1. Miért mondjuk azt, hogy a világháborút befejezo békeszerzodések közül a trianoni szerzodés a legrosszabb és a legkegyetlenebb?

- Azért, mert a háborúban vesztes országok közül egyiktol sem vettek el annyi területet és népességet, mint Magyarországtól, Mai-Magyarország határait, a magyar hadero leszerelésének feltételeit pedig úgy állapították meg, hogy Magyarországot védtelenül kiszolgáltatták szomszédjai önkényeskedésének.

2. Mit vesztett Magyarország területben?

- Magyarország területe a világháború elott 325 ezer négyszögkilométer volt. Ebbol a trianoni szerzodés összesen csak 93 ezer négyszögkilométert hagyott meg. Vagyis Magyarország elvesztette régi területének 72 százalékát. Ugyanakkor Németországtól csak a régi terület 10%-át, Bulgáriától pedig 8%-át vették el a gyoztes szomszédok.

3. Mit vesztett Magyarország népességben?

- Magyarország népessége a világháború elott 20.886.000 lélek volt. Ebbol a trianoni szerzodés meghagyott 7.516.000 lelket. Vagyis Magyarország elvesztette eredeti népességének 84 százalékát. Ugyanakkor Németország hasonló vesztesége nem több, mint 10 %.

4. Hogyan szabta meg Magyarország határait a trianoni szerzodés?

- Stratégiai szempontból kiindulva, úgy szabta meg, hogy az országnak sehol se legyen megvédelmezheto, természetes határa. A szerbeket, románokat beengedték a nagy magyar Alföld szívébe, a cseh határt pedig lekanyarították egészen Szobig, ahonnan bármikor ágyúzni lehet az ország fovárosát, Budapestet.

5. Hogyan intézkedett a trianoni szerzodés Magyarország haderejérol?

- A trianoni békeszerzodés Magyarországot leszerelésre kényszerítette, megszabta, hogy Magyarországon nem szabad sorozni, nem lehet mozgósítási terveket készíteni, s magyar hadero csak zsoldos hadsereg lehet, ez is csak 35 ezer fonyi. A trianoni magyar hadseregnek nem lehetnek kiképzett tartalékai, nehézágyúi, tankjai, repülogépei. A trianoni szerzodés tehát Magyarországot minden kívülrol jövo eroszakkal szemben védtelenné tette. Igaz, hogy ugyanebben a szerzodésben, illetve a szerzodésbe becikkelyezett népszövetségi paktumban a gyozo hatalmak is kötelezettséget vállaltak arra, hogy a legyozött államok kényszeru leszerelését nyomon fogja követni a gyoztes államok leszerelése.

6. Hogyan tettek eleget a gyoztes államok a kétoldalú szerzodésben magukra vállalt leszerelési kötelezettségüknek?

- Sehogy. Genfben egymást követik a leszerelési konferenciák, amelyek nem vezetnek soha semmiféle eredményre. Magyarország gyulölködo szomszédai pedig közben vígan tovább fegyverkeznek és katonai szövetséget kötnek Magyarország tartós leigázására.

- Békeállományban 542 ezret, mozgósítás esetén négymillió 365 ezret.

8. Miért mondjuk azt, hogy a trianoni békeszerzodés állandó veszedelme Európa békéjének?

- Azért, mert az eroknek ez az egyenlotlensége logikus következetességgel vezet az eroszakoskodások felé. A Magyarország ellen kötött titkos katonai szerzodésekben például a kisantant-államok arra kötelezték magukat, hogy ha közülük bármelyiket megtámadná egy idegen hatalom, Magyarország ellen akkor is mozgósítanának, a magyar határt akkor is megszállnák, Magyarország területére akkor is benyomulnának, ha Magyarország rögtön bejelentené a semlegességét.

