Endless thoughts of what is wrong Arrive at no conclusion (VNV Nation: Entropy)

Médiaiskolák nemigen készítik fel az újságírók újabb generációit arra, mit tegyenek, ha ott állnak mikrofonnal a kezükben a lépcsőről éppen lejövő pénzügyminisztert várva, hogy nekiszegezhessék végre a Nagy Konfrontatív Kérdést, ám a miniszter csak békésen elsétál a kamera mellett a kijárat felé, éspedig hirtelen ötlettől vezérelve egy dalt fütyörészve.

Mik a lehetséges opciók az ilyen kommunikációs helyzetben? Az újságíró, ha elég slágfertig, például együtt fütyülhet a miniszterrel, aki ettől jobb kedvre derülve mégiscsak elmondja neki, hogy is volt az az áfás történet. Vagy lehet, hogy a Ki nyer ma? különkiadásáról van szó, a miniszter kíváncsi, ki a zenemű szerzője, helyes válasz esetén nyilatkozik, egyébként belefejel a kamerába.

Jó, nem volt az belefejelés. A miniszter csak nem szereti, ha kérdeznek tőle, sajtótájékoztatón például igencsak felemeli a hangját, ha a tárgytól eltérő dolgokról - pl. fiai sajátos üzleti viselkedéskultúrájáról - kérnek tőle kommentárt, ha pedig face to face ott az operatőr, mellette riporter, akkor mintegy 30 fokkal megdönti a fejét, úgy sétál bele barátságosan a kamerába, hogy YouTube-barát módon kicsit koppanjon is. Ha lefejelni akart volna, akkor a riportert fejeli le, vagy csak beszól, mint Fodor Gábor a homelesseknek.

Persze a kommunikációs zavar még a legkisebb probléma Veres Jánossal. A legnagyobb probléma az, hogy még most is a helyén van.

* "A feketegazdaság visszaszorítása elsősorban a társadalmi igazságosság megteremtése miatt szükségszerű, hiszen a be nem fizetett adók és járulékok többletterhe azokra hárul, akik legális módon fizetik az adókat" - közölte a pénzügyminiszter júliusban, ez volt az utolsó előtti hónap, amikor még nem tudtunk a Bogát-Ferr Kft.-ről.

A miniszter az áfacsalást egy sorban említette a csempészettel, a jövedéki adó eltitkolásával, a fekete foglalkoztatással és a termékhamisítással, az egyik énje tehát elvileg tisztában lehetett azzal, hogyan is volt ez anno a színesfém-felvásárló cégükkel. Veres Jánosnak ez az énje nyilván sok mindent tud, így azt is, hogy amikor választások idején ukázba adja a PM-ben, hogy a hiány adatait el kell hallgatni, akkor ő éppen annak a problémának a része, amelynek megoldásán azóta is dolgozik. És hogy már akkor fel kellett volna állnia.

"Ez az ügy szerintem csak arról szól, hogy miként lehet belém kötni" - így kommentálta az érintett a HVG tényfeltáró írásai nyomán kipattant botrányt, amelynek lényege, hogy a jelenlegi pénzügyminiszter volt cége, a színesfém-felvásárló Bogát Ferr Kft. 1992 és 1994 között 55 millió forint áfát igényelt vissza jogtalanul az APEH-től, fiktív számlák segítségével.

Nem a céget vizsgálták, hanem az ügyfeleit, nem tudtam róla, nem az én hatásköröm volt - nagyjából ezekkel a sablonokkal védekezik Veres János, amikor a lapok rákérdeznek a kétséges ügyre. Holott tény, hogy Veres 1991. december 17. és 1993. december 31. között tulajdonosa és ügyvezetője volt a cégnek, és az is tény, hogy a másik ügyvezetővel, az igazságszolgáltatás elől a Lipótba menekülő Kabai Károllyal szemben ő volt az, aki értett az adókhoz. Tény az is, hogy neve egyetlenegyszer sem bukkan fel a nyomozati és periratokban.

