A viszony Szerbiával, aki 1918-ban harc nélkül megkaparintotta
Horvátországon kivül Délvidékünket, Boszniát és Montenegrot is, változatos volt. Igy 1927 januárjában meggyorsultak a magyar olasz tárgyalások, de ugyanakkor a magyar-jugoszláv megegyezés utjában komoly akadályok kezdtek felmerülni. Ez utobbinak Mussolini örült, mert egy ország sem szereti, ha kényelmetlen szomszédja a hátát biztositsa. Igy már 1927 április 5.-én aláirták az olasz-magyar barátsági szerzödést, mely a magyar külpolitika alapköve volt 13 éven keresztül.
1934 oktober 9.-én Marseille-ben meggyilkolták Alexander jugoszláv királyt és Barthau francia külügyminisztert. A szerbek a horvátokat és a magyarokat vádolták a merényletért, s katonai demonstráciot végeztek a magyar határon, emiatt a Honvédség is kénytelen volt lépéseket tenni. A háboru mégis elmaradt, mert november 22.-én Jeftics jigoszláv külügyminiszter vádat emelt Magyarország ellen a
Népszövetségnél. Benes és Titulescu is csatlakoztak a szerb diplomáciai manöverhez. December 1.-én a szerbek megkezdték a magyarok tömeges kiutasitását Jugoszláviábol. De öt nap mulva Genfben mégis létrejött a megegyezés a jugoszláv ügyben.
Ezzel szemben 1938 augusztus 23.-án a kisantant Bled-ben megtartott értekezléteröl kiadott hivatalos jelentés megelégedéssel emlékezett meg a Magyarországgal folytatott barátságos tárgyalások
elörehaladásával, ami lehetövé tette, hogy a három kisantant állam elismerje Magyarország fegyverkezési egyenjoguságát!
1940 december 12.-én Belgrádban aláirták a jugoszláv-magyar barátsági szerzödést, melytöl a magyar kormány sokat várt, mivel jugoszlávia maradt az egyetlen nyitott ajto nyugat felé. 1941 március
25.-én pedig Cvetkovic jugoszláv miniszterelnök és Cincar Markovics
külügyminiszter Bécsben aláirták Jugoszlávia csatlakozását a Háromhatalmi Egyezményhez.
Sajnos március 27.-én katonai pucs tört ki Belgrádban Simovic tábornok vezetésével. Cvetkovicot és Markovicsot letartoztatták...A 17 éves tronörököst bábkirállyá kiáltották ki.
Pál régensherceg sietve elhagyta az országot. A diplomaták is sietve menekültek a lázasan fegyverkezö, ijesztö szerb tömegek aktrocitásai hatására. A hatalmas Német Birodalom pedig, mely eddig a balkáni béke és gazdasági termelés érdekében támogatta Jugoszláviát, most keserüen csalodva és kijozanodva elhatározta a trianoni alkotás szétzuzását. Annál is inkább mert Simovic április 5.-én katonai szerzödést kötött Sztálinnal, a németek nagy megrökönyésére...
A Wehrmacht csapatai április 6.-án hajnalban indultak meg jugoszláv
pucsisták szétverésére. Még eznap szerb harci gépek berepültek Magyarországra, mely nem volt hadiállapotban Jugoszláviával.
18 ora 01 perckor volt az elsö budapesti légiriado. Másnap jugoszláv bombázok hat esetben támadták Szegedet, ezen kivül Pécst, Siklos, Kelebiát, s más helységeket. A magy. kir. légierö eredményesen
védekezett.
Aprilis 10.-én a német csapatok behatoltak Zágrábba, ahol Horvátország azonnal kikiáltotta függetlenségét. A Jugoszláv Királyság, amellyel a magyar kormány barátsági szerzödést
kötött, nem létezett többé. A szerb csapatok Belgrád felé menekültek. Ezért Horthy kiadta az utasitást a Honvédségnek, hogy a légüres térben logo Bácskába, Dél Baranyába és Muraközbe vonuljon be, az
ittlevö magyar lakosság megvédésére. Aprilis 11.-én hajnalban a magyar csapatok meg is kezdték a bevonulást...
Szervezett katonai ellenállás nem volt. A még meglévö szerb bombázogépek Magyarországon keresztül a Szovjetunioba menekültek. Mindezek ellenére már április 6.-án Anglia megszakatototta a diplomáciai kapcsolatokat Magyarországgal.
Jugoszlávia szétesése felgyorsult. Már április 13.-án Belgrád elesett, négy nap mulva pedig az egész jugoszláv haderö kapitulált. A 12 napos német villámháboru véget ért. Aprilis 24.-én Horthy németországi látogatása alkalmával a németek közölték a jugoszláv területek feldarabolására vonatkozo döntésüket, mely Magyarországon nagy csalodást okozott. A már megigért Bánátot ugyanis a németek saját maguknak tartották meg. Horvátország önállo lett, a többi területen német katonai közigazgatást vezettek be. Végeredményben Magyarország csak 11 417 km2 területet kapott, 1 025 508 lakossal.
Ennek 36,6%-a magyar, 19%-a német, 16%-a szerb volt. Tehát csak 375 336 magyar került vissza, az elcsatolt 459 000-böl.
|
|
|