9. A magyar békeszerzodés föltételeit megállapító párizsi béketanácsban az antant nagyhatalmak, tehát Anglia, Franciaország és Olaszország dönto szerepet játszottak. Miért járultak hozzá ezek a nagyhatalmak a kegyetlen és igazságtalan békefeltételekhez?

- Azért, mert Magyarország fölosztásában érdekelt kis szövetségeseik, a csehek, románok és szerbek félrevezették és megtévesztették oket.

10. Mivel indokolták ezek a kis szövetségesek Magyarország felosztásának a szükségét?

- Azt állították, hogy Magyarország bunös volt a háború fölidézésében és ezért Magyarországot meg kell büntetni. A nemzetiségi elvre utaltak és azt vitatták, hogy a trianoni határvonal igazságosabb és jobb nemzetiségi viszonyokat fog teremteni a réginél. E mellett a történelmi jogra is hivatkoztak. Ahány érv, annyi valótlanság. A háborús felelosség fölvetésével, Közép-Európa nemzetiségi térképével és a történelmi joggal nem lehet megokolni Trianont. A földrajzi, gazdasági, kulturális érvek pedig a leghatározottabban Trianon ellen szólnak.

11. Felelossé lehet-e tenni Magyarországot a háború kitöréséért?

- Nem lehet. Magyarország nem akarta a háborút, hiszen abban nem volt semmi nyernivalója. A világháborút megelozo izgalmas napokban Magyarországot miniszterelnöke, gróf Tisza István képviselte. Amint ezt azóta Charles Tisseyre, a francia parlament tagja is megállapította, Tisza István a bécsi koronatanácson ellenezte a Szerbiának címezett ultimátum elküldését s o volt az egyetlen államférfi Európában, aki szót emelt a háború ellen. Tisza tiltakozásának azonban nem lehetett sikere, hiszen akkoriban Bécsben az volt a szokás, hogy a legfontosabb dolgokban a magyar kívánságok számbavétele nélkül intézkedtek.

12. Milyen ellenfél volt Magyarország a háború alatt?

- A magyar csapatok bátran megállták a helyüket a különbözo harctereken, azt azonban az ellenséges táborban is elismerték róluk, hogy lovagias, nemes ellenfélhez méltóan viselkedtek. A magyar nemzetet soha sem vakította el a gyulölség. Magyarországon a háború legnehezebb idoszakában is tovább olvasták a francia, angol és olasz könyveket az emberek, tovább játszották a francia, angol és olasz színdarabokat a színházak. És Magyarország volt talán az egyetlen hadviselo ország, ahol az ellenséges államok polgárait nem internálták és nem zavarták meg kenyérkereso munkájukban.

13. Abban az idoben, amikor a hadiszerencse a központi hatalmaknak kedvezett, gondolt-e Magyarország arra, hogy imperialista terjeszkedéssel hasznát lássa az esetleges gyozelemnek?

- Magyarország annyira nem gondolt erre, hogy valahányszor alkalma nyílt rá, a leghatározottabban tiltakozott mindenféle annexió ellen. Szerbia teljes legyozése után, 1915. decemberében, Tisza István miniszterelnök Ferenc Józsefhez benyújtott memorandumában, Vilmos császár tanácsával szemben is hevesen tiltakozott az ellen, hogy a monarchia annektálja Szerbiát. Amikor pedig 1918. májusában Románia különbékét kötött a központi hatalmakkal, Magyarország megelégedett a Kárpátok lakatlan és terméketlen vidékén megszabott, önvédelmi célokat szolgáló, jelentéktelen határkiigazításokkal.

14. Közép-Európa összekeveredett nemzetiségei szempontjából jobb helyzetet teremtett-e a trianoni szerzodés a háború elottinél?

