A Magyar Svéd Online Források honlapja  


    Felszabadultunk...
    a cikk megjelent a Gondola oldalain is
    HUNSOR medencefigyelő


    A Magyar Királyság trianoni békeszerzodéssel megcsonkított határait a szovjet Vörös Hadsereg alakulatai 1944 szeptember 23-án Battonyánál érték el. A visszavonuló német és magyar csapatokkal együtt tízezrével érkeztek a menekültek Magyarországra Ukrajnából, Erdélybol, Felvidékrol és Lengyelországból. A magyar lakosság hitetlenkedve fogadta a szovjet katonák kegyetlenkedéseirol szóló beszámolókat.

    Ilja Gregorijevics Ehrenburg, az Ukrajnában német származású zsidó családban született szovjet író és költo 1967-ben bekövetkezett haláláig Sztálin oszinte csodálója és huséges szolgálója volt. A háború elott, alatt és után cikkeit, idézeteit, költeményeit rendszeresen közölte a Krasznaja Zvezda, (Vörös Hadsereg lapja) az Izvesztyija, a Pravda és az Einikeyt. (a Pravda héber nyelvu kiadása) Sztálinhoz kötodo közeli barátsága miatt a harci kedvet növelo plakátokon szereplo sorait a szovjet csapatok szentírásként kezelték. A kommunista propaganda vezér Ehrenburg több írásában, köztük a hírhedté vált "Gyilkolj!" címu röplapon így bíztatta a szovjet katonákat: "Öljetek! Dicso szovjet harcosok, öljetek! A németek nem emberi lények... Az a szó, hogy "német" a mai naptól legyen a legnagyobb szitokszó, amit a szátokra vesztek... Ölnöd kell, és ha nem öltél meg legalább egy németet a mai nap, akkor ez a napod kárba veszett... Ha nem tudod oket golyóval kivégezni, akkor a bajonettel szúrd agyon oket... Ha csendes körülötted a front és amíg várod, hogy ismét harcba indulj, ezalatt az ido alatt is keress németet, akit megölhetsz... Öljetek, mert nincs annál nagyobb élvezet, mint amikor a halomba szórt német hullákat ugorjátok át... Ne a napokat, ne a kilométereket számoljátok, hanem öljetek és öljetek! a megölt németeket számoljátok az elfoglalt városok helyett... Öld a németet, ez a nagyanyád kérése! Öld a németet, ezért imádkozik az anyád! öljetek, ezt kéri toletek a gyereketek! Öld a németet, ezt kéri hangosan kiabálva toled a szovjet haza! ne hibázz, ne adj kegyelmet, ölj! Dicso szovjet harcosok, öljetek!"

    A Vörös Hadsereg katonái tisztjeik támogatásával és aktív részvételével tömeggyilkosságok százait követték el és szadista módon kínozták meg a fogságba esett ellenséges katonákat, az útjukba került polgári lakosságot és válogatott módszerekkel irtották a német származású vagy német nevu gyermekeket, lányokat, asszonyokat és idos embereket.

    "1944 február 17-én a Kiev alól visszavonuló németeken rajtaütöttek Konyev tábornok csapatai... Harc nem volt, csak öldöklés, a túleroben levo szovjet katonák teherautókról géppuskázták le a feltett kézzel álló németeket, harckocsikkal taposták halálra a német katonákat, majd lóháton ordító kozákok százai vágtattak közéjük, és a kardjaikkal vagdosták le a németek magasban tartott karjait és a fejeket... Több mint 20 ezer eltaposott és összekaszabolt német halott maradt a havas földön... Konyev tábornokot ezért a hostettéért marsallá léptették elo."

    "1939 szeptemberében keletrol a Szovjetunió is lerohanta Lengyelországot és 14,736 fogságba esett lengyel katona tisztet és 10,685 polgári személyt a Smolensktol nem messze levo Katyin városka környékén felállított három szovjet koncentrációs táborban (Kozielsk, Starobielsk és Ostashkov) gyujtöttek össze, ahol 1940 április 4.-e és 1940 május 13.-a között naponta 300-as csoportokban, hátuk mögött szögesdróttal összekötözött kezekkel kivégezték oket.... Hatezer lengyel polgári foglyot Starobielskbol és Ostashkovából marhavagonokban a Harkov városa melletti Dergacsiba vittek és oket is hasonló végezték ki és ásták el... Több száz lengyel foglyot, köztük noket és gyerekeket vittek a Fehér tenger partjára, ahol két nagy halászhajóra zsúfolták fel oket és a nyílt vízen elsüllyesztették a hajókat, mindenki vízbe fulladt."