Ezzel együtt a kérdés az, hogy ezt az egészet mégis hogy gondolja; de nemcsak ő, sőt elsősorban nem ő, hanem a miniszterelnök.

Lehet, hogy Veres János (vagy egyik énje) számára kielégítő magyarázat lehet az, hogy itten valakik csak "bele akarnak kötni", vagy hogy elég a színesfém-tolvaj lúzer cigányokat üldözni, a tőlük felvásárló, a "bizonytalan eredetű" (HVG) fémet számlákkal legalizáló céget nem; lehet, hogy maga is elhiszi, amit a Népszava egész kolumnás írásban próbált elhitetni olvasóival, hogy ti. itten tudatos "hajtóvadászat" folyik egy, a konvergenciaprogramot fényesen érvényesíteni próbáló politikus ellen.

Érdekes üzenet mindenesetre, hogy az adótanácsadói szakképesítést is szerzett Veres nem tudott arról, hogy a cége áfát csalt, "nincs ismerete róla", hogy az APEH indított-e eljárást az ügyben, és nem tudja, vissza kellett-e fizetniük az összeget.

Napokkal később a miniszter (vagy másik énje) már emlékezett, olyannyira, hogy az RTL Klub híradójával közölte, a szóban forgó összeget "megkapta a magyar állam". Újabb napokkal később, a Magyar Nemzet írásából derült ki: az APEH felszámoltatta Veresék egykori cégét, miután előtte mintegy 130 millió forintos vagyont foglalt le végrehajtás során, tehát nyilván nem éppen önként szolgáltatták vissza Veresék az államnak az 55 milkát. Akkor miről beszélünk?

* Talán még emlékeznek: néhány bekezdéssel előrébb Veres János arról beszélt, hogy a feketegazdaság azért is rossz dolog, mert betesz a "társadalmi igazságosságnak". Értsünk bármit eme baloldali mítosz-szakkifejezésen, fogadjuk el, hogy sokak szerint van ilyen, tehát sértve érzik magukat, ha sérül. Márpedig, ahogy tanult kollégánk nemrég joggal felvetette, mit kezdjen az üggyel az átlag ügyeskedő-kiskapuzó polgár, aki naponta hallja a kormánytól, hogy így antikorrupció, úgy antifeketegazdaság? Milyen példát mutat neki Mr. Tiszta Kéz?

Gyurcsány Ferenc az elmúlt hetekben számos olyan ügyben tett fel mindent egy lapra és vállalt konfliktusokat saját párttársaival is, amelyek megoldására a rendszerváltás óta várunk: egészségbiztosítási és kórházreform, közéleti tisztaság és összeférhetőség, az ingyenebéd-időszak méltó befejezése, stb. Nyilvánvaló, hogy a Fidesz Gyurcsány- és reformbuktatási célból akarja menesztetni Verest - Gyurcsány azonban még fordíthat a logikán: a reformok talán kicsit fontosabbak, mint az, hogy azokhoz egy hiteltelen ember is a nevét adja.

Bukni csak nagy ügyekben érdemes - márpedig a jelenlegi pénzügyminiszter megtartása nem ilyen ügy. Viszont érthető, látványos és kontraproduktív botrány, mint Őszöd meg Zuschlag: a jónép pontosan tudja, mit jelent és mit üzen.

A példa, amit az állam mutat, a következő: adót csalni megéri, mert ha elég béna a rendőrség és van türelmed kivárni, akkor nem a bíróság előtt, hanem a pénzügyminiszteri székben végzed. És még nyilatkoznod sem kell, elég, ha a fejed kameraálló. A botrány fent megúszható, lent üldözendő - ezt láttuk tegnapelőtt, ezt láttuk tegnap és ma. És mi lesz holnap? Reméljük, a holnap el sem jön.




forrás: hirszerzo.hu



[HUNSOR medencefigyelő - ® HUNSOR -]

» vissza a HUNSOR honlapjára