- Szó sincsen róla. Az elszakított tótok tiltakoznak az ellen, hogy a csehekkel egy nemzetnek tekintsék oket. Az elszakított horvátok pedig tagadják, hogy ok ugyanegy nemzetet alkotnának a szerbekkel. A tótok is, a horvátok is nemzetiségnek tekintik magukat új hazájukban. De ha el is hisszük a gyozoknek, hogy a tótok csehszlovákok, a horvátok pedig jugoszlávok, az elszakított néptömegben 7.258.000 "fölszabadított" lakosra 6.113.000 olyan volt magyar állampolgár esik, aki nem cseh, nem tót, nem román, nem szerb és nem horvát, aki elnyomott idegen az új államalakulatokban. Horvátországot nem számítva, Magyarországtól elszakítottak több mint tízmillió lakost. Ennek a tízmillió lakosnak csak 47 százaléka fajrokon azokkal az államokkal, amelyekbe bekebelezték oket. 53 százalék az illeto utódállamtól idegen.

15. Mennyi tiszta magyarajkú lakost szakított el Magyarországtól a trianoni békeszerzodés?

- Elszakított összesen 3.424.000 magyarajkú lakost. Ebbol Csehszlovákiába került 1.084.000, Romániába 1.705.000, Jugoszláviába 564.000, Ausztriába 65.000. Vagyis Trianon a magyar népnek 33,5 százalékát arra kényszerítette, hogy ellenséges indulatú idegen uralom alatt éljen. A trianoni békeszerzodés ebbol a szempontból is fölháborítóbb és kegyetlenebb, mint a többi békeszerzodés. Mert amíg a versaillesi szerzodés húsz németajkú állampolgárból elszakított egyet, a neuilly-i békeszerzodés húsz bolgárajkú állampolgárból szintén egyet, a trianoni békeszerzodés húsz magyarajkú állampolgárból hetet ítélt keserves idegen rabságra.

16. Nemzetiségi szempontból mi a trianoni szerzodés legkirívóbb igazságtatansága?

- Az, hogy több mint másfélmillió olyan magyart szakított el tolünk, akinek a lakóhelye szorosan és közvetlenül összefügg a Mai-Magyarországnak meghagyott területtel.

17. Miért kellett ezeket mégis elszakítani Magyarországtól?

- A legtöbbször a már említett stratégiai okokból. Máskor a szomszédok kapzsisága miatt. Azért, hogy a szerbek, románok vagy csehek megkapjanak egy-egy vasúti vonalat, vagy egy-egy jól termo vidéket.

18. Talán az elszakított népek kívánsága volt, hogy a magyar állam testébol kiválva, idegen országokhoz csatlakozzanak, s a népek önrendelkezési jogának az érvényesítése követelte meg Magyarország földarabolását?

- Az elszakításra ítélt népeket meg sem kérdezték, hogy mit akarnak. Azt a követelést, hogy az elszakított területen népszavazást rendezzenek, a magyar békedelegáció állította föl a békefeltételekre válaszoló jegyzékében. A gyozok béketanácsa azonban ezt a kívánságot elutasította. Az egyetlen elszakításra ítélt hely, ahol az Ausztriával kötött külön megegyezés alapján mégis tartottak népszavazást, Sopron és környéke volt. Ez a terület pedig nagy többséggel a magyar állam kötelékében való megmaradás mellett nyilatkozott.

19. Miért idegenkedtek a gyozok a népszavazás elrendelésétol?

- Erre megfelelt Tardieu, Franciaország mostani miniszterelnöke, aki a "La paix" címu könyvében ezt írja: "Választanunk kellett a népszavazás és Csehszlovákia megalkotása között." A gyozok nagyon jól tudták, hogy nemcsak a Csehszlovákiának juttatott Felvidék, hanem az elszakításra ítélt területek lakossága mindenütt a soproniakkal egyenlo huséggel tartott volna ki régi hazája mellett.