    "1941 június 29.-én a Lvov városába bevonuló németek a Brigidki nevu városi börtönben 3491 halottat találtak... A cellákban, a folyósókon és a börtönudvaron megeroszakolt és megcsonkított hullák százai hevertek, egy terhes nonek a hasa a nemi szervétol a levágott melléig fel volt vágva és az élettelen magzat véres feje kilátszott a sebbol, egy székre kötözött férfi tarkóján beszúrt késnek a hegye a szájából állt ki... Lutsk város börtönében a szovjet katonák 4 ezer rabból 2800-at hasonló módon öltek meg és Smarstinov börtönében 460 foglyot megkínoztak, majd összekötözték és élve felgyújtották oket."

    "1944 január 28-ról 29-re virradó éjszaka a Litván Brigád nevu, 120 fos zsidó partizánokból álló egység megtámadta a kelet-lengyelországi Koniuchy falut és minden gyereket, asszonyt és idos embert agyonlottek vagy agyonvertek... Túléloje nem maradt a vérengzésnek, több mint 300 holttest és 60 felgyújtott ház maradt utánuk"

    "1941 július elsején az ukrajnai Broniki mellet folyó harcok során a szovjet katonák 180 német foglyot ejtettek... Másnap, mikor a németek visszafoglalták a területet, egy szántóföldön, kis területen összegyujtve a Wehrmacht katonái 153 megcsonkított, magaslatról legéppuskázott német katona holttestét találták meg, mindegyik tetemrol hiányzott a karóra, a gyuru, a felso ruházat és a lábbeli ... A tizenkét túlélo egyike elmondta a német tiszteknek, hogy az oroszoknál az új szabály szerint minden szovjet katona, aki húsz németet megölt, kitüntetést kap, eloléptetik és elmehet három nap rendkívüli szabadságra."

    "1943 február 18.-án a német ellentámadás elfoglalta az ukrajnai Donyeck melletti Grisino várost ... A szovjet Vörös Hadsereg visszavonulása elott fegyveres ellenállást nem fejtett ki mert a hadifoglyok és a polgári lakosság legyilkolásával volt elfoglalva... A német katonák 406 német hadifogoly, 89 olasz, 9 román és 4 magyar katona holttestét találták meg... Az ukrán és német katonai kórházakban szolgáló novérekkel és idos emberekkel együtt összesen 596 tetemet kellett eltemetni... A holttesteket brutálisan megcsonkították, a noket korhatár nélkül megeroszakolták, a férfiak orrát, fülét, nemi szervét levágták, a nok melleit olyan módon vágták le, hogy a fehér bordák a holttest teljes hosszában kilátszottak, a nemi szervüket is kivágták és a szájukba tömték."

    "1941 szeptember 18.-án a szovjet hadsereg a közeledo német csapatok elol kiurítette az ukrajnai Chartsysk és Snizhy környékét, ahonnan több száz 14 és 16 év közötti, az éhségtol lesoványodott, kereskedelmi középiskolába járó gyereket szedtek össze... Hatvan kilométeres eroltetett menetre kényszerítették oket, majd mikor a gyerekek sírva mondták, hogy már nem bírnak tovább menni, akkor az NKVD két teherautóval kivégzoosztagokat küldött a helyszínre és az összes gyereket legéppuskázták... A német csapatok az útmenti árokban 370 iskolai egyenruhás fiatal fiú és lány holttestét számolták össze."

    "A cseh határhoz közeli német falut, Nemmersdorfot a szovjet Galitszkij tábornok csapatai rohanták le... A falu határába eléjük ment 40 francia hadifoglyot menetközben tankokból lotték agyon, a vörösök házról házra járva szedték össze az embereket, eroszakolták meg a noket, sokat meztelenül élve szegeztek a házak és a magtárak ajtajára és részegen célbalottek rájuk... Még az utánuk érkezo 4. hadsereg tisztjeinek is sok volt, amikor az egyik házban 71 megcsonkított noi holttestet találtak."

    "A kelet-poroszországi Gumbinnen, Goldap és Ebenrode falvak körzetében bevonuló Vörös Hadsereg katonái összeszedték a férfiakat, fiatal fiúktól kezdve az aggastyánokig, kikötözték oket, levágták a nemi szervüket és a csajkákhoz rendszeresített evokanállal vájták ki az élo emberek szemét... A noket megeroszakolták, utána leöntötték oket kerozinnal és mindet meggyújtották."

