Ideje volt már a trianoni emléknapról szóló törvénynek Sólyom László szerint, aki megbékélésre és a szomszéd népekkel való kapcsolatkeresése szólította fel az országgyűlést a trianoni békeszerződés 90. évfordulóján tartott parlamenti emlékülésen. Gondolatban forgassuk előre az idő kerekét, nézzük meg, mi várható a trianoni döntés századik évfordulóján - mondta Schmitt Pál , az országgyűlés elnöke a trianoni békedöntés 90. évfordulóján tartott parlamenti emlékülést megnyitó beszédében. Schmitt szerint tíz év múlva már minden környező ország az Európai Unió tagja lesz és ezzel eltűnnek a határok a magyarok közül.
A jövőre és a magyarság előtt álló feladatokra koncentrált Sólyom László köztársasági elnök beszéde is. A köztársasági elnök üdvözölte a trianoni emléknapról és a nemzeti együttműködésről szóló törvényt is, de azt mondta, az emléknapnak és az emlékülésnek csak akkor van értelme, ha új korszakot nyitnak a nemzetpolitikában.
Sólyom: Fenn kell tartanunk nemzetünk egységét
A magyar nemzet sorsfordulóiról illő és hasznos megemlékeznünk, új korszaknak kell nyílnia a nemzet egészéről való gondolkodásnak – fogalmazott Sólyom László köztársasági elnök a parlament trianoni emlékülésén pénteken. Méltóképpen kell emlékezni a kilencven évvel ezelőtt történtekre és erőt kell meríteni a nemzet példamutató akaraterejéből – fogalmazott Schmitt Pál házelnök. A Trianon-emlékülés délután fél ötkor, a szerződés kilencven évvel ezelőtti aláírásának pontos időpontjában kezdődött meg.
A magyar nemzet sorsfordulóiról illő és hasznos megemlékeznünk, új korszaknak kell nyílnia a nemzet egészéről való gondolkodásnak – fogalmazott Sólyom László köztársasági elnök a parlament trianoni emlékülésén pénteken. Mint mondta, a 90 éve aláírt béke szentesítette a magyar királyság felbomlását előbb 5, majd a jelenlegi állapot szerint 8 államra, vele együtt pedig elszakadtak tőlünk kulturális és emlékhelyeink. Sólyom László kijelentette: az kapott súlyos sebet, ami a nemzet összetartozását adja. Az államfő hangsúlyozta, nemcsak a magyar nemzet önképét kellett újraalakítani, hanem viszonyulásunkat is a környező népekhez. Sorsfordulóink megmutatták, hogy végeztük el ezt a feladatot – fűzte hozzá.
A nemzetépítés nem csak sajátos magyar probléma, hiszen ezzel Európában – és a világon – más nemzet is szembesül – folytatta Sólyom. Úgy gondolja, két nemzet létezik: politikai és kulturális. A kulturális nemzet nem államhatárok által meghatározott, sokkal inkább az azonosság, a nyelv, a kulturális örökség az összetartozás alapja. A két nemzet egyesítése sokszor csak erőszakos asszimilálódással lehetséges, amikor a kulturális nemzetet elnyomják. Ám a kizárólagosság kikényszerítése csak zsákutcába vezet, ezért mindenképp el kell vetni ezt az utat – vélekedett. Sólyom úgy látja, egy olyan állampolgársági modell kell, ahol a kisebbség ugyanolyan esélyt és jogokat kap, mint a többségben élők. Mindez a kisebbségi jogok teljességét igényli. „Csak így alakulhat ki az államhoz való lojalitás” – fogalmazott. A kulturális nemzet léte tény, melynek nem kell egy polgári nemzetbe való tömörülésre törekedni. A két nemzetfelfogás együttélése az európai stabilitás alapja – mondta el a köztársasági elnök.
A magyar nemzet egységére helyezi a hangsúlyt a ma életbe lépő törvény. A kulturális nemzet meg akarja élni azonosságát, nem engedi, hogy országhatárok mögé szorítsák. Ugyanakkor integrálódnak is, mely sokszínűséghez vezet. „Ez érték, ahogy a kettős kötődés is” – vélte. A politikai nemzet is értékként élheti meg, hogy sok külön kis világ él benne. Az integrációtól nem kell félni, ez állandó, ám minden nemzettagnak akarni és ápolni kell a teljességet. Magyarország soknemzetiségű állam, ebből a helyzetből számtalan feladat adódik – fogalmazott Sólyom László.
A köztársasági elnök szerint az anyaország feladata sokrétű, a tudás és akarat nem elég, fenn kell tartani nemzetünk egységét. Mint mondta: az elszakadt nemzetrészek más-más utat jártak be, szétfejlődtek, ezért szükség van a nyelvújításra, a reformkorra építkező nemzettudatra. Sólyom szerint az anyaország segítsége a kisebbségek számára nélkülözhetetlen, ugyanis Magyarország léte kellett ahhoz, hogy a határon túliak kivívják jogaikat. A köztársasági elnök úgy véli: Magyarország szomszédságpolitikája is nagyon fontos, mivel a határon túl élők sorsáért felelősséggel tartozunk, és ez sokrétű feladatot tár elénk. Helyzetfelmérésre van szükség – tette hozzá.
