"Június 4-én szólni kell arról is, hogy nem olyan sokan és nem olyan nagy országként, mint ahogyan egykor, de mégis megvagyunk" - jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök a trianoni békediktátum nyolcvanadik évfordulóján, edelényi beszédében.
Torgyán József kisgazdaelnök Zebegényben úgy fogalmazott: a megemlékezés jogát kétségbe vonni "középkori magatartás". A budapesti kisgazdák a Szabadság téren gyultek össze, majd csatlakoztak a MIÉP Hosök terén rendezett tüntetéséhez, ahol mintegy tizenötezren voltak.
- "Az elmúlt ezer esztendoben öt birodalom szállt meg bennünket, és egyiknek sincs már se híre, se hamva. Mi pedig, akiket megszálltak, letapostak még mindig itt vagyunk, igaz - június 4-én szólni kell arról is -, hogy nem olyan sokan és nem olyan nagy országként, mint ahogyan egykor álltunk, de mégis megvagyunk, mindenkit túléltünk, most pedig a jövonket tervezzük" - jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök, amikor vasárnap Edelény városának millenniumi zászlót adományozott.
- "A tragédia 80. évfordulóján ki kell végre mondani, hogy a trianoni békediktátum rablóbéke volt, az alapveto emberi jogokat felrúgó elvek alapján jött létre, és a nyugati civilizáció haladásának összes vívmányát sárba tiporták" - jelentette ki Torgyán József, a kisgazdapárt elnöke tegnap Zebegényben a trianoni emlékmu avatása alkalmából tartott ünnepségen. Elmondta: Trianonban a magyarság terhére hoztak döntéseket. Kétségbe vonni, hogy e kérdésekrol van-e jogunk megemlékezni, egy döbbenetes középkori magatartás, aminek semmi köze az alapveto emberi jogokhoz hangsúlyozta Torgyán József.
Tizenötezer ember gyult össze a trianoni szerzodés aláírásának 80. évfordulóján rendezett MIÉP-es összejövetelen a Hosök terén.
A rendezvény elso szakaszában koszorúkat helyeztek el az Árpád-házi királyok elott, közben a tömeg hangos "nem, nem, soha, vesszen Trianon" kiáltásokat skandálva várta a fejleményeket. Az elso tapsorkánt ifjabb Hegedus Lóránt, a MIÉP országgyulési képviseloje váltotta ki az összegyultekbol, aki kitért "az országot megnyomorító kínai, orosz, ukrán, zsidó maffiára". Beszédében a kormány szemére vetette, hogy egy olyan ember a Nemzeti Bank elnöke, akit több száz milliós ügyletekkel gyanúsítanak, de mégsem váltják le.
A rendezvényt megelozte a kisgazdapárt budapesti szervezetének összejövetele.
A Szabadság téren mintegy l50-en voltak, de többségük szintén MIÉP-zászlókkal gyülekezett. Liebmann Katalin szónok, az FKGP budapesti elnöke elmondta, hogy szerencsére ma már a békediktátum miatti fájdalmat nem kell titkolni. Sajnos ez a fájdalom Magyarországon belül már megkopott - tette hozzá. Az elnök asszony szerint a békediktátum felülbírálata már nem idoszeru, viszont az országot az elcsatolt részekkel együtt lélekben kell egyesíteni. Ünnepi beszédében új fogalmat vezetett be a trianoni szerzodés Magyarországra vonatkozó részével kapcsolatban. Véleménye szerint Trinanon "egy nemzet megmaradási kényszerének" jelképe.
A mintegy félórás, dalbetétekkel tarkított megemlékezést követoen a résztvevok csatlakoztak a MIÉP rendezvényéhez.
A Hosök terén városonként és tájegységenként zászlók jelezték, ki honnan érkezett, s transzparensek hirdették a jelenlevok véleményét. "Nem, nem soha", "az esovíz tudja, hol van Magyarország igazi határa", illetve a gyászkeretes Trianon feliratú táblák alatt hallgatták az ünnepi beszédeket, illetve Nagy Feró Szabadságot Magyarországnak mondattal végzodo dalát. A dalt vesszen Trianon kiáltással ünnepelte a közönség, miközben lengtek az Árpád-sávos lobogók.
