Stockholm igazi paradicsom lehet azok számára, akik nyugodt életre vágynak: csodálatosan szép zöld parkok, tenger, gyönyörűen felújított házak, szemetet nagyítóval sem lehet találni az utcán. Az emberek kedvesek, nem rohan senki sehova, a legtöbben biciklivel járnak.

Kiegyensúlyozottságra azonban nehezebben találhat az egymillió lakosú Stockholmba települő külföldi. A svédek közé nagyon nehéz beilleszkedni, annak ellenére, hogy sok a bevándorló. A barátság fokmérője a lakás: ha egy svéd minden ok nélkül meginvitál valakit a lakásába egy kávéra, akkor valóban közel érzi magához az illetőt. Sok időnek kell ahhoz eltelnie, hogy eljussanak idáig.

Az otthon egyébként is szent. Ha valaki váratlanul állít be máshoz, az súlyos udvariatlanságnak számít. Nem beszélve arról, hogy a svédek kerülik ugyan a személyes konfrontációt, de más eszközökkel annál inkább kifejezik rosszallásukat: a stockholmiak gyakran feljelentik egymást.

Mindenki ide tart

Jelenleg Svédországban közel kilencszázalékos a munkanélküliség. Ennek ellenére a most csatlakozó országok lakosai körében nagyon kedvelt kivándorlási célpont. Ezt bizonyítja például, hogy a Svéd Nemzeti Munkaerőpiaci Igazgatóság honlapját lengyelül is lehet böngészni.

Bár az egészségügyi szektorba sok embert (orvosokat, ápolónőket) keresnek, a szerencsét próbáló külföldiek a nehéz fizikai megterheléssel járó munkakörökben helyezkedhetnek el a leggyorsabban. Sok ott élő külföldi szerint ugyanis a svédek kényelmesek, és inkább munkanélküli segélyen élnek, mint hogy megerőltető munkát végezzenek. Így hegesztők, vízvezeték-szerelők, technikusok iránt most is nagy a kereslet.

Az álláskeresőknek mindenképp fel kell keresniük a munkaügyi központokat (Arbetsförmedlingen), amelyek aktívan segítenek. Sőt az első száz nap letelte után a munkanélkülinek mindenképp el kell fogadnia azt az állást, amit éppen felajánlanak neki. Az állami szervezet mellett érdemes még lapozgatni az újságokat, a Dagens Nyhetert vagy böngészgetni az online állásközvetítőket, mint például a Jobline-t vagy a Jobpassagent.

Svédországban az átlagbér havi bruttó 20 ezer korona körül mozog, a minimálbér nincs rögzítve. A bérek egymáshoz képest néha aránytalanok: főleg a diplomások sínylik ezt meg, nekik kevesebb is juthat néha a szakképesítéssel rendelkezőkkel szemben. A svédek azonban kínosan ügyelnek arra, hogy fizetésüket titokban maradjon, még a közvetlen munkatársak sem tudják egymásról, mennyit keres a másik. Az adózás Svédországban progresszív, az átlagos bér általában 30 százalékos adófizetési kategóriába esik. Az adóhivatal (Skatteverket) telefonon is ad felvilágosítást.

Szociális rendszer

Az összesen kilencmillió lakosú Svédországban jelenleg egymillió ember él szociális, munkanélküli segélyen, táppénzen vagy kap előnyugdíjat. A rossznyelvű külföldiek szerint a svédek nagyon kényelmesek, nem szeretik a stresszes életet, ezért hamar visszavonulnak a munkától, ha az már megterhelő számukra. Pszichés okokra hivatkozva rengetegen mennek táppénzre, vagy igényelnek rokkantnyugdíjat. Mindez természetesen óriási terheket ró az államra, ami sokak szerint a végtelenségig nem lesz tartható.

Nagy a drágaság

Mint minden skandináv országban, Svédországban is az árak sokkolják leginkább a külföldieket. Főleg a kenyér, a tej, a hús és az alkohol ára csillagászati. Egy liter tej 8 korona (230 forint), egy fél kiló kenyér 10-15 korona (280-420 forint), 4-5 szelet disznóhús pedig 40-50 korona (1100-1400 forint). Diszkont élelmiszerüzleteket nehezen találni, esetleg a város egyes pontjain fellelhető a Lidl, gyakoribbak a szintén az olcsóbb élelmiszerboltok közé tartozó Vivo üzletek. A Coop viszont nagyon drága.

A lakásbérlet is horribilis pénzbe kerülhet. A svédek inkább megveszik az ingatlanjukat, vagy szövetkezeti öröklakásban élnek, ezért nagyon kevés a bérlakás, nehéz hozzájutni. Stockholm egyik legdrágább körzetében, Östermalmban egy kis lakás akár másfél millió koronába is belekerülhet, így ott az albérlet sem olcsó. A Solna negyed ennél már barátságosabb, ott sok külföldi és svéd él együtt. A Rynkeby városrész, bár még alacsonyabb bérleti díjjal kecsegtet, mégsem ajánlott, mivel ezt tartják a legveszélyesebb környéknek.

