Rövidebbek lettek a beszédek, mert háromnegyedórás késéssel kezdődött a Magyarok Világszövetsége által szervezett trianoni megemlékezés Versailles-ban. Helyszíni tudósítónk szerint négyszáz ember gyűlt össze, hogy az aláírás egykori színhelyén szorgalmazza az 1920-as békediktátum felülvizsgálatát.
Egy lengyel kisbusz miatt csúszott 45 percet a Nagy Trianon palota előtti demonstráció kezdése, a résztvevők buszai nem tudtak időben elindulni a szállásról.
A Párizs melletti Versailles-ba 9 helyett csak háromnegyedórával később futottak be a Magyarok Világszövetsége buszai. A késés miatt rövidült a trianoni békeszerződés elleni tüntetés, mert a szervezőknek csak délig volt engedélyük a francia hatóságoktól, akkor ugyanis a helyszínt, a múzeumot megnyitották a turisták előtt.
Hompoth Zoltán, a demonstráció főszervezője a helyszíni tudósítóknak azt mondta, hogy a késés miatt rövidíteni kellett a beszédeket. A Trianon palota előtt reggel tízre nagyjából négyszáz fő gyűlt össze. A többség az MVSZ szervezésében érkezett, de a 64 Vármegye radikális jobboldali szervezet is külön csoporttal érkezett, és kisebb Zürich-ből, Baselból, de még Ausztráliából érkezett társaságok is csatlakoztak a tüntetéshez, ahol sok magyar, jobbikos és árpádsávos zászló lengedezett.
A csúszás mellett gondot okozott az erős napsütés is, a résztvevők egy része ugyanis inkább távolabb, árnyékból hallgatta a beszédeket.
Az eseményt ötven francia rendőr biztosította, de egyszer sem kellett beavatkozniuk, legnagyobb munkájuk a magyarokkal való közös fotózkodás volt.
A rendezvény az MVSZ Kárpát-medencén Kívüli Régió alelnöke, a Franciaországi Országos Tanács elnöke, Léh Tibor beszédével indult. Az elhangzott felszólalásokat rendszeres és közös Vesszen Trianon! skandálás zárta.
A szónokok visszatérő érvelése szerint addig Európa számára sincs igazság, amíg a magyarokat ért igazságtalanságot felül nem vizsgálták. A franciák számára az elcsatolt területekkel együtt jelölt Nagymagyarország térkép mellett egy szintén kétharmadától megfosztott Franciaország térképet helyeztek el.
Az MVSZ elnöke beszédében párhuzamot vont a kettős állampolgárság ügyében indított népszavazásuk és a mostani rendezvényük között. Patrubány Miklós szerint néhány év után az akkori kezdeményezés is beérett, "ez a nap is elvezethet az országnak szolgáltatott igazsághoz".
A demonstráción megjelent Morvai Krisztina és Gaudi Nagy Tamás jobbikos politikus. Végül csak Gaudi szólalt fel, ő is MVSZ-tagként.
A rendezvény második felében az MVSZ csendes megemlékezést és imát szervezett Versailles-ban a székesegyház elé az aláírás pillanatára, 16:30-ra.
„Vesszen Trianon!” - skandálta a tömeg Versaillesben
A megmozdulásra - amelynek társszervezői a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom, a Nemzeti Érzelmű Motorosok és a Trianon Társaság voltak - mintegy négyszáz magyar megemlékező érkezett Magyarország mellett a szomszédos országok magyarlakta területeiről, valamint több nyugati országból.
A békés megemlékezésen elhangzott beszédek között a tömeg azt skandálta, hogy "Vesszen Trianon!". A magyar nemzeti és árpádsávos, valamint a Jobbik Mozgalom zászlóit lengető résztvevők a versalles-i kastély előtti parkolóban gyülekeztek, ahonnan buszok szállították az embereket a parkban található Nagy-Trianon palota elé. Többen gárda egyenruhát viseltek.
A magyar, majd a székely himnuszt eléneklését követően a sárospataki 8kor színház adott félórás zenés műsort, majd Léh Tibor, az MVSZ Kárpát-medencén kívüli régiójának alelnöke köszöntötte franciául és magyarul az egybegyűlteket. A Párizsban élő ügyvéd üdvözölte, hogy a magyar parlament a kettős állampolgárság elismerése után a trianoni békeszerződés évfordulóját a nemzeti összetartozás napjává nyilvánította, ami a szervezet fő célkitűzései között szerepelt.
Patrubány Miklós, az MVSZ elnöke ismertette a szervezet petícióját az 1920-as trianoni és az 1947-es párizsi béke felülvizsgálatának követeléséről. Ő is üdvözölte a magyar parlament döntését, de hangsúlyozta, hogy a nemzeti összetartozás még várat magára. Hozzátette: "A 90. évfordulótól kezdve már nem az a magyar erény, hogy mindig rá gondolunk, hanem az, hogy fellázadunk és ellene cselekszünk". A tömeg erre "úgy legyennel" válaszolt.
Rácz Sándor, az MVSZ tiszteletbeli elnöke arról beszélt, hogy "kilencven évvel ezelőtt ezen a helyen világméretű hazugságot emeltek világpolitikai rangra, s azt állították, hogy lehet ideológiai alapon békét kötni". Megítélése szerint az első világháborúban a magyar királyság katonái nem vettek részt, csak a monarchia erői, ezért a világnak "igazi békét" kell Magyarországnak szolgáltatni.
Jeszenszky Sándor, a Nemzeti Érzelmű Motorosok képviseletében elmondta, hogy csütörtökön Brüsszelben jártak, ahol Morvai Krisztinának, a Jobbik európai képviselőjének segítségével - aki a versailles-i megemlékezésen is megjelent - minden uniós képviselőnek eljuttatták saját petíciójukat, amelyben az Európai Parlamenttől a "békediktátum felülvizsgálatát" kérik, valamint azt, hogy az uniós jogok és értékek alapján mentesítse Magyarországot annak következményei alól, az elcsatolt területeken biztosítsa a magyaroknak a teljes önrendelkezést és az uniós állampolgárokat megillető nemzetiségi jogokat.
Gaudi Nagy Tamás, a Jobbik országgyűlési képviselője MVSZ-tagként kapott szót a megemlékezésen. Szerinte "addig nem lesz béke és nyugalom Európában, amíg revízió alá nem veszik a galád és otromba trianoni szerződést".
A szervezők felolvasták Bernard le Calloc'h, a magyar-francia kulturális kapcsolatok kutatója üzentét, amelyben arról írt, hogy a franciák egy részének is ugyanúgy fáj Trianon, mint a magyaroknak, s azért küzdenek, hogy Európa igazságot szolgáltasson Magyarországon. Ismertették Henry Bogdan magyar származású francia történész véleményét is Franciaország felelősségéről a trianoni békeszerződésben.
Versailles-ban 1920. június 4-én délután négy óra harminc perckor írták alá az első világháborút lezáró békeszerződést. A pillanatra délután fél öt órakor a versailles-i székesegyház előtt harangszóval és közös imával emlékeznek az MVSZ tagjai. (HUNSOR összeállítás)
|
|
|
