A kormányhoz tartozó nacionalista erő, a Ján Slota vezette Szlovák Nemzeti Párt (SNS) indítványa nyomán immár ilyen dokumentummal védelmezett dekrétumok alapján a háború utáni Csehszlovákiában a magyarokat és a németeket megfosztották állampolgárságuktól, kitelepítették, csehországi kényszermunkára hurcolták el őket, s történt mindez a kollektív bűnösség elvei szerint, amely elv az Európai Unió számára deklaráltan elfogadhatatlan.

Slota pártja a szlovák parlamenti pártok erőteljes támogatásával, a Magyar Koalíció Pártja (MKP) törekvései ellenében érte el a dekrétumok érinthetetlenségének törvényesített védelmét. Az indítványozó szerint a parlamenti határozatra azért van szükség, mert a szlovákiai magyarok politikai képviselői és egyes magyarországi szervezetek időnként a dekrétumok felülbírálását szorgalmazzák, és jóvátételi igényeket hangoztatnak.

A 150 tagú törvényhozás 141 jelen levő képviselője közül százhúszan a határozat mellett szavaztak, egy képviselő nem szavazott. A határozat ellen csak a Magyar Koalíció Pártjának húsz képviselője - a teljes magyar frakció - szavazott.

A dekrétumok kérdésében a szlovák politikai színtéren tartós a nézetazonosság: értelmezésük szerint a - tucatnyi rendelkezésében ma is hatályos - dekrétumok a II. világháború utáni európai rendezés, a "nácitlanító" intézkedések részét képezik, ezért most a megerősítő határozat az 1945-1948 között meghurcoltak kollektív háborús bűnösségét is megerősítő szándékot igazol, jóllehet a határozat preambulumában helyet kapott egy mondat, amely szerint ezzel együtt "a kollektív bűnösség elvét elutasítja" a parlament. Ezt az MKP is megszavazta, de a továbbiakat már nem.

Bárdos Gyula, az MKP frakcióvezetője az MTI-nek ezt mondta: "Bármennyire is hihetetlen, de tény: három évvel Szlovákia uniós csatlakozása után a szlovák törvényhozás ma megerősítette a kollektív bűnösség elvét." Bárdos cinikus és álszent ellentmondásnak minősítette, hogy miközben a szlovák honatyák megpróbálnak elhatárolódni a kollektív bűnösség elvétől, a határozat harmadik pontjában leszögezik, hogy a dekrétumokból "eredő jogi- és tulajdonviszonyok megkérdőjelezhetetlenek, érinthetetlenek és megváltoztathatatlanok".
Az MKP a közelmúltban ismét felvetette a dekrétumok megnyitásának kérdését, ezzel együtt pedig a meghurcoltak jelképes kártérítésének szükségességét, majd egy szlovák-magyar megbékélési indítvány - kölcsönös bocsánatkérést is felvető - szövegtervezetét juttatta el mindkét parlament házelnökének, illetve a parlamentek valamennyi frakciójának. Noha magyar részről egyértelműen békülékenységet jelző vélemények hangzottak el, a szlovák politikai erők a leghatározottabban elzárkóztak attól, hogy bármely magyartól is bocsánatot kérjenek, ellenben igen határozottan adtak hangot annak, hogy a magyarok igenis bocsánatkéréssel tartoznak a szlovákoknak. Robert Fico kormányfő egyenesen "égbekiáltó pimaszságnak" nevezte azt az elvárást, hogy a szlovákok is kövessék meg a magyarokat.

A csütörtöki szavazást követően Csáky Pál, az MKP elnöke az MTI-nek elmondta: "A szlovák parlament ma hatvan évvel forgatta vissza Szlovákia történelmének óramutatóit. Sajnálatosnak tartjuk, hogy a szlovák honatyák ilyen dokumentumhoz adták a nevüket, jóllehet a határozatnak törvényi jogereje nincs, ilyen tekintetben egy darab papír csupán, amely azonban letagadhatatlanul tanúsítja a mai modern Európában elfogadhatatlan gondolkodást." Fidesz: elfogadhatatlan, hogy a szlovák parlament megerősítette a kollektív bűnösség elvét A Fidesz szerint elfogadhatatlan, hogy a Benes-dekrétumok megerősítésével a szlovák parlament félremagyarázhatatlanul és egyértelműen a kollektív bűnösség elvét erősítette meg többek között a felvidéki magyarság irányában - közölte az ellenzéki párt külügyi kabinetjének vezetője az MTI-vel csütörtökön.

