Ellenkezo esetben az Alaszkában és Szibériában lévo hatalmas kiterjedésu földalatti örökös jégmezok fölolvadnak, s az azok fogságában fölhalmozódott, de eddig elzártan lévo metángáz a légkörbe szabadul. A becslések szerint csak a szibériai tozeges lápok jégtakarója 70 milliárd tonna metángázt rejt magában.

Ha odáig jutunk, hogy a fölolvadás következtében megkezdodik a metángáz felszabadulása, akkor a folyamat attól kezdve visszafordíthatatlanná válik, hiszen a felszabaduló gáz a melegházi hatásra sokszorosan ráerosít, ami újabb metánt tartalmazó jégmezok fölolvadását eredményezi egyre gyorsítva a további, az újabb és újabb felmelegedést. A metán további felszabadulását már nem lehet többé megakadályozni.

"A melegházi hatás folyamatát a széndioxid kibocsátás csökkentésével lehet lassítani - s ez politikai döntések kérdése. A döntéseket azonban most kell meghozni. Ebben a dologban pedig az amerikaiaké a kulcsszerep"-nyilatkozta a hetilapnak Forbes.

» vissza a HUNSOR honlapjára