A gyorsételek közül a legtipikusabb az utcán is kapható korv, vagyis egy kolbász zsemlében. Ez már 10-25 koronáért (280-700 forint) az éhező gyomrában landolhat. Hét közben, 11 és 15 óra között sok étteremben lehet kedvezményes menüajánlattal találkozni, körülbelül 60 koronáért (1680 forint) megebédelhet bárki. Egyébként egy éttermi vacsora általában 100 koronánál (2800 forint) kezdődik.

Délelőtti kávé

Íratlan szabály a svéd munkahelyeken 9 és 11 óra között a fél órás kávézás tiszteletben tartása. Ilyenkor előfordulhat, hogy bár hivatalos ügyben telefonál valaki, mégsem foglalkoznak vele. Kifejezetten sértőnek számít ilyenkor zavarni az alkalmazottakat. A svéd munkahelyeken egyébként baráti és laza a hangulat, mindenki tegezi a másikat. Ennek ellenére a munkatársak nehezen kerülnek közel egymáshoz. Közkedvelt small talk téma az imádott kutya, mivel a svédek megrögzött kutyatartók.

A dugó ismeretlen

A zónákra osztott tömegközlekedés kitűnően szervezett, az ott élőknek nem lehet okuk panaszra. Négy metróvonal szállítja az utasokat Stockholmban, az emberek mégis szívesebben használják a buszokat, feltehetően azért, mert metróval utazni drágább, és éjszaka biztonságosabbak az autóbuszok. A havi bérlet 500 svéd koronába kerül, a tíz darabos tömbjegy pedig 80 koronába. A stockholmi tömegközlekedési vállalat honlapján még több információval szolgál.

Az autósok feltehetően azért annyira nyugodtak, és azért annyira kulturáltak a vezetők, mert dugóra szinte soha sem kell számítaniuk. Az emberek többsége biciklivel jár, de sokan egyszerűen hazagyalogolnak a munkahelyükről. A levegő nagyon tiszta.

Reptéri kitérők

Stockholm környékén három repülőtér (Arlanda, Skavsta,Väster?s) fogadja az utasokat. Minél olcsóbb a repülőjeggyel utazik valaki a svéd fővárosba, annál távolabbról kell bejutnia a központba, és annál többet kell fizetnie az útért. Bár vonaton is be lehet menni a városba, olcsóbbak a buszjáratok, például a Flygbussarna tarifái kifejezetten kedvezők.

Zabolátlan gyerekek

Mivel a svéd oktatási törvény alapján nincs számonkérés és osztályzás az általános iskolákban, valamint a gyerekeket nem szabad fegyelmezni, egy-két iskolában lassan veszélyes bemenniük a tanítóknak. Tavaly harminc iskolát gyújtottak fel a tanulók, akiket ezért még csak meg sem büntetnek.

A tanórákon fegyelmezetlenek, nem figyelnek a tanárra, akinek nincs is sok eszköz a kezében, hiszen a gyerekek azonnal feljelentik, ha úgy érzik, hogy nem megfelelően bánt velük. Feltehetően emiatt a gyerekek zöme 10 évesen nem tud helyesen írni és olvasni. Természetesen azért vannak olyan iskolák, ahol nincsenek ilyen gondok.

Az óvoda, iskola mindenkinek ingyenes. Az óvodára azonban nagyon sokat kell várni. Az első kilenc iskolai év után nem biztos, hogy mindenkit a kívánt középiskolába vesznek fel, de a gyerekek az ország minden városába jelentkezhetnek. A tanítás legfeljebb délután három óráig tart. Az iskolák közötti választást egy információs honlap is megkönnyíti. Az iskolarendszerről bővebb információt szintén kínál az internet.

Szórakozás csak hétköznap

Vasárnap és ünnepnapokon minden zárva van, még a szórakozóhelyek is. A svédek általában inkább otthon maradnak, mivel nincs alkalmuk valahol viszonylag olcsón eliszogatni barátaikkal. Az alkohol állami monopólium, a Systembolaget nevű speciális boltokban lehet hozzájutni, méregdrágán, de még így is olcsóbban, mint egy étteremben, ahol egy pohár nagyon gyenge sörért 40 koronát (1100 forint) is elkérnek. Ezért is népszerűek az evéssel-ivással járó, otthon rendezett vacsorák. A rossz nyelvek szerint azonban ez a svédek fukarságának is köszönhető, akik szívesen fogadják a meghívást, de a viszonzásra csak ritkán gondolnak.

A szórakozás drága, csakúgy, mint az élet általában: a mozijegy 70-80 koronába kerül. A múzeumok között különlegesek is akadnak, így például van csillagászati múzeum is. A belépők 50-70 koronába kerülnek.

"A Göteborgba vezető út"

Sokak szerint a stockholmiakhoz képest sokkal nyitottabbak a göteborgiak. Éppen ezért a legeurópaibb város címet érdemelte ki a svédektől is. Talán innen eredeztethető a svéd vicc is: "Mi a legjobb Stockholmban? A Göteborgba vezető út."




forrás: fn.hu



[HUNSOR medencefigyelő - ® HUNSOR -]

» vissza a HUNSOR honlapjára