|
|
Mi is történt Malmö és Koppenhaga közt?
írta Kormos László a HUNSOR Online cikke
2000., július 1-én, 15.00 órakór az Öresundi híd által szarazföldi kapcsolat létesült Svédország és Dánia közöt.
A Skandináv félsziget legnagyobb országa = Svédország, ezen az uton szárazföldi összeköttetést kapot Europával, és ez nem semmi!!
TEHÁT = a svédek és a dánok 1000 éves álma, hogy egyszer szárazföldi összeköttetést létesítsenek egymás közt MEGVALOSULT. A híd nem csak híd, mert a svéd és dán gyártók nem elégettek volna meg egy egyszerű híddal, a HÍD a szó szoros értelmében először is 7,8 km híd ( itt is "két híd az egyben" = fent autóút, alul meg a gyorsvasut), aztán a dán részen = szígetté alakul(4 km), és végül alaguttá vál(4 km), az út Malmötől Koppenhagába vezet(és forditva). A 100 éves tervezés után végre készen áll az egész. Nem kis mulatságba került az épitmény, mivel 24 miliárd korona lett a végső összeg.
Most meg egy pár érdekesség…..
- A híd nem csak az autók és vonatok használatára lett épitve, van itt hely 2 miliárd telefonbeszélgetés lefolytatására (egyszerre), a hídra rászerelt 4 optikus kábel által.
- Az alagut ásatása közben kiemelt(sár, föld, kö és miegymás) 7,5 millió ton, amiből a Peberholm(svédü "Pepparhom" mesterséges szigetől Dánia felé irányul)lett kiépitve elegendő ahhoz hogy 3 Keopspyramist lehessen építeni belőle.
- A hídat tartó középső két fő-oszlop, és a híd többi kisebb pillérei is védve vannak a nagyobb hajók "rájuk írányuló rombolásától" ha netán neki is akarnának hajtani a hídnak, azt megállitják a körülük fekvő ügynev. mesterséges "tengerallati tavak", és így zátonyra kényszeritik a hídra írányuló hajót.
- A híd allat 55 méteres a hajoknak szánt "átkerülési távolság", található a híd középső részén, tehát 55 méter magas a híd közepén az a rés, ahol átkelhetnek a hajok, az egyik részről a másikra.
- Az acél szerkezete 260.000 liter fekete - traffic black - festékkel lett befestve. Micsoda egy nevet találtak a festékenk, ha más nem akkor legalább összhangban van a híd használatával. (traffic = közlekedés)
- Még lengés csillapitokal is fel szerelték ezt a hídat = így a vonatok(hirtelen fékezése) által okozot esedékes nagyobb rezgést, ezek letompitják, mindenre gondoltak a tervezők??, ki tudja…..
- A víz zavartalan átáramlásának élérése, és a vízben levő növény és élő világ körüli kérdések az épités és döntéshozatalára igen komolyan kihattak. Annak idején nagy vitát és megosztottságot okoztak nem csak a hivatalos politikában de az átlag embereket is feloszlották két táborba, ma ez az egész egy elfelejtett fejezet, mint ha a vitázás meg sem történt volna, hiszen látván a hídat ma már más ötletek és érzelmek úralnak a népben, Európa vigyáz mert most mi is itt vagyunk!!…mondják a svédek…
- Az alagut úgy lett tervezve és épitve hogy ellen tudjon állni, egy 1.350 fokos, = és egyben 2 órás komoly tűznek is!!, a nélkül hogy a tűz komolyaban is kihatna az épitményre.(hogy hogyan számoltak ezt ki, én bizony nem tudom, de ne adj isten hogy az ilyesmivel is keljen foglakozni, bármikor is, mert tudnivaló hogy az alaguti tűzek után nem sok marad hátra…)
Dehát nem a tűzről hanem a hídról akartam nektek írni, és hogy még több betekintést kapjatok az egészbe itt küldöm az Öresundi konzorcium honlapjának címét, itt nyelvet is lehet választani, nó nem olyan nagy a választék, de azért szivesen ajánlom a látogatást, igaz nem csak interneten mivel a híd az érdekes élőben is.
