Olli Rehn-nel, az Európa Bizottság tagjával, az EU Románia és Bulgária tagfelvételéért felelős bővítési biztosával Keret: Dr. Olli Rehn (44) nős, egy gyermek apja, a finn Centrum párt tagja. Doktori disszertációját Corporatism and Industrial Competitiveness in Small Europea States c. írta az Oxfordi Egyetemen. 2004 decemberétől az az Európa Tanács tagja, az EU bővítéséért felelős biztosa, így jelenleg ő felel Románia és Bulgária EU csatlakozásának előkészítéséért. Kérdés: Engedje meg, hogy bemutassuk lapunk olvasóinak! Melyik finn párt képviselőjeként dolgozott Ön korábban? Milyen EU irányvonalat képviselt ez a párt?

Válasz: Az 1980-as évek közepétől vagyok tagja a Finn Centrum Pártnak. Finnország annak idején ennek a pártnak a vezetésével kérte tagfelvételét, amelyet hosszas és nehéz tárgyalások követtek, majd 1995-ben vált az Unió tagjává. A Centrum Párt irányvonalát építő jellegunek mondhatjuk, olyannak, amely Finnország és Európa érdekeinek védelmére irányul.

Európa legnagyobb lélekszámú kisebbségét a magyarok alkotják. A több országban szétszórtan élő magyarság legnagyobb tömbje, több mint 1,7 millió fő, ma a Románia részét alkotó Erdélyben él. Sokakban felmerül a kérdés, hogy mit tudnak az ő nehéz sorsukról, körülményeikről és történelmükről Finnországban és az EU-ban? (Tisztában vannak-e például a Ceausescu-korszaknak a magyar kisebbség ellen irányuló erőszakos elnyomásáról, vagy az ortodox egyház mostani erőszakos terjeszkedéséről a színmagyar területeken?) Tudják-e, hogy a magyarság lélekszáma radikálisan csökkenőben van?

Az EU tud róla, hogy Románia, a kommunista kormány időszakában megpróbálkozott az erdélyi etnikai viszonyok átalakításával. (Ezzel szemben az ortodox egyház jelenlegi muködéséről az EU mindaddig nem tud véleményt nyilvánítani, ameddig azt ki nem vizsgálják és be nem bizonyosodnak az állítólagos törvénytelenségek.) Ami a magyarság lélekszámának csökkenését illeti, az EU meg van győződve róla, hogy erről a jelenségről nem a mostani román kormány tehet. Tudomásunk szerint a román lakosság lélekszáma észrevehetően csökkent az elmúlt tizenöt év alatt egészében véve is. A puszta számokból nem lehet következtéseket levonni a népesség csökkenésének okairól.

Van-e az EU-nak olyan szervezete, amely a kisebbségi kérdésekkel foglalkozik?

1998-ban (helyesen: 1997. a szerk.) hozták létre az Európai Rasszizmust és Idegengyulöletet Megfigyelő Központot (EUMC). Ennek feladata a rasszista, idegengyulölő, antiszemita és iszlámfóbia jelenségek uniós elterjedtségének vizsgálata. Ezen szervezet objektív és megbízható adatbázisa a rasszizmus és az idegengyulölet leküzdésében segíti az EU-t és annak tagállamait. Az EUMC-t a közeljövőben az Alapjogok Hivatala fogja felváltani.

A kisebbségi kérdéseken dolgozik még az Európa Tanács FCNM írodája és az EBESZ kisebbségi megbízottja.

Bővítési biztosként Ön hogyan látja Románia és a többi közép-európai ország magyar kisebbségének EU-beli jövőjét? Jobbra fordul-e a helyzetük az EU-ban?

Ha Románia tagja lesz az EU-nak, könnyebb lesz a magyarországi és a külhoni magyarok kapcsolattartása. A magyarok a maguk közösségén belül szabadabban, a politikai jogok megsértésének félelme nélkül, fuzhetik majd szorosabbra kapcsolataikat a turizmus, a munkaerő szabad áramlása, a befektetések és a kulturális cserekapcsolatok terén. Ha azok az államok, amelyekben magyar kisebbség él, valóban demokratikusak, akkor a magyarság kisebbségi és az ország többségi képviselőinek képeseknek kell lenniük az egymás közötti problémák közös megoldására, és így kell együttesen egy jobb jövőn munkálkodniuk.

Mit javasolna Ön, mit kellene tenniük a kisebbségi helyzetben élő magyaroknak ahhoz, ha a maguk számára ugyanolyan jó kisebbségi létfeltételeket szeretnének elérni, mint amilyen a Finnországban élő svédeknek van?

Az EU-ban több "minta" van arra, hogy hogyan lehet az ilyen típusú kérdéseket megoldani. Az autonómia és önrendelkezési kérdések kizárólagosan az egyes tagállamok saját döntési körébe tartoznak. Ebből adódóan, ezeket az adott államban, belpolitikai eszközökkel, tanácskozások útján kell megoldani. Az EU nem tud az institucionális és politikai rendezésbe beleavatkozni, azonban gondosan felügyel arra, hogy törvénytelenségek és kirekesztés ne történhessenek. Az EU beleszólása ezekbe a kérdésekbe, azért is helytelen lenne, mert a helyi szintu problémák megoldása megköveteli a helybeliek hozzájárulását és közremuködését, mely utóbbi előfeltétele a tervek hitelességének és megvalósíthatóságának.

Románia esetében az EU tudomással van arról, hogy a magyar kisebbséget képviselő politikai párt fontos tényezője a mai román kormánykoalíciónak – mindez a magyar kisebbség szavazáson mutatott aktivitásának köszönhetően van így. A magam részéről hiszem, hogy a többséget képviselő pártokkal szemben jelenleg ennek a magyar kisebbséget képviselő pártnak van meg a legnagyobb támogatottsága ahhoz, hogy a tanácskozásokon a magyar közösség érdekeit képviselje – természetesen a másik fél érdekeit is szem előtt tartva.

A kisebbségeknek meg kell bizonyosodniuk a felől, hogy a helyi és területi hatóságok, közvetlen az Unióhoz történő csatlakozás után, minden lehetséges támogatást és lehetőséget megragadjanak, amit az EU pénzalapjai kínálnak (például az infrastruktúra kiépítéséhez). Kérdező: Kádár Levente (Helsinki)

» vissza a HUNSOR honlapjára