A kisebbségi komplexusokkal küzdő Ján Slota nemzeti fenegyerek agyából újabb bugyutaság pattant ki, miszerint ezután gyerekeink és unokáink egyszer s mindenkorra el kell, hogy felejtsék a magyar közeget. Azt a miliőt, amelyben születtek, amelyben nevelkednek, merthogy ezentúl csak a szlovák nyelv (és történelem..?) járja, amit az általa kinezett oktatási miniszterrel akar kviteleztetni. A legfrissebb huszárvágás (ha tetszik-Jánosík-csapás) létünk kétségbevonásán kívül immár a szelem ellen "is" irányul.

Hogy ezen lépésükre mint éreztem rá -nem kevesebb, mint 27 évvel ezelőtt-, ma nem tudnám megmondani. Tudniillik az 1980-as évek elején kezdtem hozzá a földrajzi nevek eredeti mivoltukban való mentéshez néprajzkutatásaim kezdetén. Egyik kiemelt témának éppen a földrajzinevek összegyűjtését tűztem ki célul, tudniillik a mai Slota-kezdeményezést nála korábban, pontosan 1930-ban elkezdte a hajdani, feltehetőleg a Slotához hasonszőrű agytröszt. Aki, hozzá hasonlóan rájött, hogy a kateszteri térképek (a földrajzi, másképpen helység-és dűlőnevek) fekete-fehéren bizonyítják, hogy mi (ki) is volt előbb. Ezért azokon mihamarabb változtatni kell, mivel, "nevében él a nemzet".

Kutatásaim az emberi emlékezetben megörökített és a levéltári térképeken rögzített, a nagykaposi kateszteri hivatalban megerősített vizsgálataimon alapultak. Mindenre fény derült tehát, amit említett kötetemben tettem kiradírozhatatlanná. (Ha ezt akár ma, a Felvidék többi régióiban is elvégeznék, még mindig sikerülne utolérni a nevek váltását, változását, magyarul: szlovákra fordítását, amint azt tették helységneveinkkel is, miután a Felvidékből Szlovákia lett. Legutóbb pedig az eredeti címereket "fordították" szlovákra, hogy lehetőleg-mondom, lehetőleg-, nyoma se maradjon a magyar eredetnek, ami persze a legnagyobb megerőszakolásra sem sikerül nyomtalanul. Visszatérve a kutatási-összehasonlítási módszereimhez: mely térképek elérhetőek voltak számomra a községházákon, a földtani hivatalban, a falvakban, az emberek emlékezetében és a sárospataki levéltárban, ebből világosan kitünt a tendenciózus, tudatos és erőszakos "névváltás", ami nemritkán akkora nyakatekert (merthogy nem tudták lefordítani szószerint a magyar eredetitt), groteszk, a szlovák nyelv számára is idegen kifejezésekkel "bővítették" a szlovák etimológiai szótárt, amelyeket a "legjobb" akaratuk mellett sem tudtak körülírni. Míg az eredeti magyar, 1866-ból származó egyetlen térképen a nevek (természetes formájukban) kizárólag magyarul szerepeltek, ahogy haladtunk előre az időben, úgy váltottak (változtak-hasonultak szlovákra). Az első szlovák nyelvű utánnyomású térképek 1932-ben készültek az eredeti magyar alapján, amelyek egybeestek az 1866-os földrajzi és nyelvi állapotokkal.