A történelem méltán feledte el azoknak a politikusoknak a nevét, akik 80 évvel ezelott, 1920. június 4-én aláírták a trianoni békediktátumot - jelentette ki Kósa Lajos, Debrecen fideszes polgármestere azon az ünnepségen, amelyen újraállították a Magyar Fájdalom szobrát Debrecenben.
A polgármester beszédében arról is szólt, hogy a történelem megmutatta: a szomszédos országokkal való viták megoldása nem történ-het erőszakos módon, egyedül a demokratikus eszkö-zök vezethetnek eredményre. Debrecenben 1933 májusában állíttatták fel eloször a Magyar Fájdalom szobrát. A végtagjaitól megfosztott, fájdalomtól eltorzult arcú noalakot ábrázoló szobor az országrészeitol megfosztott csonka Magyarországot jelképezi.
A francia Emile Guillaume 210 cm magas szobrát 1945-ben elobb a Déry Múzeum szenespincéjébe, majd egy hajdúböszörményi udvarra menekítették. A mualkotást az 1980-as években szállították vissza Debrecenbe. A Magyar Fájdalom szobrának újraállítását a helyszínen megjelent több száz debreceni polgár percekig tartó tapssal ünnepelte.
A szoborállítást követoen néhány órával a trianoni békediktátumra emlékeztek fiatalok Debrecenben. A
Nemzeti Arcvonal támogatásával létrejött mintegy ötvenfos megemlékezésen a szónokok a revízióra szólítottak fel, illetve arra, hogy az ország legfontosabb teendoi közé tartozik a revízió megvalósítása.
A Nemzei Ifjak, a Magyarok Világszövetsége és néhány más szervezet kezdi felismerni a változások szükségességét, és ok azok, akik tesznek is a határok módosítása érdekében - hangzott el.
A megemlékezés erős rendőri biztosítás mellett, atrocitások nélkül ért véget.
Tízezernél több embert vár a MIÉP a Hosök terére, ahol a trianoni döntés nyolcvanadik évfordulójára emlékeznek vasárnap. A kormánypártok közös ünnepséget tartanak Zebegényben. Az MSZP és az SZDSZ úgy véli: az ilyen események muníciót adhatnak a környezo országok szélsoségeseinek. A határon túli magyarok nem emlékeznek meg az évfordulóról.
A trianoni megemlékezések csak segíthetik a határon túli magyarokat - jelentette ki lapunknak Fenyvessy Zoltán, a MIÉP alelnöke. A párt tízezernél is több résztvevore számít vasárnapi ünnepségére. A politikus szerint az ország nemzetközi megítélését nem befolyásolja, hogy egy ellenzéki párt autonómiát akar a magyar kisebbségnek, és bírálja a határok elrendezését. A MIÉP a "magyar élni akarás ünnepélyére" sok határon túli magyart is vár. A Kárpátaljáról, Erdélybol, Délvidékrol és Felvidékrol érkezoket a határállomástól buszok hozzák-viszik ingyen, és a vidékiek buszköltségét is a MIÉP fizeti. A Magyar Fórum az évfordulóra különszámot adott ki, amelyet 300 ezer példányban terjesztenek a helyi MIÉP-szervezetek - mondta Fenyvessy.
Trianon a nemzet egyik leggyászosabb eseménye, amely nem pártpolitikai kérdés - jelentette ki Lányi Zsolt. Az FKGP alelnöke szerint Csurka István nem területi rendezésre szólít, hanem az emberi jogok tiszteletben tartására. A kisgazda politikus kijelentette: a megemlékezések nem ártanak a külhoni magyarságnak.
Lányi úgy véli: nem okozhat diplomáciai bonyodalmat, ha nemcsak dicsoséges, hanem szomorú évfordulókról is megemlékezünk. A kormány külpolitikájával összhangban vannak a diktátumra emlékezo ünnepségek - szögezte le.
