[HUNSOR] - Hirfigyelő Központ

Naponta hallani, olvasni eroszakról, rablásról, támadásról. Tébolyult korunkban lassan már „elfogadjuk", ha a pénzéért támadnak meg valakit az utcán. Azt azonban nem fogadhatjuk el, hogy magyarokat sértegessenek, vagy hogy magyar fiatalt a feltámadás napján paste fericit, bozgorule „jókívánság" mellett szúrjanak le ismeretlen suhancok egy forgalmas, köztudottan magyar mulatóhely elott, Kolozsvár belvárosában.

Az eset Húsvétkor, vasárnapról hétfore virradóan történt, és röpke másodpercek alatt játszódott le. Két fiatal fiú lépett ki az egyik belvárosi magyar bár ajtaján, s amíg egyikük taxiért intett, ismeretlen tizenévesek támadták meg a gyanútlanul várakozó, 24 éves S. P.-t. Miközben szitkokat szórtak rá, tudtára adták, hogy azért jár pórul, mert magyar az anyanyelve, aztán pedig hátulról fejbe szúrták, majd elszaladtak.

A fiatalt súlyos vérveszteséggel szállították a sürgosségre, ahol az ügyeletes orvosno szörnyülködve árulta el: az mentette meg, hogy lófarokba fogott haja részben felfogta az egyelore azonosítatlan vágószerszámot.

A konkrét eseten túl sajnálatos jelenség lapul: a tragédia végül is abban rejlik, hogy egyre gyakrabban ér szóbeli vagy enyhébb formájú tettlegességig fajuló támadás kolozsvári magyarokat pusztán azért, mert magyarok. A szóbeli szitkok, fenyegetések szinte mindennaposak – megszólják például a közszállítási jármuveken magyarul beszéloket. Éppen mindennaposságuk miatt sajnos már szinte hozzászoktunk a jelenséghez, és a kisebbségi lét „számlájára" írjuk, annak olyan velejárójaként, amely benne van a pakliban.

Kevesen tudják azonban, hogy léteznek illetékes szervek, intézmények, amelyeket éppen azért hoztak létre és muködtetnek – éppen a mi, az adófizetok pénzébol –, hogy sérelmeinkkel hozzájuk fordulhassunk. Talán – téves meggondolásból – épp a látszatbéke megorzéséért nem kerülnek nyilvánosságra az apró, ám annál gyakoribb esetek, pedig tudhatjuk, hogy a struccpolitika nem lehet megoldás.

Asztalos Csaba, az Országos Diszkriminációellenes Tanács elnöke szörnyülködve vette tudomásul az esetet. Az áldozat, mint mondta, panaszt emelhet a diszkriminációellenes tanácsnál az elsosorban büntetojogi jellegu sajnálatos eset kapcsán .

A nemzeti önérzetükben sértettek, vagy egyéb hasonló sérelmek elszenvedoi a diszkriminációellenes tanácshoz – Consiliul National pentru Combaterea Discriminarii, Bukarest, I. kerület, Walter Maracineanu utca 1–3., fax: 021–312–65–78 vagy 021–312–65–79 – fordulhatnak, ahová akár faxon is elküldhetik panaszaikat. Ezeket a leheto legrövidebb idon belül kivizsgálják, de 30 nap alatt kötelesek választ adni rá. Ha valóban diszkriminációról van szó, úgy a vádlottra pénzbírságot szabhatnak ki, s a sértett fél ezen felül kárpótlást is követelhet. Ez kihágások esetében történik, büntetojogi esetnél már bonyolultabb a helyzet: akkor a rendorség, ügyészség és a bíróság is bevonódik az ügybe.

A diszkrimináció bizonyítása, persze, nem mindig egyszeru, hiszen valakinek tanúskodnia kell, no meg az elkövetot is azonosítani kell, ami például utcai szóbeli sértegetésnél vagy jármuvön történo gyalázásnál nem könnyu.

Asztalos Csaba szerint elsosorban a roma kisebbséget éri diszkrimináció, a magyarellenes megnyilvánulások elenyészok. „A múlt héten Nagyváradon, azelott Marosvásárhelyen volt egy-egy esetünk" – mondta, majd kissé kitéro választ adott arra a kérdésre, hogy esetleg nem azért olyan kevés-e a magyaroktól érkezo panasz, mert már megszoktuk, és így elturjük a többség részérol érkezo diszkriminációs cselekedeteket. A magyarság és a többség viszonya különbözik a többség és a romák viszonyától – érvelt –, az évek során kialakult egy bizonyos fajta párbeszéd. De hozzáfuzte: jobban kell tájékoztatni az állampolgárokat.

A konkrét – fentebb ismertetett – esetre visszatérve, a szálon elindulva valahol a rendorség és az ügyészség között akadtunk el. Elobbi szóvivoje, Adrian Marian rendor-fofelügyelo az ügyészség felé irányított, mivelhogy valószínuleg gyilkossági kísérletrol van szó, és azok az ügyészség hatáskörébe tartoznak. Az ügyészségre viszont értesüléseink szerint nem „érkezett" meg az ügy.

Büntetojogilag egyébként valóban gyilkossági kísérlet vagy bántalmazás körébe sorolható a valószínuleg még mindig azonosítatlan tinédzserek késelése. Az orvos állapítja meg, hogy a szúrás veszélyeztette-e vagy sem az áldozat életét – így lehet gyilkossági kísérlet vagy bántalmazás. Ez utóbbi esetében is több kategória van, az orvosi kezelés napjainak számától függoen. Ha az áldozat 60 napnál rövidebb ideju orvosi kezelésre szorul, úgy a felek még akár ki is egyezhetnek, anélkül, hogy a vádlott ellen bunvádi eljárás indulna. Mindegyik esetben súlyosbító körülménynek számít, hogy a késelés éjjel történt, ráadásul közterületen, és hogy két támadó volt.

Az áldozat egyébként nincs életveszélyben, mondhatni „szerencsés" volt. Most.

irta Farkas Imola, Balázs Bence

» Nagybecskereken kitiltják a latin betűs írásmódot
» Megszűnt a magyar műsor a delvideki Szécsányon
» Véresre vertek egy horgosi fiút Szabadkán
» Magyart vertek az újvidéki színhazban
» Tanulmányok a nemzeti kisebbség kérdéseiről
» Anti-Minority Incidents Continue in Vojvodina (HHRF)

» vissza a hirfigyelőre