Sven Olof Joachim Palme az akkor (1986. február 28-án) 59 esztendős háromgyermekes svéd kormányfő este feleségével, fiával és annak barátnőjével moziba ment. Az előadást követően, valamivel éjfél előtt a házaspár gyalog indult haza, szokásához híven testőr nélkül. Egy útkereszteződésnél a sötétből egy alak ugrott elő, aki a világ egyik legerősebb kézifegyveréből, egy Smith-Wesson 357-es Magnum revolverből kétszer hasba lőtte Palmét. A politikusnak nem volt esélye a túlélésre: gyilkosa közvetlen közelről tüzelt, az ólomhegyű és rézbevonatú lövedék még a golyóálló mellényt is átütötte volna.
Felesége a csattanást hallva hátrafordult, ez mentette meg életét, a rá kilőtt golyó csak milliméterekkel kerülte el gerincoszlopát. A tettes a közeli zsákutca felé menekült, s bár egy taxisofőr utána eredt, eltűnt az éjszakában. Palmét azonnal kórházba vitték, de beszállításakor már halott volt. A halálhírt éjfél után hat perccel jelentették be hivatalosan.

Svédország - ahol ezt megelőzően 1792-ben követtek el politikus ellen halálos merényletet, akkor egy álarcosbálon végeztek III. Gusztáv királlyal -, nehezen viselte Palme elvesztését és a tényt, hogy a nyílt utcán le lehet lőni egy köztiszteletben álló személyiséget. Még rosszabbul azt, hogy a nyomozás két évtized elteltével sem hozott eredményt, holott a rendőrségre közel 20 ezer bejelentés érkezett. Vádat azonban csak egyetlen személy, egy Christer Peterson nevű kisstílű bűnöző ellen emeltek, miután Palme felesége azonosította őt. 1988-ban kimondták bűnösségét, de később felmentették, mert nem találták meg a gyilkos fegyvert. (Petersonra 2004 szeptemberében súlyos fejsérülésekkel, eszméletlenül találtak, nem sokkal később meg is halt - sérüléseinek okozója azóta sem ismert.)

Az egy helyben topogó vizsgálat számos összeesküvés-elmélet alapjául szolgált, főként hogy Palménak számos ellensége lehetett. Kritizálta a vietnami háborút, elítélte a dél-afrikai apartheidet, támogatta a Palesztin Felszabadítási Szervezetet, többször találkozott Fidel Castróval és hazájában sokan Moszkva-barátnak tartották. Nem csoda, hogy lehetséges tettesként szóba jöttek svéd szélsőjobboldali aktivisták (egyiküket rövid időre le is tartóztatták, de bizonyíték híján szabadon engedték), kurd emigránsok, az illegális fegyverkereskedelem vezérei, chilei titkos szervezetek, a hazai szélsőjobboldal ügynökei, a dél-afrikai fajüldöző rezsim titkosrendőrsége, az olasz P2 titkos páholy, sőt még a CIA, az amerikai hírszerzés is.

A legújabb fejlemény, hogy DNS-vizsgálatot készülnek elvégezni azon a zakón, amelyet Palme élete utolsó napján viselt. A tettes tüzelés előtt Palme vállára tette kezét, így talán még ma is kimutatható genetikai anyag rakódhatott le a ruha felületére. Ez talán a siker reményével kecsegtet.


forrás: MTI-Panoráma

» vissza a HUNSOR honlapjára