20. Azokat az államokat, amelyek Magyarország testén osztoztak, a kisebbségi szerzodések kötelezik arra, hogy tiszteletben tartsák a nekik juttatott nemzeti kisebbségek emberi és állampolgári jogait. A kisebbségi jogok szempontjából jobb ma a helyzet Közép-Európában, mint amilyen volt a háború elott, amikor még nem jelentett nemzetközi kötelezettséget a kisebbségi jogvédelem?

- A békebeli Magyarországra csak ráfogták, hogy elnyomta nemzetiségeit. Ennek az ellenséges vádnak legjobb cáfolata, hogy a háború elotti Magyarországon a kisebbségek mind gazdasági, mind kulturális téren fölvirágoztak és megerosödtek. Azok az államok azonban, amelyek a trianoni szerzodésbol hasznot húztak, valóban elnyomják és a legdurvább eszközökkel sanyargatják a nekik juttatott idegenajkú állampolgárokat. Ebben nem akadályozza meg oket a kisebbségi szerzodésekben lefektetett jogvédelem.

21. A kisebbségi szerzodéseket a Népszövetség garanciája alá helyezték. Az elnyomott kisebbségek miért nem mennek Genfbe a panaszukkal?

- Azért nem, mert valahányszor Genfbe mentek, soha sem értek el semmiféle orvoslást. Odahaza azonban elnyomóik kegyetlen bosszút álltak rajtuk azért, hogy panaszkodni mertek. A Népszövetség részérol megállapított eljárási szabályok eleve kizárják azt, hogy Genfben komolyan érvényesüljön a kisebbségi jogvédelem.

22. Ki mellett szól a történelmi jog?

- Magyarország mellett szól és Trianon ellen. Nem igaz az, hogy a honfoglaló magyarok a tótok és románok leigázásával teremtették meg a birodalmukat. A honfoglaló magyarok ezen a területen nem találtak pontos határokkal rendelkezo államalakulatokat. Európának az a darabja, amelyen birodalmukat megalapították, legnagyobb részében lakatlan terület volt. Ezeréves birtoklás szól a magyar nemzet joga mellett és az a hála, amellyel Európa a magyar nemzetnek a keleti barbár betörések visszaveréséért és a nyugati civilizáció megvédéséért tartozik.

23. Talán földrajzi szempontok indokolták az ezeréves egység megbontását?

- A földrajzi szempontok az ezeréves egység megbontása ellen szóltak. A világháború elotti Magyarország, amint ezt Reclus, a hírneves francia geográfus is megállapította, a legtökéletesebb földrajzi egység képét mutatta. Ezt a tökéletes földrajzi egységet rombolta szét a trianoni szerzodés, amely ötfelé tépte a Kárpátok karéjával övezett zárt területet és szétszaggatta a világ legegységesebb folyóhálózatát.

24. Akkor talán olyan újabb gazdasági rendet sikerült teremteni a háború elotti Magyarország fölosztásával, amely a régi állapotnál jobban szolgálja Európa és az érdekelt földterület lakosainak az érdekeit?

- Ellenkezoleg. Addig, amíg a háború elotti Magyarország ideális gazdasági egység volt, amelyben az egyes részek termelése és szükséglete kiegészítette egymást, a trianoni katasztrófa, amikor a hosszú évszázadok során egymásra utalt területeket elszakította egymástól, megnyomorította és küzdelmes szegénységre ítélte nemcsak Mai-Magyarországot, hanem az elszakított területek lakosságát is.

25. Miért mondjuk, hogy Mai-Magyarországot és a tole elszakított területek lakosságát egyformán megnyomorította Trianon?

- Azért, mert a búzatermo Alföld és az erdokben, bányákban, havasi legelokben bovelkedo hegyes vidék népe Nagy-Magyarország korszakában kölcsönösen jól járt azzal, hogy terményeit egymással kicserélhette. Az Alföld a hegyes vidéknek, a hegyes vidék az Alföldnek dolgozott. Most, hogy a trianoni határ tiltó sorompói zárják el oket egymástól, az Alföld és a hegyvidék egyformán szenved és nélkülöz.