Sok írást lehet találni a könyvekben, az interneten is biztosan, a hídak jelentőségéről, azt is tudni hogy nem csak "csupan beton és acél" az ami összekötettést alkot a két part közt, hanem egy élő akart mind két oldalon élő néptől, az együttműködésre és együttlétre, rosszban és jóban. Mind ez, a két szomszéd vagy inkáb azt mondjam testvérnép alkotása az egymásíránti kéznyujtás és új kezdet, bármenyire is háborúk és kisebb és nagyobb marakodások is úralták a helyzetett századokon át, de még is, most kész és áll, bizonyitékul hogy még is lehet hídakat is épiteni ebben az "ÚJ" Európában.
Ám a híd nemcsak híd. A híd a hidat körülölelő levegő, az alatta áramló folyó, a fölötte gomolygó felhő, az éltető nap, az átrepülő madár, az általsiető ember lihegése hogy áttérjen a másik felére is, a magas ég a híd fölött állónak látszó, de valójában rohanó csillagokkal egy "élő" épitményé vált.
A híd a szavak fölötti öntudatban született, idővel az abból való híd valosággá vált, de mégis kié is akkor ez az új híd, kinek is lett épitve, teheti fel magának a kérdést az olvasó, nekem a válasz kétségtelenül egyértelmű, a híd a gyerekek hídja. És ezek után semmi sem fog hasonlitani a multra, mostmár Koppenhága nem csak egy a messzibe eltűnő horizont kép lesz, ott valahol a messzibe, hanem egy közeli valoság amely elérhető, ami megközelíthető, de csak tapasztalatokkal, élményekkel.
Kormos László
» vissza a HUNSOR honlapjára
- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
Korábbi cikkek:
• Magyar képzőművészeti tavasz Stockholmban - írta Tatár Zoltán
• Selma Lagerlöf halálának hatvanöt éves évfordulója - írta Sarudi Ágnes
• Megfogyva bár, de törve nem! -Tĺngagärde 2002., aug.
• A polgári oldal Stockholm szindrómája - Tóth Károly A.
• Szél hátán ... - Bartal Klári verse
• Találkozás Dániában
• Tájékoztatás az Anyanyelvi táborról Svédországban
• A nyelvhasználat finn és svéd módra
• Hol van...? - írta Bartal Klári
• Performanszból web-tárlat
• Két évszak, 2001 - Meghívó…Floppy-bemutatóra
• Lázár Ervin: Inge Houmann emlékére!
• Ajánlójegyzék a külhoni magyar oktatáshoz - írta Bakos István
• Lázár Ervin: Országimázs - dán módra
• Webhívó-Ice Coffee-ra - a Brassó-Stockholm oldalán
• Norrköpingben az EU-minisz.találkozóján
• Magyarok Távol a szülőföldtől - írta Teleki Júlia
• Az "Új Gazdaság", az Euró és a féléves svéd elnökség
• Helger szózata a [Dán] nemzethez - fordította Ervin Lázár
• EU Csúcsértekezletet tartotak Stockholmban
• A schengeni egyezmény kapcsán - írta Bartal Klári
• Svédország hisz Európában
• Két Évszak - írta Gergely Tamás
• Háromnapos finnországi úton volt a MVSZ elnöke
• A Brassó-Stockholm honlap meghívója (fotó) WEBTÁRLATRA
• Beavatás-Odin-Barba...
• Népszavazás dániai magyar szemmel
• Egy nyári palackposta Dániából
• Kolozsvári művészek voltak Stockholmban
• Az Erdélyi "Internetcsinálók" interjúja a HUNSOR honlapjáról
• Aki szívet még nem cserélt- interjú egy svédországi magyarral
• Felelet a Trianonozásra - írta T. Károly
• A Dicsôszentmártoni Népszínház svédországi turnéjáról
- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
HUNSOR - All Rights Reserved -
., A.D.
|
|