Márton Árpád képviselő szerint a magyar nyelvhasználat terén nagyon sok új dolgot nem hoz a jogszabály, de megerősíti a jelenlegi törvényeket, és segíthet a jövőben jobb jogszabályok - például az oktatási törvény, kisebbségi törvény stb. - elfogadásában.

Márton Árpád az előrelépések között említette, hogy a polgárjogi pereknél is díjmentes és kötelező lesz a tolmácsolás, s legalább egy regionális televíziós csatornát kell biztosítania az államnak például a magyarság számára. A charta ugyanakkor egyértelművé teszi a jogot a minden szinten zajló anyanyelvi oktatáshoz.

Októberben, a törvény elfogadásakor Markó Attila, az etnikumközi kapcsolatokkal foglalkozó hivatal államtitkára kifejtette, a magyar nyelv a legátfogóbb szabályozást nyerte el a chartán belül, s ez az eddig biztosított nyelvi jogok bővülését jelenti. A jövőben a bíróságoknak el kell fogadniuk az anyanyelven készült ingatlan- vagy más szerződéseket, de lehetővé válik, hogy ne csak a közigazgatásban, de közszolgálati intézményeknél - víz-, gáz- vagy elektromos szolgáltatóknál - is használjuk a magyar nyelvet, és kéréseinket, beadványainkat magyarul is megfogalmazhatjuk, az intézmények ügyfélfogadó irodái kötelesek lesznek magyarul is beszélő alkalmazottakat foglalkoztatni. Jelentős eredménynek tekinthető az is, hogy a charta európai súlyt kölcsönöz a nyelvi jogokat szabályozó romániai törvényeknek, ezek megváltoztatása csak a nemzetközi szerződés módosításával válik lehetségessé.

A Regionális és Kisebbségi Nyelvek Európai Chartáját 1992-ben fogadta el az Európa Tanács közgyűlése. Az RMDSZ 1995 óta próbája elérni romániai ratifikálását, ám mindeddig a politikum ellenállásába ütközött. A jelenlegi, az ET szakemberei által is jóváhagyott változat 2002 után készült el. Farkas Réka, Háromszék






forrás: Erdély Ma, Háromszék



[HUNSOR medencefigyelő - ® HUNSOR -]

» vissza a HUNSOR honlapjára