A legfejlettebb spanyolországi régióban rendezett referendumon mintegy 74 százalékban győztek az autonómiapártiak, míg a nem voksok száma 20,7 százalék volt. A részvételi arány viszont alig több mint 50 százalékos volt. Van aki szerint így megkérdőjelezhető a referendum legitimitása, mások viszont azt emelik ki, hogy Európa legfüggetlenebb régiójává válik Katalónia.

Az autonómiatervezet nemzetként határozza meg a - spanyollal rokon, de attól jól megkülönböztethető - saját nyelvet használó Katalóniát, bővítve annak jogkörét az adózás és az igazságügy terén. A spanyolországi tartomány a jövőben saját hatáskörben dönthet a helyi bírók és ügyészek kinevezéséről, maga szabályozhatja a közúti, tengeri és vasúti közlekedést, sőt: dönthet a külföldiek letelepedéséről és munkavállalásáról.

A népszavazás eredményeként Katalóniának saját autonóm bevándorlásügyi, gazdaságügyi és adóztatási politikája lesz. Brüsszellel szemben, a tartomány direkt tárgyalási joggal fog rendelkezni.
A népszavazás döntése a gyakorlatban azt jelenti, hogy Katalonia ezek után saját kezüleg dönthet az adópénzek felosztásáról, önálló gazdasági politikájáról. Ez az egész, a Katalán parlament, több éves következetes és konzekvens politikájának köszönhetően valósult meg, és ezzel sikerrel megerősödött Katalonia független gazdasági pozíciója, Madriddal szemben.

A madridi központi és a katalán tartományi kormányt vezető szocialisták (PSOE), valamint a mérsékelt katalán nacionalisták (CiU) támogatják az autonómia reformját, míg a konzervatív Néppárt (PP) elutasítja azt. José María Aznar pártja úgy véli, hogy a kibővített tartományi autonómia veszélybe sodorja Spanyolország nemzeti egységét. José Luis Rodríguez Zapatero spanyol szocialista miniszterelnök üdvözölte a népszavazás eredményét, valamint azt a tényt, hogy a résztvevok háromnegyede igennel szavazott az autonómia reformjára. "A katalánok akarata egyértelmuen megmutatkozott: támogatták az autonómiatervezetet" - hangsúlyozta az országot 2004 óta kormányzó Zapatero. Hasonlóan értékelte az eredményt Pasqual Maragall, a katalán tartományi kormányzat szocialista elnöke is, aki elégedettségének adott hangot, amiért a katalánok "új fejezetet írtak Katalónia történelmében". "Ígéretes jövő előtt állunk" - hangsúlyozta az egykori barcelonai polgármester.

A tervezetet a politikai paletta két ellentétes oldalán álló párt utasította el: az ellenzék legnagyobb erejét adó, konzervatív Néppárt (PP) és a nacionalista és függetlenségpárti Katalán Republikánus Baloldal (ERC).
A konzervatív Néppárt szerint az autonómiatervezet veszélyezteti az ország egységét, meggyengíti a központi kormányt, ráadásul a dominó-hatás miatt a többi autonóm körzetben is a Madridtól való eltávolodásra ösztönözhet. (Spanyolország összesen 19 autonóm körzetbol áll.)

Mariano Rajoy, az ellenzéki PP elnöke a választási eredmények ismeretében a konszenzus hiányát hangsúlyozta: "A katalánok kétharmada nem támogatta Zapatero tervezetét" - értékelte a népszavazást Rajoy, aki a közel 20 százalékos arányú nemleges voksokhoz számította azt a több mint 50 százaléknyi választót is, aki távol maradt a népszavazástól.

A nacionalista és függetlenségpárti Katalán Republikánus Baloldal azért biztatott nemleges voks leadására, mivel értékelése szerint a tervezet nem növeli megfelelo mértékben a tartomány autonómiáját. Josep Lluís Carod-Rovira, a katalán republikánusok vezetoje a népszavazástól történo távolmaradás nagy arányát azzal magyarázta, hogy a tervezet "nem ébresztett lelkesedést" a katalán társadalomban. Franco tábornok diktatúrájának a "Caudillo" 1975-ös halálát követo demokratizálási folyamat idején fogadták el Spanyolország ma is érvényben lévo, 1978-as alkotmányát, amely a diktatúra centralizáló, a kisebbségi nyelvhasználatot tiltó korszakát lezárva, lehetové tette autonóm jogkörökkel rendelkezo tartományok létrehozását.

Spanyolországban 19 autonóm közösség jött létre, amelyek közül gazdaságilag a legerosebb (az ország GDP-jének 20 százalékát adó) Katalónia. A Barcelona központú autonóm közösség 7 millió lakosával az ország Andalúzia után második legnépesebb tartománya: az ibériai ország népességének 16 százaléka él itt.

A jelenleg hatályban lévo, 1979-ben elfogadott katalán autonóm statútum a spanyol mellett a tartomány hivatalos nyelvévé tette a - spanyollal rokon, de attól jól megkülönböztetheto - katalán nyelvet is. A katalán nyelv szerepének erosítése a vasárnap megszavazott autonómiatervezet egyik fontos eleme. A katalán identitás másik jelentos, sok vitát kiváltó kérdése kerülhet nyugvópontra az új tervezet elfogadásával, hiszen az közvetve nemzetként határozza meg Katalóniát, míg a spanyol alkotmány a saját nyelvvel bíró három közösséget (baszkok, gallegók (galíciaiak) és katalánok) történelmi nemzetiségeknek nevezi.

A katalán kormány (Generalitat) nevezheti ki egyebek mellett a helyi bírákat és ügyészeket, ami eddig Madrid jogköre volt. Ugyancsak a Földközi-tenger partján fekvo tartomány vezetése veszi kezébe a katalóniai vasúti és közúti hálózat irányítását, a tengeri közlekedés megszervezését, és neki áll jogában külföldieknek katalóniai letelepedési és munkavállalási engedélyt kiadni. Az adókból befolyt költségvetési összegnek korábbiaknál nagyobb része marad Katalóniában. A katalán kormány az eddigieknél jelentosebb mértékben szólhat bele az európai uniós politika alakításába.

Az autonómiatervezet immár törvényjavaslatként kerül a madridi parlament két háza elé ratifikálás céljából.

Aki járt Barcelonában, láthatta mire volt képes a Katalón autonómia. Ma a federálisnak mondható Spanyolország leggazdagabb és legfejlettebb része. A hivatalos nyelv a katalon, és csak második helyen áll a spanyol. Katalóniának saját parlamentje és saját elnöke is van. Főiskolai es egyetemei világszínvonalúak, de olyannyira, hogy Spanyolország minden tartományából érkeznek ide a tanulnivágyok. Az EU nemcsak egyik legfejlettebb része, hanem egyik legnagyobb befektetési célpontja is.



forrás: MTI, Origo.hu, Info Rádió, Magyar Rádió, EFE, AP, Reuters, dpa, Hunsor.se





[HUNSOR medencefigyelő - ® HUNSOR -]

» vissza a HUNSOR honlapjára