A trianoni szerzodés nyolcvanadik évfordulójára a Magyar Fórum különszámot adott ki. Ebben Csurka István, a MIÉP elnöke azt írja: "Ha Magyarország kilátásba helyezett európai beilleszkedésével a schengeni határ a román-magyar és ukrán-magyar trianoni határ mentén húzódik, és Erdély, Kárpátalja odaátra esik a keleti félre, akkor a trianoni bun megismétlodik, és akár akarják, akár nem, új hidegháborúhoz vezet. (É) Trianon nagy vesztesei a románok, akik az európai Erdély megtartása érdekében eltávolodtak mindentol, ami nyugati, és most közel állnak ahhoz, hogy végképp a keleti peremre sodródjanak. De miért vigyék magukkal a mi Erdélyünket? (É) Ha most rendezés nélkül kezdodik el az európai egyesülés, a bovítés, és készülhetünk az újabb bombázásokra, akkor a férgesedés kiterjed az egész kontinensre."
Az MDF tisztában van a realitásokkal, megemlékezésein most sem tesz a józan ésszel szemben álló kijelentéseket - mondta Balsai István. Az MDF alelnöke kifejtette: a határon túli magyarságot hazájukban kell megfelelo helyzetbe hozni. A MIÉP rendezvényérol és Csurka szavairól úgy vélekedett: nem okozhat problémát, hogy egy ellenzéki párt elnöke ilyen nézeteket vall.
Trianon trauma volt Közép-Európa számára, nem csak magyarokat, de a velünk ezer évig szimbiózisban élo más népeket is kiszakított az országból - nyilatkozta lapunknak Mécs Imre. A szabad demokrata képviselo úgy véli: az egyetlen orvosság erre az európai integráció lehet. A vasárnapi megmozdulások viszont muníciót jelentenek a környékbeli országok nacionalistáinak - vélekedett.
A Fidesz Trianon ügyében is nagy utat tett meg, sajnos ezúttal is a rossz irányba - fogalmazott lapunknak Kovács László. Az MSZP elnöke emlékeztetett: annak idején a Fidesz kivonult, amikor Trianonról emlékeztek a képviselok, most pedig élére áll az ünnepségeknek. Abban nincs különbség a szocialisták és a koalíció között, hogy a Trianoni diktátumot igazságtalannak tekintik, de arról, érdemes-e a kérdést újra és újra a nemzetközi közvélemény elé vinni, másképp gondolkodunk - mondta a pártelnök. Az ilyen kezelés nem csak Magyarország nemzetközi megítélésének és uniós esélyeinek okoz károkat, de a határon túli magyar közösségeket is nehéz helyzetbe hozhatja - közölte.
Szabad György házelnök 1990. június 4-én azt javasolta, hogy egyperces néma felállással emlékezzenek a 70. évfordulóra. A Fidesz tiltakozásul kivonult az ülésrol.
Ha vasárnap senki nem javasol effélét, akkor nem vonulunk ki a terembol - jelentette ki lapunknak Szájer József, a Fidesz frakcióvezetoje. Hozzátette: a MIÉP tüntetéséhez és a Magyar Fórum különszámához semmi közük, ezért egyiket sem kívánta minosíteni.
Az MDF több helyi megemlékezést tart, de a legfontosabbnak a zebegényi ünnepséget ítéli, mert azt a koalíció közösen szervezi. A résztvevok emléktáblát lepleznek le, zarándokhelyet létesítenek a trianoni emlékmu lábazatánál és koszorúznak is. Az FKGP budapesti szervezete fekete ruhás felvonulást szervez az Andrássy úton. A Fidesz nem tervez külön megemlékezést - tudatta lapunkkal a párt sajtófonöke.
Szlovákiában a Magyar Koalíció Pártja nem tervez megemlékezést - tudtuk meg Pokstaller Lívia szóvivotol. A Csemadok elnöke, Kvarda József kérdésünkre azt mondta, központi szervezés nem történt, és nincs tudomásuk helyi ünnepségrol sem.
A jugoszláviai Szabadkán a Vajdasági Magyarok Szövetségének irodáján az elnököt és az alelnököt nem találtuk, de az egyik alkalmazott, aki neve elhallgatását kérte, azt mondta, központi megemlékezés nem lesz, a helyi szervezetek közül nem mindnek a programjáról tudnak, de nem tartja valószínunek, hogy bármelyik szervezne ilyent.