26. Milyen gazdasági következményei lettek a trianoni békének a tolünk elszakított részeken?

- Romboló következményei lettek. A Romániának és Szerbiának juttatott részeken a magyar uralom idejében virágzó közgazdasági élet tönkrement ezeknek az országoknak a korrupciója és alacsonyabb rangú gazdasági konstrukciója következtében. A Csehországnak juttatott Felvidéken pedig a prágai kormány a történelmi Csehország iparának védelmében tudatosan tönkretette azt a reményteljesen fejlodo ipart, amelyet a magyar kormánytámogatás hozott létre.

27. Milyen következményei lettek a trianoni békének Mai-Magyarországon?

- A trianoni szerzodés a régi egység szétszakításával megbénította a Magyarországnak meghagyott rész gazdasági fejlodését. Mai-Magyarországot a szerzodés megfosztotta a legfontosabb nyersanyagok egész sorozatától. A háború elott Magyarországnak több mint 15.000 katasztrális hold erdoterülete volt. Ebbol alig maradt meg ezernyolcszáz hold. Elvesztettük vasbányáink túlnyomó részét: ma Magyarországon 21 millió métermázsa vasérc helyett csak 2 és félmilliót termelnek. Elvették minden sóbányánkat. Európában ma Magyarország az egyetlen ország, amely nem tud sót termelni. Elvették legtöbb szénvidékünket, elvették a vízierok kihasználására alkalmas folyóinkat, elvették minden arany- és ezüstbányánkat, elvették azokat a földgázkutakat, amelyeket magyar pénzen a magyar tudomány nyitott meg a háború elott. Elzárták országunkat a tengertol és a tengeri forgalom elonyeitol. Se vége, se hossza azoknak a veszteségeknek, amelyek gazdag és boldog országból szegény és boldogtalan országgá tették Magyarországot.

28. Esetleg általános kultúrérdekeket szolgált a háború elotti Magyarország elpusztítása, a háború elotti Magyarország elszakított részeit fejlettebb országokhoz csatolták, amelyek magasabb kultúrszínvonalú életet tudtak biztosítani a magyar állampolgárságuktól megfosztott lakosoknak?

- Erre helyettünk feleljen lord Newton, az angol felsoház tagja, aki 1920. március 30-án mondott beszédében megcáfolhatatlan érvekkel bebizonyította, hogy "a békeszerzodés tizenkétmillió embert deportált magasabb kultúrából alacsonyabb kultúrába". Magyarország szétdarabolása tehát nem nyeresége, hanem érzékeny vesztesége volt az európai kultúrának.

29. Miért fogadták el a magyarok mégis ezt a kegyetlen és igazságtalan békeszerzodést?

- Azért, mert nem tehettek egyebet, mert új megszállással, új háborúval fenyegették meg oket. Maga a békeszerzodés nem két, szabadon egyezkedo fél megállapodásának eredménye volt, hanem egyoldalú békeparancs. A Párizsba küldött magyar békedelegáció a jegyzékek tömegét szerkesztette a békefeltételek tarthatatlanságának és elfogadhatatlanságának a bizonyítására. Ezeket a jegyzékeket azonban senki el nem olvasta, az érveket senki meg nem hallgatta. Az eredeti feltételeken semmit sem enyhítve eroszakolták ki a békeszerzodés aláírását. 1920. novemberében pedig az érdekelt hatalmak ultimátumszeru jegyzékben sürgették meg a békeszerzodés ratifikációját. A magyar nemzetgyulés azonban ekkor is csak a Millerand-féle kísérolevél ígéretére hivatkozva járult hozzá a békeszerzodés becikkelyezéséhez.