Németh Zsolt közleményében azt írta: a Fidesz - Magyar Polgári Szövetség megdöbbenéssel értesült arról, hogy a szlovák parlament elfogadta a Benes-dekrétumokat is magában foglaló, a II. világháború utáni dokumentumok érinthetetlenségéről szóló határozatot.

Mint írta, barátságtalan lépésnek tartják, hogy minderre azután került sor, hogy a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma szeptember 14-ei ülésén a Magyar Koalíció Pártja javaslatára mind az öt magyarországi parlamenti párt nyilatkozatot írt alá a szlovák-magyar megbékélés szükségességéről.

Véleménye szerint ezzel a lépéssel bebizonyosodott: Szlovákiában a Szlovák Nemzeti Párt által képviselt szélsőséges nacionalizmust és sovinizmust a szlovák törvényhozás magáévá tette.

"Meggyőződésünk szerint a helyzetből az egyetlen kiutat az jelentené, ha a szlovák parlamenti pártok többsége visszatérne az európai elvekhez, az egységes és oszthatatlan emberi jogok, illetve a kisebbségek jogainak elismeréséhez, amibe nem fér bele egyetlen etnikai csoport hátrányos megkülönböztetése sem" - fogalmazott a politikus.

A magyar kormány elutasítja a kollektív bűnösség elvét

A magyar kormány elutasítja a kollektív bűnösség elvét, és sajnálatosnak, a két ország közös érdekeivel és az Európai Unió elveivel ellentétesnek tartja a szlovák parlament döntését a Benesi Dekrétumok megerősítéséről - közölte a kormányszóvivő.

Daróczi Dávid a miniszterelnök szavait tolmácsolva hozzátette, Magyarország a megbékélés pártján áll a feszültségkeltéssel szemben, ezért nem támogat olyan lépéseket, amelyek ezzel ellentétesek.

A magyar kormány határozott álláspontja, hogy a Benesi Dekrétumok közösségeket sújtó részei igazságtalanok voltak. Gyurcsány Ferenc sajnálatosnak tartja ezért a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa által A szlovákiai viszonyok második világháború utáni rendezéséről szóló háború utáni dokumentumok érinthetetlenségéről# című határozatának elfogadását.

A miniszterelnök emlékeztetett rá, hogy az Európai Parlament 2002-ben készült jogi véleménye világos útmutatást ad ilyen esetekre. A szerint ugyanis nem lehet csorbítani az európai állampolgárok jogegyenlőségét, s ha a múltban ettől eltérő döntés született volna, azt célszerű kritikával illetni és meghaladni.

A kormányszóvivő tájékoztatása szerint a kormányfő úgy fogalmazott ezzel kapcsolatban: a szlovák parlament mai határozatából nehéz megérteni, hogy az azt megszavazó pártok miként szándékoznak meghaladni a korábban alkalmazott kollektív bűnösség elvét.

Miközben a két kormányfő a hídépítésben állapodott meg, s a többség mindkét országban a jövőbe mutató kapcsolatépítést igényli, most a múltba forduló gondolat látszik felülkerekedni. Ez nem segíti a történelmi sebek begyógyítását - mondta Gyurcsány Ferenc. A kormányszóvivő tájékoztatása szerint hozzátette, hogy meggyőződése szerint nem a múltbéli büntetések megerősítésére, hanem a bizalomépítésre és kölcsönösen előnyös együttműködésre van szükség a két ország kapcsolataiban.




forrás: Ma.hu



[HUNSOR medencefigyelő - ® HUNSOR -]

» vissza a HUNSOR honlapjára