    "Königsberg melletti Metgehen falut visszafoglaló német katonák 60 megcsonkított idos és fiatal no holttestetét találták meg az utcán, az életben maradt szemtanúk szerint sokukat 60-70 (hatvan, hetven) orosz katona is megeroszakolta, a kisgyerekeket és a csecsemoket a lábuknál fogva a falhoz vágták, amelyik nem halt meg, annak csizmás lábbal ugrottak a fejére... Sok fiatal not a csoportos megeroszakolásuk után két teherautóhoz kötöztek és a két irányba induló gépjármuvek széttépték oket... A vonatállomáson veszteglo hét vasúti kocsinak minden utasfülkéjében 7-10 vérbe fagyott és megcsonkított noi holttestet találtak."

    "A buchenwaldi és a sachsenhauseni német koncentrációs táborokat a szovjet csapatok elfoglalták és azonnal német polgári foglyok százezreit deportálták oda, az ortonyokban a horogkeresztes egyenruhákat vöröscsillagos egyenruhák váltották fel és az éhezés, betegség és a kegyetlen bánásmód miatt foglyok ezrei haltak meg... 1991-ben, a Kelet-Németországot megszálló orosz csapatok kivonulása után a Sachsenhausen melletti erdoben feltárt tömegsírokban 25 500, a Fünfeichen, Lamsdorf és Ketschendorf falvak határában feltárt tömegsírokban további 65 ezer 1945 május 9-e után meggyilkolt német férfi és noi fogoly csontjait találták meg."

    "1943 január 10-én Karpelovka falu iskolájában a németek egy kisegíto kórházat rendeztek be, két orvossal, 6 ápolónovel, 8 szanitéccel, 40 beteg és fagyásos katona feküdt a kórházban. Éjszaka eros szovjet partizánkülönítmény lepte meg a kórházat, a kétfonyi orséget ártalmatlanná tették és 50 halott maradt utánuk."

    "1943 január 12.-én az óriási túleroben lévo szovjetek 15 fonyi német tábori orséget fogságba ejtettek. De nem lettek hadifoglyok... A mínusz 30 fokos hidegben mezítelenre vetkoztették oket, léket vágtak a folyón, és vedrekbol addig öntözték oket, amíg egyetlen óriási jégcsappá fagytak. Másnap így találta oket a német ellentámadás."

    "1943 január 14-én Maydánka község óvodájába német katonai meteorológiai megfigyelo állomás volt beszállásolva: idos német ormester, négy fiatal német lány, mint kisegíto-szolgálatosok. Reggel az öt hulla a kerítés cölöpjein lógott, lábuknál felakasztva, levetkoztetve, a lányok fogai kiverve, emloik levágva."

    "1943 január 16-án a front felé vezeto úton az esti órákban eros partizán alakulat lerohant 3 német katonai teherautót és 10 orosz parasztszekeret, melyen utánpótlást szállítottak a frontra. A 10 oroszt lovaikkal együtt legéppisztolyozták, a német ormestert aknára kötözték és felrobbantották."

    "Az egyik fiatal SS katonáról kiderült, hogy tud zongorázni... Az oroszok kézzel-lábbal elmagyarázták neki, hogy játszania kell az orosz tiszteknek, és ha abba hagyja, akkor azonnal agyonlövik... A katona 22 órán át zongorázott, és egyszer csak a kimerültségtol leesett a székrol és sírni kezdett... Az egyik részeg orosz tiszt odadülöngélt a földön fekvo fiatalemberhez és szó nélkül fobe lotte."

    "A szovjet katonák megeroszakoltak minden 5 (öt) és 80 év közötti kislányt, asszonyt és not... Csak Berlinben 95 ezer és 130 ezer közé teheto a megeroszakolás közben szerzett fizikai sérülésekkel kórházba szállított nok száma, közülük több mint 10 ezren elvéreztek vagy más módon belehaltak a sérüléseikbe, sok ezren öngyilkosok lettek, sok no a szülési fájdalmak indulásakor vetett véget életének... Összesített számot nehéz megállapítani, mert sokukat többször, több napon át és többen kínoztak, de tényként állapíthatjuk meg, hogy Németországban 2 millió felett volt a megeroszakolt nok száma... Különösen állati módon viselkedtek az orosz katonák Ausztriában, Poroszországban, Pomerániában és Sziléziában... Kevésbé ismert tény, hogy az auschwitzi tábort felszabadító szovjet katonák 1945 februárjában csoportosan megeroszakolták a kopasz, csontig lesoványodott lengyel, orosz, belorusz és ukrán fogolynoket is... 1945 és 1948 között évente 2 millió abortuszt végeztek el az orosz megszállás alá került Kelet-Németországban és sok kisgyermeket egy vagy két éves korában éjjel fojtott meg a szüloanyja."

