Ugy hiszem érdemes részletesen tanulmányozni az 1925 oktober 16.-án aláirt
locarnoi egyezményt, mert ennek közvetlen kihatása van (jurisprudance = joggyakorlat) a trianoni szerzödésre is.
Mint ismeretes a szerzödést Németország (Lüther köztársasági elnök,
Stresemann külügyminiszter), Belgium (Vandervelde küm), Franciaország (Briand küm), Anglia (Chamberlain küm) és Olaszország (Mussolini) irták alá. Chamberlain ezért megkapta az1925-ös Nobel(béke) dijat. A következö évben ugyanezt a Nobel dijakat Briand és Stresemann kapták meg. Tehát nagy hord-
erejü megállapodásrol volt szo.
A locarnoi Pacte de Sécurité tulajdonképpen az 1919 junius 28.-án aláirt
versailles-i szerzödés revizioja volt. Mint ismeretes e szerzödés Németország ellen irányult, és a németeket büntette meg, mivel a nyugati hatalmak szerint Németország volt felelös a háboruért...A locarnoi szerzödésben már nem volt többé szo háborus felelösségröl, büntetésröl, hanem a béke biztositásárol.
Az öt állam egyenlö jogokkal rendelkezett, s mind az öten elvetették egy ujabb háboru gondolatát. Egy aggresszio esetén mindenkinek segitséget kellett nyujtani a megtámadott államnak. Például egy francia támadás esetében Németország ellen, Angliának és Olaszországnak kellett Németországot támogatnia!
A mi esetünkben egy ilyen Pacte de Sécurité azt jelentette volna, hogy pl. román támadás esetében, Csehszlovákiának és Jugoszláviának kellett volna Magyarországot fegyveresen támogatni!
Talán még érdekesebb az egyezmény 3. pontja. Eszerint, ha olyan probléma
merül fel két ország között, melyet normális diplomáciai eszközökkel nem lehet megoldani, akkor az államoknak két jogi lehetöség között lehet választani:
1. egy harmadik ország döntöbirosága
2. nemzetközi biroság (Hága)
Minden esetben a birosági határozatnak a vitatkozo feleknek magukat alá kellett vetniök. Ez a joggyakorlat nagyon fontos, annál is inkább mert Locarnoban Csehszlovákia is ott volt, s Benes is aláirt a hét szerzödésböl többet...
Tudnivalo, hogy a bécsi döntöbiroságot elöször a csehek/szlovákok és a magyarok, két évvel késöbb a románok és a magyarok kérték. Igy minden locarno és a Népszövetség szellemében történt, tehát nem lehet ezeket a jogos döntéseket csak egy tolvonással megsemmisiteni, hanem csakis vagy az összes felek egyetértésével, vagy méginkább ujabb jogi megállapodással...
Mivel a bécsi döntések ügyében nemzetközi birosági döntés nem volt, de jure- a két bécsi döntés határozatai még mindig érvényesek!
Második joggyakorlat: egy szerzödéssel kapcsolatos problémák esetében a
hágai nemzetközi biroság közbe tud lépni, és határozatai jogerövel birnak e felekre. Ez már megtörtént 1950-ben az 1947-es párizsi egyezményekkel kapcsolatban.
|
|
|
