Miért nincs annyi magyar mint angol vagy francia?
A magyar Honfoglalás idején a föld népessége csak 240 millio ember volt, ebböl 35 millio Europában élt. Ez utobbiaknak egyharmada a mai Franciaországban volt. Angol csak igen kevés volt ez idöpontban. De a Kárpátmedence is nagyon gyéren lakott volt, kevesebb mint egy fél millio emberrel. Egyetlen nép se tudott itt huzamosabb ideig államot alapitani. A Magyar Királyság volt az elsö sikeres államalapitás.
A hét magyar törzs a csatlakozott kabárokkal együtt, összesen 400 000 ember, 896-ban ha-
tolt be a Kárpát medencébe, s alapitott itt uj államot. Az itt lévö népek aránylag gyorsan felszivodtak a magyarságba. Szent István idején már létezett egy magyar nemzeti állam, mely lassan felszivta a továbbra is érkezö idegeneket. Igy felszivodtak a franciák, németek, olaszok s a késöbb érkezö kunok is. Az elsö egytömbben élö kisebbség, a 12. században Nagyszeben környékére érkezö szász kolonia volt.
A tatárjárás jelentett egy hatalmas érvágást a magyar nemzeten. 1241-42-ben a kétmillios népesség fele meghalt, vagy el lett hurcolva a tatárok által. Ekkor indult meg az oláhok beszivárgása Erdélybe. Ennek dacára a következö századok alatt a magyar nemzet kiheverte a veszteséget, s 1495-re Magyarország lakossága elérte a 4 milliot, ebböl 3,2 millio magyar volt még. Angliának se volt több lakosa ez idöben.
A török háboruk ujabb borzalmakat, s veszteségeket hoztak. A magyarok vesztek, az idegenek érkeztek. Igy érkezett 40 000 szerb család a Délvidékre, a törököl elöl menekülve. 1526 után a Magyar Királyság három részre esett szét, az ország közepét a törökök dulták, rabolták 150 éven keresztül. Sok magyar embert megöltek, mégtöbbet elhurcoltak rabszolgának. Ekkor a független Erdély jelentette Magyarországot.
Mig 1500-ban Erdélynek csak 425 000 lakosa volt; ebböl 200 000 magyar, 55 000 székely, 70 000 szász és 100 000
oláh, száz év mulva az aranykorát érö Erdélynek már 700 000 lakosa volt, a fenntieknek megfelelö arányban!
1699-re megtörtént a törökök kiüzése. A pusztulás azonban hatalmas volt, különösen az Alföldön, mely majdnem elnéptelenedett. A Dunántul lakossága is az 1495.-i 900 000 föröl 300 000 emberre esett vissza. Az ország lakossága már csak 3,2 millio volt, kevesebb mint 1495-ben, s már csak 2 millio volt magyar. Ezt az érvágást már nem lehetett kiheverni.
Annál is inkább, mert Rákoczy szabadságharca ujabb veszteségekkel járt. 1711-ben már csak 3 millio ember volt Magyarországon, ebböl 1,6 millio magyar, s 1,4 millio idegen ajku. Megindult az idegen népek nagyarányu bevándorlása az elnéptelenedett Magyarországra. 1720-tol kezdve 400 000 sváb érkezett, aránylag ezekkel volt késöbb a legkevesebb baja Magyarországnak. Jöttek a csehek, totok, oláhok, szerbek, kisoroszok, zsidok. Mig
a török világ idején alig volt zsido Magyarországon, 1790-ben már 88 000, 1825-ben 190 000,
1857-ben 407 800, 1880-ban 624 700, 1910-ben pedig 910 000 volt.
1790-re Magyarország népessége elérte a 9,5 milliot, sajnos azonban itt már 60%, vagyis 5,7 millio ember, nem volt magyar nyelvü. Mig a magyarokat csak a természetes szaporulat gyarapitotta, addig a más nemzetiségeket a bevándorlás is. Igy még a magyar népesség növekedése 80 év alatt 138% volt, a többi nemzetiségé 307%....
1828-ra Magyarország népessége 11 495 536 före, 1846-ra pedig 12 033 399 före emelkedett.
A magyarság aránya azonban nem javult. Az 1848-49-es szabadságharc, majd az elsö világháboru elsösorban a magyarajkuakat fogyasztotta. Ez I. világháboru 380 774 halottat, 399 555 eltüntet, 743 359 sebesültet, s 614 808 hadifoglyot jelentett. Még senki se számitotta kis, hogy ezen 2 138 496 emberböl hány volt a magyar! A legnagyobbrésze, ez biztos...
Magyarország évszázadokon keresztül a keresztény Europát védte a tatárok, törökök, oroszok, bolsevisták ellen. Ezért nincs ma annyi magyar, mint angol vagy francia! S a köszönet 1920-ban Trianon lett....
|
|
|