    "A török hatóságok Isztambulban 1941 decemberétol kezdodoen több mint ezer Romániából menekült zsidót tartottak karanténban... Végül a "Struma" nevu marhauszályon összezsúfolva 769 embert Palesztínába inditottak, de nem érkeztek meg, mert 1942 február 24-én egy szovjet tengeralattjáró megtorpedózta és elsüllyesztette a civil menekültekkel teli uszályt, egy román zsidó maradt életben."

    "1945 január 30-án a német Wilhelm Gustloff nevu óceánjáróból átalakított kórházhajó közel 10 ezer balti államokból menekült polgári személlyel, ápolónokkel és sebesült német katonákkal a fedélzetén kifutott Gotenhafen (Gdynia) kikötojébol és Kiel városába indult... Aznap este az Aleksander Marinesko parancsnoksága alatt hajózó S-13-as szovjet tengeralattjáró bemérte és három torpedóval elsüllyesztette a Gustloffot... A szerencsétlenség színhelyére érkezo német hajók 964 túlélot mentettek ki a vízbol, több mint 8500 ember elpusztult, ez volt a történelem legtöbb emberáldozatot követelo hajószerencsétlensége, (hatszor több ember vesztette életét, mint a Titanic elsüllyedésekor)... Pár nap múlva, 1945 február 10.-én ugyanez a szovjet tengeralattjáró ketto torpedóval elsüllyesztette a vöröskeresztes zászló alatt hajózó General von Steuben nevu fegyvertelen kórházhajót, 3500 sebesült német katona és önkéntes novér vesztette életét."

    "1945 április 16-án Konovalov kapitány parancsnoksága alatt hajózó L-3-as szovjet tengeralattjáró megtorpedózta a fegyvertelen és vöröskeresztes zászlóval úszó Goya nevu Kelet-Poroszországból menekülo civilekkel teli uszályt, 175 ember életben maradt, 7,100 fulladt a tengerbe, mikor a hajó négy perc alatt elsüllyedt... A Balti tengeren összesen négy német kórházhajót és nyolc kizárólag sebesülteket szállító teherhajót süllyesztettek el a szovjet bombázók és tengeralattjárók, mind német felségjelzés nélkül, vöröskeresztes zászló alatt haladt a támadáskor."

    "Magyarországon L. M. földbirtokost arra kényszerítették, hogy nézze végig 53 éves felesége és gyermekágyas fiatal asszonylányának megbecstelenítését... Az apa megorült, lánya két nap múlva öngyilkos lett."

    "Egy nagy dunántúli gazdaságban 300 hízó volt... A felszabadítók géppuskával valamennyit lelotték, majd a lakosságot a raktárba terelték, hogy szórják ki a búzát az udvarra. Leöntik benzinnel, felgyújtják. Röhögnek részeg állatiassággal, mialatt a felszabadított nép lotávolból siratja kenyerét."

    "Fiatal házasok voltunk 1944 telén, mikor a balatoni harcokkal átvonult a falunkon a front, a férjem több fiatalemberrel együtt a kádártai határban nézte a falu fölött elrepülo amerikai bombázókat... A megszálló oroszok összeszedték oket, és azt mondták, hogy jeleket adtak az amerikaiaknak, ezért az uramat minden ötödik emberrel együtt a szemünk láttára agyonlotték..., utána meg válogatás nélkül vitték a környékbeli falvakból a férfiakat malenkij robotra az orosz gulágokba, a bátyámat is összeszedték, majd' mikor 42 kilósan 4 év után hazajött, az ávósok Záhonynál leszedték a vonatról, leköpték és úgy megverték, hogy a karja eltörött, azt kiabálták neki, hogy 'harcoltál a szovjetek ellen, te disznó"

    "Vác többször cserélt gazdát a heves harcokban. Amikor a német-magyar ellentámadás visszadobta az oroszokat, 3 nagy teherautó szállította be Budapestre a Szt. János kórházba a megbecstelenített noket. Külön osztályon kellett oket kezelni, bordáik összetörve, fogaik kiverve, a gyermeklányok életre szóló testi roncsolás nyomaival."