30. Mit ígért a Millerand-féle kísérolevél?

- Azt ígérte, hogy ha a határmegállapító bizottságok úgy találják, hogy a megállapított határ egyik vagy másik ponton nem felel meg a néprajzi és gazdasági kívánalmaknak, a Nemzetek Szövetségének bevonásával orvosolni fogják az ilyen nyilvánvaló igazságtalanságot.

31. Hogyan váltották be a Millerand-féle kísérolevélben foglalt ígéretet?

- A Millerand-levélben foglalt ígéretet az antant legfobb béketanácsa annyira nem vette komolyan, hogy annak a végrehajtására - amint ezt hivatalos jegyzokönyvek bizonyítják - nem is adott a határmegállapító bizottságoknak utasítást.

32. A Millerand-kísérolevél ígéreteire hivatkozva, kértek-e a határmegállapító bizottságok magyar tagjai határkiigazitást?

- A határmegállapító bizottság magyar tagjai, a Millerand-levélre hivatkozva, száz és száz esetben kérték a kijelölt határ megváltoztatását.

33. Hány esetben teljesítette a határmegállapító bizottság ezt a kérést?

- A cseh, a román és a jugoszláv határ mentén egyetlenegy esetben sem. A Millerand-levél ígéreteinek csak Ausztriával szemben volt hatásuk.

34. A gyozok táborában osztatlan tetszéssel találkozott-e a trianoni szerzodés?

- Éppenséggel nem. Az Amerikai Egyesült Államok törvényhozása megtagadta a trianoni szerzodés ratifikációját és ezzel tiltakozott a szerzodésbe foglalt igazságtalanságok ellen. Olaszország képviseloi már a béketárgyalások során igyekeztek enyhíteni a lehetetlen területi intézkedéseken - természetesen sikertelenül. Az olasz közvélemény pedig már az elso pillanatban az igazságtalanul kifosztott agyarország mellé állott. A ratifikáció alkalmával mind az angol, mind a francia törvényhozó testületekben éles támadások hangzottak el a trianoni szerzodés képtelen intézkedései ellen; a kormányférfiak mind a két országban a Millerand-kísérolevél ígéreteire hivatkozva igyekeztek az igazságos lelku és világos elméju emberek aggodalmait eloszlatni.

35. Mi volt abban az idoben Briandnak, Franciaország mostani külügyminiszterének a véleménye a trianoni szerzodésrol?

- Briand, aki abban az idoben nemcsak külügyminisztere, hanem miniszterelnöke volt Franciaországnak, a ratifikációs vita során kijelentette, hogy a magyar határokat "bizonyos fokig önkényesen vonták meg", de azok "nem feltétlenül véglegesek", mert "bizonyos kiigazításokra lesz szükség". Briand tehát a legelsok között vallotta a trianoni szerzodés igazságtalanságát és a revízió szükségét.

36. A békeszerzodések aláírása óta eltelt tíz esztendo alatt megbékéltek-e a magyar lelkek és megnyugodtak-e abban a sorscsapásban, amelyet rájuk mért Trianon?

- A magyar lelkek nem békéltek meg, nem is fognak megnyugodni addig, amíg Európa nem teszi jóvá azt a bunt, amelyet Trianonban ellenünk elkövettek.

37. Fegyveres eroszakkal akarja a magyar nemzet megváltoztatni a trianoni határokat?

- Szó sincsen róla. A megcsonkított és leszerelt Mai-Magyarország nem is volna képes arra, hogy a rossz lelkiismeretükben folytonosan fegyverkezo és egymással szövetségi viszonyban lévo szomszédai ellen háborút viseljen. Magyarország nem a földi fegyverekben bízik. Hanem az igazság erejében.

Addig azonban, amíg a népek lelkiismerete föl nem ébred, addig, amíg a mi igazságunk nem gyozedelmeskedik, maradunk az, ami ma vagyunk: fájó és tüzelo kelevény Európa testén. A magyar kérdés igazságos megoldása, a trianoni béke revíziója nélkül Európa nem nyerheti vissza békebeli egészségét és nyugalmát, mert az ilyen gennyedo sebek veszedelmesek: állandó lázzal járnak és általános fertozéssel fenyegetnek.