Mit kíván a magyar nemzet határon túli része? – tette fel a kérdést Sólyom László. A köztársasági elnök így tolmácsolta kívánságaikat: a magyar nyelv használatának lehetőségét a hivatalokban és a régiókban, a magyar oktatás megszervezésének joga és lehetősége, hiszen ez – karöltve a magyar nyelvű pasztorációval – az asszimiláció legjobb ellenszere. Kérik az országhatárokon kívül rekedt magyarok azt is – így Sólyom, hogy olyan önkormányzati rendszerben élhessenek, ahol nem kényszerülnek a kisebbségi létre. Kérik a magyarok lakta területek infrastruktúrájának fejlesztését, a nemzeti szimbólumok elismerését.
Az államfő fontosnak nevezte a határon túli magyarok anyaországi emancipációját, vagyis azt, hogy ne kezeljék őket idegen állampolgárként, hiszen nem tehetünk különbséget a nemzet tagjai között. Sólyom úgy látja: nagy előrelépés volt ebben a kettős állampolgárságról szóló törvény elfogadása. A köztársaság elnök elmondta azt is: fontos a megértés, a tárgyi tudás is Trianon ügyében. Nézetei szerint akkor is empátiával, szeretettel kell fordulni a szomszédos országok többségi társadalmához, ha politikájukba beépült a „magyarveszély”. „Csak így fogjuk tudni egykori, közös hazánkat együtt szeretni” – mondta Sólyom. Az államfő közölte: nem vagyunk egyedül azzal, hogy bebizonyítsuk: a kulturális nemzet megfér a politikai nemzettel. Beszédét azzal zárta: fontos, hogy a magyar egység szolgálatában ne csak fájdalommal, hanem az együttélés örömével is gondoljunk a nemzeti összetartozásra.
Trianon sem tudta megfojtani a magyarság életerejét
Trianon sem tudta megfojtani a magyarság életerejét, bizalmát hazájában és szebb jövőjében – mondta Német László nagybecskereki megyéspüspök a Trianon-emlékülésen pénteken a parlamentben. A megyéspüspök ünnepi beszédében kiemelte: a keresztény értékekkel átszőtt kultúra évszázadokon át meghatározta Magyarország életét.
„Ezt a Magyarországot darabolta fel a trianoni békediktátum. De ez a történelmi esemény sem tudta megfojtani a magyarság életerejét, bizalmát Istenben, hazájában és szebb jövőjében. A Szent István-i örökség beteljesedése, hogy Magyarország ma az unió tagja, annak az uniónak, amely a második világháború borzalmai után született meg” – mutatott rá.
Német László hangsúlyozta: a trianoni trauma feldolgozása mérhetetlen pozitív energiát tudna felszabadítani a magyar nemzetben, és erre vár Magyarország és a magyarok világszerte. Arra, hogy nemzetünk erkölcsileg megújuljon, az ember felfedezzék a jó erejét életükben, a társadalomban, a gazdasági és politikai berendezkedésben, hogy a korrupció nem tartozik Isten tízparancsolata közé, hogy minden magyar gyermek élete fontos – mondta.
„Magyarország nem volt annyira magyar soha, mint a trianoni békeszerződés óta. (...) A határon túl élő magyarok néha büszkén, néha csalódottan, néha örömmel, néha fájdalommal nézünk fel erre az országra és szeretjük. Ezért tisztelettel kérjük, hogy ez az ország minket a nemzeti összetartozásra való törekvéseiben a mindenkori politikai és kulturális adottságok keretei között fogadjon el, velünk együttműködjön, együtt érezzen és támogasson. Mi is csak ennyit tudunk megígérni – tette hozzá.
Az igazság szabaddá tesz benneteket – idézte a megyés püspök János evangéliumát, majd hozzátette: az igazságot meg kell ismerni, tanítani kell, elmélyíteni és továbbadni, azért, hogy ezáltal közösségi és személyes emlékezetünket meg tudjuk tisztítani. Ilyen módon kell keresni a békés együttlétet a szomszédos nemzetekkel – emelte ki Német László.
Schmitt: Nem jöttünk üres kézzel
Méltóképpen kell emlékezni a kilencven évvel ezelőtt történtekre és erőt kell meríteni a nemzet példamutató akaraterejéből – mondta Schmitt Pál a Trianon-emlékülésen pénteken a parlamentben. Az Országgyűlés elnöke ünnepi beszédében kiemelte: kötelességünk előre tekinteni, és a megváltozott körülmények közepette minden lehetőséget megragadni sebeink gyógyítására. Schmitt Pál hangsúlyozta: az újonnan megalakult Országgyűlés már nem üres kézzel érkezett a pénteki évfordulóra. Törvényt alkottak az állampolgárságról, így minden magyar ember számára lehetővé válik, hogy szabad akarata szerint a nemzet alkotó részévé váljék. Törvénybe foglalták, hogy június 4-e a nemzeti összetartozás napja, és törvényt alkottak a nemzeti összetartozás melletti tanúságtételről – mutatott rá a fideszes politikus.
Szili ott volt
Szili Katalin a szocialista frakció többi tagjával ellentétben részt vett a parlament pénteki, a trianoni békeszerződés aláírásának évfordulóján tartott emlékülésén. A volt házelnök az MTI-nek döntését azzal indokolta: jelenlétével azt kívánta kifejezni, kiemelt jelentősége van annak, hogy „az összetartozás értékeit képesek legyünk megőrizni, és az új nemzedékeknek átörökíteni”.
A Trianon-emlékülés délután fél ötkor, a szerződés kilencven évvel ezelőtti aláírásának pontos időpontjában, a nemzeti zászló és a történelmi zászlók bevonulásával, harangzúgással, majd a Himnusszal vette kezdetét.
|
|
|