Jakab Sándortól, a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közösségének (HMDK) alelnökétol megtudtuk, hogy külön rendezvényt nem tartanak. Ma és holnap zajlik Eszéken, az oktatási és muvelodési központban a Magyarság 2000 program, amelynek keretében a HMDK elnöksége szombaton "várhatóan néhány spontán mondat erejéig" megemlíti Trianont.
Romániában június 4-én lesz a helyhatósági választás, mint mondták, az eroket erre összpontosítják. Az RMDSZ marosvásárhelyi elnöki hivatalában, Kolozsvárott az ügyvezeto elnöki irodán, valamint Bukarestben Markó Béla elnök személyi titkára, Bartunek István egyaránt azt mondta, semmiféle rendezvényre nem készülnek.
Németh Zsoltnak, a Külügyminisztérium politikai államtitkárának, akihez tartoznak a határon túli magyarok, nincs semmilyen külföldi hivatalos programja a hét végére - tudtuk meg tanácsadójától.
A külügyi szóvivo, Horváth Gábor hangsúlyozta, a magyar külpolitika céljai változatlanok, és nem tekintik feladatuknak, hogy minden esetben megismételjék ezeket, ha olyan kijelentések hangzanak el, amelyek ezekkel a célokkal nem esnek egybe.
A trianoni békediktátum aláírásának 80. évfordulójára emlékezett a zebegényi Kálvária-hegyen álló emlékmunél tegnap a Trianon Társaság. Torgyán József beszédében arra emlékeztetett, hogy a diktátum még a nemzeti önrendelkezést biztosító wilsoni elveket sem tartotta tiszteletben. Csurka István a tegnapi budapesti nagygyulésen úgy fogalmazott: belso megosztottságaink miatt kormányaink nem támogatják megfeleloen az elszakadt nemzetrészeket.
A Torgyán József, Dávid Ibolya és Kövér László pártelnökök fovédnökségével rendezett zebegényi esemény az országzászló ünnepélyes felvonásával kezdodött, majd a történelmi egyházak jelen lévo képviseloi megáldották és felszentelték az emlékhelyet és az emléktáblát.
Az FKGP elnöke beszédében kijelentette: a trianoni diktátum rablóbéke volt, az emberi jogokat felrúgó elvek mentén jött létre, ugyanis nem tartotta tiszteletben a nemzeti önrendelkezést biztosító wilsoni elveket s az etnikai határok elvét sem. Szerinte azonban a magyarságnak a jövobe kell tekintenie, s ez a határok átjárhatóságának megteremtésével és az eurorégiók felállításával valósítható meg. Ennek azonban feltétele, hogy elinduljon a magyarság gyarapodása, különben nem Trianon lesz az igazi tragédiánk, hanem az abortuszokon alapuló öngyilkosságunk – jelentette ki a pártelnök.
Lányi Zsolt, az Országgyulés honvédelmi bizottságának elnöke a békediktátum hadkötelezettséget eltörlo döntése kapcsán megjegyezte: az egyik parlamenti párt ma is ugyanezen munkálkodik. Holott ez életveszélyes, Magyarországnak szüksége van fegyveres erore, hogy elláthassa saját védelmét – mondta, majd a következoképpen búcsúzott: – Igazságot Magyarországnak!
Kiss Dénes, a Trianon Társaság elnöke beszédében kiemelte, hogy Magyarországot a diktátum aláírása idején „sírásó népek” vették körül, majd hangsúlyozta: nincs külön magyar igazság és egyetemes igazság, mert az elobbi az utóbbinak a része, s ha a magyar igazság sérül, sérül az egyetemes is. Nem lehet úgy Európa részévé válni, hogy ilyen sebek maradjanak eltakarva – hangoztatta. Ezek után – a térségek népviseletbe öltözött képviseloi – a történelmi Magyarország különbözo vidékeirol, többek között a Székelyföldrol, a Felvidékrol, Kárpátaljáról, a Délvidékrol, a Bácskából, a Bánságból, valamint a 301-es parcellából érkezett rögöket helyeztek el az emlékmu talpazatánál.
