Bocskai régi magyar nemes család sarja volt. Rokonságban állt Báthory Zsigmond erdélyi fejedelemmel. Kolozsváron született 1557-ben és 1606. december 29-én halt meg. Elobb nemes-apród volt a bécsi udvarban, majd bihari foispán, tanácsadó, szabadságharcos és fejedelem.

Hogy tisztán lássuk Bocskai életét, fel kell elevenítenünk egy kis történelmet. Nehéz idok jártak 1557-1606 között. Még éreztette hatását az 1526-os mohácsi vereség, miután Magyarország két, majd három részre oszlott. Nyugaton kialakult egy „Német-Magyarország", Pozsony fovárossal. Középen „Török Magyarország" volt, Buda várával, mint központtal. Keleten pedig ott volt az önálló erdélyi fejedelemség, török gyámkodással. Az akkori erdélyi fejedelmek: Izabella, János Zsigmond, a Báthoryak, Rudolf császár király, majd Bocskai. Az akkori német-magyar-Habsburg királyok: I. Ferdinánd, I. Miksa, Rudolf.

Zavaros évek voltak 1571-1606 között. A szeszélyes Báthory fejedelmek inkább Habsburg-pártiak voltak, akik nagyon megnyírbálták a székely-magyar nemesi jogokat. Ezért a székelyek Vitéz Mihály román fejedelmet hívták be Erdélybe segítségül. De Mihály vajda sem tartotta be ígéretét: végleges fejedelem akart lenni Erdélyben, az ellenszegüloket szigorúan megbüntette. Az elégedetlen erdélyi magyarok Rudolf Habsburg császár-királytól kértek segítséget. Rudolf a kegyetlen Básta tábornokot küldte Erdélybe, aki súlyos nyomorúsággal járó rémuralmat idézett elo: szegénységet, jogfosztottságot, katolikus-protestáns ellenségességet... Nyugat-Magyarországon sem volt jobb a helyzet.

Az ilyen igazságtalanságok miatt lázadt fel Bocskai 1604-ben. Katonái kezdetben a német, török által meggyötört jobbágyok, nemesekbol lett hajduk voltak, akik vitézül harcoltak. Kezdeti, kb. 3000 fos csapata mellé fokozatosan állt oda az elnyomott magyarság, így lassan általános felkelés bontakozott ki. Így lett e felkelésbol – szabadságharc.

Sikeres csaták után Bocskai Rudolf császár és Básta seregeit is megverte. A sikerek hatására 1605. február 21-én Erdély fejedelmévé választják Nyárádszeredában, majd 1605. április 20-án Szerencsen is, Magyarországon. A szultán királyi koronát küldött neki, s ezzel elismerte Magyarország királyának. Bocskai azonban nem fogadta el sem a koronát, sem a királyságot, mert nem koronáért, hanem elnyomott nemzete szabadságáért harcolt.

Hadi sikereinek hatására 1606-ban Rudolf császár békét kötött Bocskaival, aki még ebben az évben a törökkel is kibékült. Ez az alkotmányosság betartását és vallásszabadságot biztosított Erdély számára. A kb. 10 ezer fos hajdu sereget a Debrecen környéki Hajduságban telepítette le a fejedelem, nemesi jogot és földet biztosítva számukra.

Sajnos nemsokára, 1606. december 29-én Bocskai váratlanul meghalt. Budapesten 1903-ban, Nyárádszeredán 1905-ben, Hajduszoboszlón és Debrecenben 1906-ban avatták fel az emlékét orzo szobrokat.

Bocskai István 1605. február 21-i fejedelemmé választása 400. évfordulóját Erdélyben is méltó keretek között ünnepelték 2005 februárjában. Foleg Nyárádszeredán és Kolozsváron, a szüloháznál. Mi most így ismerjük meg és zárjuk szívünkbe nagyságát, mert a múlt nagy tetteit nem szabad elfelejteni.


forrás: Bányavidéki Új Szó


[HUNSOR medencefigyelő - ® HUNSOR -]

» vissza a HUNSOR honlapjára