Finnországban a svédek nem minősülnek kisebbségnek
HUNSOR scanfigyelő
A példaértékű finn kisebbségpolitikáról is szót ejtett Tarja Halonen, aki a minap magyar újságírókat fogadott hivatalában. Az elnök asszony magyar kollégája, Sólyom László március végi látogatását megelőzően szólt a finnugor kapcsolatokról, s beszámolt a következő fél évben esedékes finn EU-elnökség főbb célkitűzéseiről is.
A Magyar Nemzet által közölt beszámoló többek között idézi Tarja Halonen alábbi mondatát: "Az európai mércének megfelelő kisebbségi jogokat valamilyen módon a közösség egészében biztosítani kell." Az északi ország elnök asszonya a kisebbségeket a kontinens történelmi hagyományai miatt is Európa igen fontos értékeinek nevezte.
A kisebbségpolitika vonatkozásában példaértékűnek tekintett Finnország lakosságának mintegy hat százaléka svéd, ám utóbbiak a gyakorlatban szinte nem is minősülnek kisebbségnek, elvégre az ország hivatalosan is kétnyelvű, az egyenjogúság minden tekintetben teljes. A döntő többségében svédek lakta, ám 1921 óta Finnországhoz tartozó Aland-szigeteknek saját képviselőháza van, számos kérdésben önálló döntési jogkörrel ruházták fel, nyelve pedig értelemszerűen hivatalosan is a svéd. Mint kérdésünkre Tarja Halonen elmondta, a Finnország által az Aland-szigeteken alkalmazott autonómiamodell egész Európa számára példaként szolgálhat.
A finnugor hagyományokkal kapcsolatban a finn elnök fontosnak nevezte, hogy Magyarország, Finnország és Észtország jó viszonyt ápoljon Moszkvával, hiszen ez kedvező hatással lehet a finnugor kisebbségekre nézve is. Mint fogalmazott, "három független köztársaságról van szó, melyek mind tagjai az Európai Uniónak, s bár sok tekintetben különböznek egymástól, nyelvünk mindenképpen közös kulturális családba sorol minket". Elmondta, Finnország az utóbbi időkben számos pozitív tapasztalatot szerzett Oroszországgal kapcsolatban, ugyanakkor reményét fejezte ki, hogy a kisebbségeket - így például a Baltikumban élő oroszokat - többé nem fogják politikai fegyverként felhasználni. Beszámolt róla, hogy Vlagyimir Putyin elnök oroszországi látogatásra hívta őt, hogy a helyszínen ismerhesse meg a kisebbségek helyzetét, ám Halonen egyelőre nem tartja ehhez megfelelőnek a légkört. A kisebbségek életét is nehezítő problémák hátterében a finn elnök szerint többek között az áll, hogy a jó kormányzásnak még nem elég régiek a hagyományai Oroszországban.
A kétoldalú partnerségről ejtvén szót az elnök asszony rendkívül jónak nevezte Finnország és Magyarország viszonyát, ám mint mondta, nem pihenhetünk, hiszen olykor a legjobb kapcsolatokat is ápolni kell. Úgy vélte, számos fontos kérdésben hasonló a véleményünk, így például az európai alkotmány elfogadását illetően is, ami - mint fogalmazott - "nem a mi hibánkból" akadt meg.
forrás: Magyar Szó, Magyar Nemzet
» vissza a HUNSOR honlapjára