38. A diplomácia mai eszközei és intézményei módot adnak-e arra, hogy a trianoni szerzodés revíziója békés úton megtörténhessék?

- Igen is módot adnak rá. A Nemzetek Szövetségének alapító okirata, a békeszerzodésekbe is becikkelyezett Alapokmány 19. §-ában kimondja, hogy a Népszövetség közgyulése "idonként fölhívhatja a Szövetség tagjait az alkalmazhatatlanná vált szerzodések és olyan nemzetközi állapotoknak újabb megvizsgálására, amelyeknek fennmaradása a világbékét veszélyeztetné". Lloyd George, aki részt vett a békefeltételek megállapításában és a népszövetségi Alapokmány megszerkesztésében, tanúsítja, hogy ennek a szakasznak a beiktatásával a békeszerzodések megalkotói eredetileg is már a revízió lehetoségére gondoltak.

39. A trianoni béke életbeléptetése óta eltelt tíz esztendo alatt haladt-e elore a revíziós gondolat?

- Örömmel megállapíthatjuk, hogy igenis elorehaladt. Tíz esztendovel ezelott a kifosztott és megalázott magyar nemzet egyedül állott a népek nagy gyülekezetében, senki sem volt a barátja, senki sem volt a pártfogója, a külföldi közvélemény úgyszólván nem is sejtette, hogy Magyarországgal méltatlanság és igazságtalanság történt. Az utolsó idoben azonban kezd a helyzet a mi javunkra megváltozni. Amióta Mussolini az olasz hivatalos politika programjává tette a revíziót, amióta Anglia hatalmas újságkirálya, Rothermere lord lapjaiban hirdeti a trianoni szerzodés kegyetlen és igazságtalan voltát, egyre szélesebb körben lesznek figyelmessé a magyar tragédiára, egyre többen érzik annak a szükségét, hogy a Magyarország ellen elkövetett igazságtalanságot jóvátegyék.

40. Mi a magyar kormánynak a revízió kérdésében elfoglalt hivatalos álláspontja?

- Bethlen István miniszterelnök az utolsó évek alatt számtalan parlamentben és parlamenten kívül elmondott beszédében, továbbá igen sok újságnyilatkozatban kifejtette, hogy a magyar kormány követeli a trianoni béke revízióját. 1930. novemberében a New York Times számára adott interjújában pedig már pontosan megjelölte a kívánt revízió kereteit is. Eszerint Magyarország követeli a magyar nemzetiségu országrészek visszaadását, a többi területre vonatkozólag pedig a népszavazást. Emellett azonban Bethlen István minden egyes esetben hangoztatta, hogy a magyar kormány egyelore nem tartja idoszerunek a revízió kérdésének hivatalos fölvetését.

41. Mit kell tennünk, hogy a revíziós mozgalom sikerét elomozdítsuk?

- Elszánt akarattal ragaszkodnunk kell a trianoni szerzodés revíziójának a követeléséhez. Valahányszor külföldön utazunk, valahányszor külföldi emberrel beszélünk, föl kell használnunk az alkalmat arra, hogy ot a Magyarország ellen elkövetett igazságtalanság felol felvilágosítsuk. Fölösleges, hogy ilyen esetekben a szenvedély hangját használjuk, mert az igazság a maga erejével gyoz. Kerüljük tehát a haragos kitöréseket és elégedjünk meg a huvös magyarázat hangjával. Legyünk rajta azonban, hogy minél több súlyos érvet tudjunk fölsorakoztatni a magunk igaza mellett. Ebbol a célból tanuljuk meg jól mindazt, amit az "Igazságot Magyarországnak!" címu album magába foglal, különösen pedig tanuljuk meg jól Trianon Kiskáté-ját.