Budapest, 2005 május 24.

Hölgyeim és uraim!

A szlovákiai magyar közösség helyzete jellemezhető két ténnyel, amelynek eredete, a még mindig alkalmazott, a csehszlovák időkből visszamaradt 1945-ös Benes rendeletekre vezethetők vissza.

1. Ezek úgy a magyar közösséget mint a németet "kollektív háborús bűnösnek nyilvánították" és következésképpen megbüntették.

2 . A földek amelyektől 1945 és 1948 között a tulajdonosokat megfosztottak, nem adhatók vissza az eredeti birtokosoknak még akkor sem, ha jóhiszeműen cselekednek és rendelkeznek minden a tulajdonjogot bizonyító irattal.

Birtokunkban lévő több ezer panaszlevél bizonyítja, hogy a szlovákiai magyarok helyzete kétségbeejtő, a vagyon fosztottak egy jogi labirintusban keresik a helyes utat, nem tudják visszaszerezni földjeiket, nem kapnak kártérítést és egy ellenséges közigazgatással, szembesülnek.

Három új tény súlyosbítja ezeknek a személyeknek a megpróbáltatását és kilátástalan helyzetét.

a. A kormányban résztvevő Magyar Koalíció Pártja nem volt képes kezelni a mezőgazdasági kérdéseket és a hátrányos megkülönböztetéseket, amelyek közösségüket sújtják. Soha sem tett fel kérdést a Parlamentben. Részvétele a szlovák törvényhozásban teljesen eredménytelen volt és két egymást követő kormány politikáját hitelesítette az európai közvélemény előtt.

b. A magyar kormány és a magyar parlament tehetetlensége és sokszor szembehelyezkedő magatartása nagyon megnehezítette a nemzetközi emberi jogvédő szervezetek munkáját és csökkentette hitelességüket az európai és amerikai intézmények előtt:

c. A szlovák kormány által elfogadott új törvények nem akadályozták meg a bíróságokat, hogy megerősítsék a szlovák telepesek jogát abban, hogy műveljék a magyaroktól eltulajdonított földeket.

Megjegyezendő, hogy általában :

a birtokjog nem lett bejegyezve a földhivatalban a telepesek nevére;

a szlovák telepesek többsége elhagyta a területet, visszatért eredeti lakhelyére Észak-Szlovákiába, és jelenleg a helyi önkormányzatok kezelik ezeket a földeket;

az önkormányzatok szerint most ezek a földek egy "harmadik személy" tulajdonát képezik.

A 1991 -es 229 számú törvény rendezni kívánta a földek birtokviszonyát, biztosította a bírósági kereset jogát, amely az elsajátított földek visszaszerzését lehetővé tette volna.

Ezt az eljárást egy egyszerű, szégyenletes, de módszeres gyakorlattal megkerülik.

A bíróság felfüggeszti a keresetet arra hivatkozva, hogy a földek a telepes tulajdonát képezik.

A földhivatal átírja a telepes nevére a földet, a költségeket az állam fedezi (lex Mecsiar,1995).

Végül az illetékes bíróság végérvényes döntést hoz miszerint a föld "visszavonhatatlanul a telepes birtokolja", fellebbezéssel élni nincs lehetőség."

Ennek az eljárásnak törvényességét megkérdőjelezte a Legfelsőbb Bíróság 1999-ben, 2000-ben és 2001.-ben hozott határozataival, amelyek szerint a Benes dekrétumok alapján történt elsajátítások csak akkor lehettek volna legálisak, ha azokat hivatalosan, az eredeti tulajdonosok tudomására hozták volna. Ez soha sem történt meg, a határozatoknak érvényteleníteni kellett volna a módszeres vagyon eltulajdonításokat. Ezek ellenkeznek a szlovák alkotmány 20. paragrafusával is, amely szerint "minden szlovák állampolgárnak a tulajdonjoga egyenlő". Természetesen, a valóság nem ezt tükrözi.

Következtetések :

1. Nyilvánvaló, hogy a Benes dekrétumok továbbra is hatályosak. Ezt megerősítette a strasbourgi Emberjogi Bíróság amikor két emlékezetes keresetet elutasított.

2. A Közép-európai Emberjogi Bizottság kéri a magyar Parlamentet és az ország kormányát arra, hogy lelkiismeretükre hallgatva ismerjék el a helyzet kritikus voltát : miként maradhatnak közömbösek azokkal a súlyos jogtiprásokkal kapcsolatban, amelyekkel a szlovákiai magyar közösség szembesül?

Kizártak őket annak lehetőségéből, hogy visszaszerezzék eltulajdonított földjeiket.

Küzdenek a kulturális autonómiáért, meg akarjak őrizni iskolaikat, nyelvüket és a számukra kedvezőtlen gazdasági körülmények között megpróbálnak létezni.

Valóban, itt az ideje a rossz emlékű Benes dekrétumokat egyszerűen eltöröljék.

Köszönet azért amit önök tehetnek és amit együtt tehetünk ezért.

Pierre Gillet
a Közép-európai Emberjogi Bizottság elnöke (Namur),


Franciából fordította: Nádasdi István (belgiumi magyar lobbi)



[HUNSOR medencefigyelő - ® HUNSOR -]

» vissza a HUNSOR honlapjára