S míg a jóval későbbi, 1967-es térképváltozat még két nyelven, magyarul-szlovákul rögzítette a neveket, a tíz évvel későbbiek, az 1976-ban készülteken már csak szlovákul szerepelnek a nevek, miután megtörtént a földművesszövetkezetek összevonása. ÍzelítőnekÍme néhány példány a külterületi dűlőnevekből: Turi föld (Turie pole), Dónya sor (Donové)Patak sor (Poto?né), Nagy sziget (Ostrov), Kis sziget (Ostrov?ek), Nagy sziget (Ostrov), Hegy (Hôrka), Kaszáló (Kosná), Szőlőskertek (Vinice), Alsó nádas (Nižné rákosie), Kis kép sor (Obrazné), Közép dobik (Stredný dubik), vagy szülőfalum neveiből néhány: Mogyoróska (Lieskovica), Temetődomb (Cintorínsky vršok) Felsőhosszak (Horné dlžiny), Feketenyár (?ierny topo?-nyárfa a nyár helyett!), Karaj (Výsek-kinyeset), Füveskert (Trávnik), Füzesalja (Vrbište), Felső erdő (Horný les), Szőlősdomb (Vini?ný vršok), Kis városi domb (Vrštek), Hosszú rét (Délhé lúky), vagy Dobóruszkáról: (Sürű alja (Pod húštavu), Nagy-Csintalan (Velký Futrun), Szerény lapos (Slatiny-ingoványos), Sasdomb (Orlica)...., és a további, összesen közel kétezer földrajzi név Ung-vidék 20 falvából. Megjegyzés: a beleterületi nevek (épületek, építmények, utcanevek nincsenek feltüntetve a kateszteri térképeken, ezeket csak az emlékezet őrizte meg).

Hál istennek, bár huszonöt évvel később, 2003-ban sikerült a Madách Kiadó jóvoltából (Földem és népe-Ungvidék a hely-és földrajzi nevek tükrében) kiadnom gyűjteményemet, ha nem is szélesebb körben (alacsony példényszámban), szűkebb pátriám olvasói elé tárni nyelvi múltunkat.
Ha nem vetünk gátat és nem tudjuk megakadályozni a névváltoztatási kezdeményezés folytatását, akkor az MKP semmit se tett kisebbségünkért a rendszerváltást követően. A deklarció édeskevés, határozott fellépésre van szükség!
"Az MKP állásfoglalása a névváltoztatási kezdeményezést és állásfoglalást ellentétesnek tartja a kisebbségi nyelvhasználatról szóló törvénnyel, amely sérti a Regionális és Kisebbségi Nyelvek Európai Chartáját, amely lehetővé teszi a helynevek kisebbségi nyelven való használatát.

Ezenkívül az ügybúzgóság ellentétes a kisebbségi keretegyezménnyel is, mely szerint a hagyományos helynevek, helységnevek, utcanevek, valamint más hely-és földrajzi nevek használhatók a nemzetiség nyelvén is.
Én úgy fogalmaznék, hogy "szlovákul is", az eredeti név mellett.
De ezt erősíti meg a települési önkormányzatokról szóló 1990-es törvény értelmében a nyilvános érintkezésben a hivatalos helységnevek használandók,

illetve a települési önkormányzatokról szóló törvény a hivatali érintkezésben írja csupán elő a települések szlovák nevének használatát. A napi sajtóban megjelenő tájékoztatás nem tartozik ide. Az államnyelvről szóló törvény sem szabja meg, hogy a nyilvános érintkezés során a településeknek csakis a hivatalos nevét lehet használni."
Ha ennyi törvényre és szabályzatra tudunk hivatkozni, akkor ennek ellentéte mind törvény és jogszabálysértés lenne a szlovákok részéről. S a törvények alól ők sem kivételek.
Arról nem beszélve, itt az idje, hogy feltegyük a kérdést minden önkényeskedéssel szemben: a szlovákoknak senki és semmi se tud határt szabni?

Milyen jogcímen használják a magyar történelmi személyek, helységek és egyáltalán a magyar nevek szlovák formában való közlését, amikor Szent Istvánt (Svaty Stefánnak), Rákóczi Ferencet (Rakoci Frantiseknek) írja minden szlovák média..? Mi az, hogy "a szlovák nyelvtani szabályok szerint"? Mióta vonatkoznak a nevekre, névhasználatra a nyelvtani szabályok? (Mikor írta a magyar nyelv, hogy "Hlinka András", vagy "Janosík" helyett Sík János?, hogy tovább ne folytassam, mert nincs tovább...)
Nem beszélve a részeges dülöngöző okádmányairól, amelyekkel naponta az egész magyar nemzet felé öklöndöz és folyamatosan ócsárolja nemzetünket?

írta D. VARGA László







forrás: fenet.m3.sk



[HUNSOR medencefigyelő - ® HUNSOR -]

» vissza a HUNSOR honlapjára