynek a létszáma eléri az összlakosság 15 százalékét, az Alkotmánybíróság álláspontja szerint azonban a községnek ebbol a szempontból nincs abszolút szabadsága, vagyis nem dönthet diszkréciós alapon. Tekintettel arra, hogy a legutóbbi népszámlálás adatai szerint a nagybecskereki községben nem élnek nagyobb számban azon nemzetek, akiknek a hagyományos írásmódja latin betus, ezért nincsenek meg a törvényes feltételei annak, hogy ez az írásmód hivatalos használatban maradjon.

Az Alkotmánybíróság döntéséhez elsoként az eljárás megindításának a kezdeményezoje, a Petrovgradska cirilica nagybecskereki egyesület fuzött kommentárt. A SZDP-hoz közel álló szervezet szerint a három éve tartó eljárás végkimenetele elsosorban azért jelentos, mert példaképül szolgál más vajdasági és szerbiai községek számára. Értelmezésük szerint a latin betus írásmód csak azokban a községekben lehet hivatalos használatban, ahol a horvátok, a bosnyákok vagy a bunyevácok részaránya az összlakosságban eléri a 15 százalékot. Ugyanakkor szerintük ez semmiképpen sem csorbíthatja az egyes községekben élo kisebbségek jogait, akiknek a nyelve hivatalos használatban van. Nem fogadják el a latin írásmód védelmét abból az ürügybol, mert az a (szerb) többség számára állítólag elfogadható. Mert akkor szerintük hivatalos formában használható lehetne a magyar, a román vagy a szlovák nyelv nem irodalmi változata is, csak azért, mert az illeto kisebb többsége számára könnyebb.

A cirill írásmód védelmezoinek azonban vannak keményebb megfogalmazásai is. Szerintük a cirill betus írásmód a legrégibb vajdasági brend (sajátosság, különlegesség). Vajdaság különlegességét, pedig nem holmiféle magyarok, szlovákok vagy ruszinok képezik, hiszen (kisebbségként) belolük van innen keletre és nyugatra is, de azokat a területeket mégsem nevezik Vajdaságnak. Vajdaság sajátossága kizárólag a szerb kultúra. Szerintük Vajdaság határait 1918-ban ott húzták meg ameddig Vuk tyirilicája elért. Nem tetszik nekik Boris Tadic köztársasági elnök alkotmányíró csapatának a javaslata, amely „valamiféle szerb-latin írásmódot” emleget.

Az egyesület kezdeményezte Vajdaság zászlójának és címerének eltávolítását is a nagybecskereki községháza homlokzatáról. Az Alkotmánybíróság legutóbbi döntése után ezen eljárásokban is (számukra) pozitív döntésre számítanak

A nagybecskereki községházán egyelore nem fuznek kommentárt az Alkotmánybíróság döntéséhez, mivel hivatalosan azt még nem kapták meg. Még nem közölték a szerbiai Hivatalos Lapban sem, ami után az alkotmányellenes szakaszok automatikusan hatályon kívül kerülnek. Dušan Culibrk a községi közigazgatás fonöke csak annyit mondott, hogy az Alkotmánybíróság döntését kötelesek tiszteletbe tartani.

A tartományi Végrehajtó Bizottság nemrég beismerte, hogy nem sokat ér az, hogy a községek statútumában megmaradtak azon szakaszok, amelyek lehetové teszik valamely kisebbségi nyelv hivatalos használatát. Ennek az alkotmányos jognak a gyakorlati érvényesítése ugyanis a gyakorlatban enyhén fogalmazva is körülményes. Elsosorban azért, mert a községekben az elmúlt évtized folyamán felszámolták a fordítószolgálatokat. Nélkülük, pedig a közigazgatásban elméleti esély sincs arra, hogy kisebbségi nyelven lehessen bármit is elintézni. A nagybecskereki képviselo-testület 1993-ban szerzodést kötött ugyan a tartományi kisebbségügyi titkársággal, amelynek értelmében szükség esetén az említett titkárság fordítói szolgáltatásokat végez (het) a község szükségleteire. Ezzel a lehetoséggel azonban szinte alig élnek. Az ügyfelek csak nagyon ritkán kérik, hogy az ügyintézés anyanyelvükön történjen. Az illetékesek ezt azzal magyarázzák, hogy itt mindenki jól tud szerbül. A községi fordítószolgálat visszaállítását sürgette a korábbi szocialista hatalom, de persze a gyakorlatban nem tettek semmit ez irányban. Az új hatalom még említést sem tett róla. Hogyha pedig ezen a téren nem történik lényeges elorelépés, akkor a kisebbségiek elkezdhetik gyakorolni a cirill betus írást.

írta Kecskés István
Kelt Délvidéken, 2005. március 20-án.

» vissza a hirfigyelőre