Az ünnepség zárásaként az Országgyulés, a kormány, a pártok, a határon túli magyarok, az ’56-os szervezetek és a Magyarok Világszövetségének képviseloi koszorút helyeztek el az emlékmunél.
Debrecenben ismét felállították eredeti helyére a Magyar fájdalom szobrát.
– A magyaroknak nem lehet és nem szabad elfelejteniük Trianont, mert azzal a magyar történelmet felejtenénk el – hangsúlyozta avatóbeszédében Kósa Lajos. Debrecen fideszes polgármestere elmondta: a magyar nemzet példát mutatott Európának, hogy a vitákat az ellentéteket nem az eroszak, nem a háború eszközével kell megoldani – hangsúlyozta a polgármester.
Kósa Lajos a továbbiakban arról beszélt, hogy a határainkon túlra szakadt magyar kisebbség demokratikus eszközökkel küzd a jogaiért. Ennek alátámasztására hozzátette: Erdélyben nincs robbantásos terrorszervezet, Szlovákiában, Ausztriában nincsenek eroszakos magyar cselekmények.
A határon túli magyar kisebbség példát mutat Európának, hogyan kell a szabadság, az igazságosság, az egyenloség jegyében a politikai jogokért küzdeni.
– Trianon után a magyar nemzet politikai bölcsességbol példát mutatott Európának – hangsúlyozta Kósa Lajos, majd kijelentette: Magyarország van és lesz, s ha jól politizálunk, jól képviseljük érdekeinket, ahogy azt eddig tettük, akkor a magyar kisebbség sorsa is megoldódik.
Végezetül Debrecen polgármestere arról beszélt, hogy az Európai Unióba tartva a határok ellégiesedése jelenti majd a megoldást, de ennek kapcsán is fontosnak tartotta megjegyezni: „Nem szabad engednünk, hogy a semmibe tunjenek el a leszakadt országrészek.”
Medveczky Géza, a szobor újraállítását kezdeményezo Debreceni Városvédo és -szé-píto Egyesület elnöke elmondta: a fájdalomtól eltorzult arcú, mezítelen noi alakot ábrázoló szobrot Viscount Rothemere angol lord készíttette Emile Guillaume francia szobrászmuvésszel. A szobrot – amelyet az angol lord Debrecen városának ajánlott fel – 1933. május 28-án országos ünnepség keretében leplezték le. A második világháborút követoen eltávolították a helyérol, de a torzót óvó kezek – várható ledöntése elott – a Déri Múzeum pincéjében, a szén alá rejtették el.
A XXI. század magyarjának nem szabad úgy élnie, hogy feladja az Árpád és Szent István által megteremtett hazáját – hangsúlyozta beszédében Csurka István, a MIÉP elnöke tegnap Budapesten a Hosök terén, az Igazságot Magyarországnak! elnevezésu nagygyulésen. A lapzártánkkor kezdodött megemlékezésre több tízezren látogattak ki határainkon innen és túlról. A Trianon évfordulója alkalmából rendezett gyászünnepségen Csurka István kifejtette: belso megosztottságaink miatt kormányaink nem támogatják megfeleloen az elszakadt nemzetrészeket. Elfogadhatatlannak nevezte a Horn-kabinet gyakorlatát, amely úgy kötött alapszerzodést a szlovák féllel, hogy nem kérte a benesi dekrétumok hatályon kívül helyezését. A pártelnök szerint ezek a rendelkezések Európa szégyenfoltjai. Úgy véli, nincsen garancia arra, hogy az új, egyesített Európában se legyenek vesztesek és nyertesek.
Célunk az emlékezés és az emlékeztetés a hazánk számára tragikus, nyolcvan évvel ezelotti trianoni békeszerzodésre – fogalmazott beszédében Lieb-mann Katalin, a kisgazdapárt budapesti szervezetének elnöke a mintegy ezerfos hallgatóság elott tartott megemlékezésen. Liebmann hangsúlyozta: az FKGP-t nem a reváns, illetve az irredentizmus vezérli, csupán azt szeretné elérni, hogy a nemzet lélekben is megerosödjön, és Magyarország így csatlakozzon az Európai Unióhoz.
|
|
|