    1945 április 4-e után az ideiglenes magyar kormány az UNRA new yorki irodájába táviratot küldött: "Kérjük, hogy sürgosen küldjenek 470 ezer vérbajos beteg gyógykezelésére szükséges gyógyszert."

    "December végén egy szovjet tank elore kalandozott a Budapest-Kecskemét útvonalon, egy magyar tankelhárító harcképtelenné lotte. Amikor felnyitották, a szovjet hadnagy és négy katonájának hulláján kívül a következok kerültek elo: egy halálra marcangolt fiatal no hullája, 3 noi luxusbunda, fél kilóra való arany és briliáns, selyem kombinék halmaza, végül egy kifogástalan frakköltöny."

    "A kommunista Vörös Hadsereg nem volt felszabadító, hanem megszálló, nem vörös volt, hanem véres, nem hadsereg volt, hanem horda, és ez a "dicsoséges kommunista szovjet hadsereg" megbízható források szerint jóval több mint kétszázezer asszonyt és lányt eroszakolt és becstelenített meg csak a magyar fovárosban."

    "Késo délután lett, amikor megérkezett az elso... Beszélt németül, ezen csodálkozott a ház népe ott, a T. utca 7-9.-ben, Budapesten, mert olyan tatár képe volt. Pisztolyát a nagyapám arcába nyomta, és egészen közelrol ordított. - Hol vannak? - ezt ordította.

    - Elmentek... Mind elmentek... - felelte nagyapám. - Csinos, fiatal asszony volt a nagyanyám. Apám húga mellé bújva, a kiságyban, orrára húzott takaróval várta, hogy lejöjjenek azok a pincébe. Lejöttek...

    Mutatták kézzel: mi van enni? Nem volt enni semmi. Ebbe nagy nehezen beletörodtek, akkor meg durván szétválasztották a noket és a férfiakat. Négy not választottak ki. És már vitték is mind a négyet. Gyöngyösi úr, büszke, szép szál postamester a felesége után kapott. Közvetlen közelrol, bal oldalról és hátulról lotték szét a fejét. Gyöngyösi úr vérébol, agyából és koponyájának szilánkjaiból jó adag fröccsent az ötéves apámra. Felszabadultunk."

    Forrás:

    Antony Beevor: The Fall of Berlin 1945,
    Christofer Duffy: Red Storm on the Reich: The Soviet March on Germany 1945,
    Eastern Documentation Section of the German Federal Archives,
    Joachim Hoffmann: Stalin's War of Extermination 1939-1945,
    Encyclopedia of Soviet Writers,
    Anatol Goldberg: Ilya Ehrenburg,
    James Bacque: Crimes and Mercies: The Fate of German Civilians Under Allied Occupation 1944-1950,
    J. K. Zawodny: Death in the Forest: Story of the Katyn Forest Massacre,
    A. Bogdan Kopanski: Ethnic Cleansing and Soviet Crimes Against Humanity,
    William Pierce: Sinking of the Wilhelm Gustloff,
    John Ries: History's Greatest Naval Disasters,
    Karl Dönitz: Memoirs: Ten Years and Twenty Days,
    Tony Bridgland: Waves of Hate: Naval Atrocities of the Second World War,
    Allied War Crimes,
    Historical Facts of World War II,
    Perry Pierik: Hungary 1944-1945: The Forgotten Tragedy,
    M. P. (Magyarország) visszaemlékezéseibol,
    B. Zs. (Magyarország) visszaemlékezeseibol,
    Z. M. (Magyarország) visszaemlékezéseibol,
    T. E. (Németország) visszaemlékezéseibol



    az írás megjelent a Gondola oldalain is



    [HUNSOR medencefigyelő - ® HUNSOR -]

    » vissza a HUNSOR honlapjára

    - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -

    Korábbi cikkek:

    Az élőhalott délvidék hörgő visszhangja
    Marosvásárhely, 1990. március 19–20.
    Amit tudni kell Bocskai Istvánról
    Petőfi a tüntetők között
    Petőfi Sándor naplójából
    Külpolitikai határaink


      - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -



      Vissza a HUNSOR honlapjára

      HUNSOR - All Rights Reserved - ., A.D.