Jakab sírját még a helyén találtam, de a Mikéé sehogy sem ugrott be a képbe, márpedig hatalmas termésko oszlopa csak nem tunhetett el nyomtalanul: magasan olaszkoszorú díszítette, alatta következett a felirat: „Al-torjai / MIKE SÁNDOR / síremléke / Szül. 1795 – megh. 1867 / A ko jellemszilárd / férfit, / a koszorú / az életbölcset tiszteli". Belépve a hantok közé, a kétméteres obeliszk töredékei még elobukkantak, egyiken a név is olvasható. S a friss hanton pedig ott a kereszt az új honfoglaló feliratával.

Mike Sándor Erdély levéltárosa volt, 1830-ban lépett a fokormányszék szolgálatába, s 1833-tól ennek levéltárában dolgozott. Nevéhez fuzodik az 1790-ben Szebenben muködo kormányszék ottani levéltárának megmentése és Kolozsvárra szállíttatása. 1864-ben igazgatóként nyugdíjazták. O maga nem tartozott a minduntalan publikáló tudósok közé. De ha érdekes dokumentumra bukkant, azt kézírással lemásolta, irattartóba helyezte tárgyköre szerint. Így hozta létre Erdély legnagyobb okiratgyujteményét, s ezt a halála elott megalakult Erdélyi Múzeum-Egyesületre hagyományozta. Levéltári utóda, Jakab Elek, valamint Szabó Károly, Szilágyi Sándor, Kelemen Lajos mindig a legnagyobb elismerés hangján szóltak róla.

A jellemszilárd férfi emlékét többé nem örökíti meg ko szeretett városában. Az o kövét is a többi veszteséghez írhatjuk! Maholnap alig marad tizenkilencedik századi ko a város sírkertjében. A Házsongárd Alapítvány nem állíthat ort minden ko mellé. De vannak magyar tanácsosaink, megkapták a védelemre javasolt sírok jegyzékét, tettek-e valamit? Avagy ennyire ne törodnének a múlttal?


az írás megjelent a Krónika oldalain is



[HUNSOR medencefigyelő - ® HUNSOR -]

» vissza a HUNSOR honlapjára