M. Szabó Imre újságíró hosszú dokumentumfilmet készített a szerbiai magyarverésekrol, és ennek a filmnek a rövidített, mintegy százperces, angol feliratos változatát a múlt szerdán Brüsszelben az Európai Parlamentben mutatták be.



- Én nagyon élveztem és nagyon meg is hatódtam, hogy egyáltalán az Európai Parlamentbe került ez a megrendült, valóban fájdalmas történet, hiszen a magyarverésekrol szól a film, különbözo történetekbol kerekedik ki, hogy milyen lehetetlen helyzet uralkodik most ott a Délvidéken – mondta M. Szabó Imre. - Az érdeklodés meglepoen nagy volt, szinte meghatóan nagy volt, legalább 90-en vettek részt abban a teremben, pontosan ott, ahol a délvidéki politikusokat hallgatták meg ezelott két héttel. Ott aztán megszólalt a valóság, és bizony minden elhangzott. Fontos, hogy tudják az emberek az Európai Parlamentben és tudják meg a törvényhozó politikusok, politikai elemzok, hogy mi minden van.

- Becsey Zsolt európai parlamenti képviselo, a magyarverések ügyében a Vajdaságban járt európai delegációnak is tagja volt. Képviselo úr, mit szólnak a filmhez a nem magyar képviselotársai?

- Az újdonság erejével hat az egész téma, ez még egy nóvum, és ezért is óriási jelentoségu, hogy ezt bemutattuk. Akik nem foglalkoznak szorosan ezzel a témával, nem igazán ismerik, hogy a Vajdaságnak mi a történelme, és hogy hogyan kerültek oda a magyarok, és milyen problémát okoznak most ezek az incidensek – mondta Becsey Zsolt. - Én kifejezetten jó visszhangokat kaptam azoktól a holland, belga, szlovák kollegáktól és foleg asszisztensektol, akik nagyon fontosak, sot, egy-két újságíró is eljött, akik részt vettek ezen a filmvetítésen.

- Milyen hatással lesz a továbbiakban ez a film arra nézve, hogy Brüsszelben vagy Strasbourgban kinek higgyenek? A szerb kormány tagjainak vagy pártvezetoknek, akik azt mondják, hogy ezek az összetuzések nem etnikai jelleguek, vagy a magyar pártok és érdekvédelmi szervezetek vezetoinek, az esetek elszenvedoinek, vagy akár magának a filmnek?

- A film mindenféleképpen az áldozatok szemszögébol mutatta be a helyzetet, és én azt merem remélni, hogy ez a film annak, aki látta, egy kiegyensúlyozottabb képet ad, hiszen valóban a szerb hivatalos tájékoztatás és propaganda meglehetosen egyoldalú, és sajnos nagyon sok a nyitott fül arra, hogy erre az egyoldalú propagandára vevo legyen. Úgyhogy én merem remélni, hogy ez a túloldalról egy némi reális kép összeállításához nagyban hozzá tud járulni.

Szerbia legfelsobb bírósága megerosítette az újvidéki körzeti bíróság ítéletét, amely szerint összesen 61 évet kell börtönben töltenie annak az öt temerini fiatalnak, akik tavaly nyáron megvertek egy szerb férfit. Az ítélet szigora példátlan.

A magyarok megfélemlítésének eszközévé tették a legfelsobb bíróságot. – olvasható a Vajdasági Magyar Demokrata Párt minapi közleményében, ez a közlemény azt követoen jelent meg, hogy az öt temerini fiatalt, akik tavaly nyáron megvertek és megaláztak egy szerb férfit, a szerbiai legfelsobb bíróság ugyanolyan súlyosan büntette, mint elotte az újvidéki körzeti bíróság. Öten hatvanegy év börtönbüntetést kaptak, többet, mint azok a háborús bunösök, akik Bosznia-Hercegovinában, Horvátországban noket eroszakoltak meg és gyilkoltak meg.

- Ez a kijelentés, hogy a magyarok megfélemlítésének eszközévé tették a legfelsobb bíróságot ebben a helyzetben, nem minosül túlsúlyosnak?

- Az öt magyar fiatal valóban buncselekményt követett el, ez tagadhatatlan, de ha figyelembe vesszük, hogy a bíróságnak nemcsak azt kell mérlegelnie, hogy hogyan minosítheto egy buncselekmény, hanem azt is mérlegelnie kell, hogy a buncselekményért kiróható büntetés arányban legyen az elkövetett buntett súlyával, akkor nyugodt lelkiismerettel állíthatjuk, hogy mind a újvidéki körzeti bíróság, mind pedig Szerbia Legfelsobb Bírósága olyan drákói ítéletet hozott, amit csak egyféleképpen tudunk megmagyarázni, a nagyfokú elfogultsággal, amely mögött politikai célzatosság rejlik – mondta Csorba Béla, a VMDP alelnöke. - Igaza van a szövetségi államelnöknek, aki a minap kijelentette, hogy bizony Szerbiában nincs független bíróság, nemcsak azért nincs, mert a mindenkori pártpolitikai eroviszonyok függvényében jelölik ki a bíróságok tagjait, hanem azért sem, mert itt különféle politikai körök és a különféle gazdasági érdekcsoportok közvetlenül beleszólnak a bíróságok munkájába. Szerbiában rablógyilkosságokért, kettos gyilkosságokért és háborús bunök elkövetéséért sem adtak, illetve csak igen ritka esetben adtak ilyen súlyú büntetéseket, mint az öt temerini magyar fiatalnak. Mikor is történt ez a temerini eset? Nem sokkal azután, hogy a magyar diplomácia és maga a magyar belügyminiszter asszony, Lamperth Mónika itt jártában figyelmeztette a szerb felet, hogy Magyarország a nemzetközi közvélemény elé fogja vinni a magyarverések ügyét, akkor már több mint száz magyarverésre vonatkozó ügyrol voltak információnk és adataink, a fordított példákra viszont nemigen volt példa. Tehát azt nem igen regisztrálta senki, hogy magyarok támadtak volna meg csoportosan szerb fiatalokat, és hogy magyarok vertek volna agyba-fobe szerbeket. Valójában a temerini eset tálcán érkezett a szerbiai politikai elit egy része számára, hiszen ellenpéldaként azt lehetett demonstrálni, hogy íme, itt a Vajdaságban nemcsak a magyarokat érik inzultusok, lám, itt van ez a drasztikus eset, ékes bizonyítéka annak, hogy szélsoséges magyar csoportok tevékenykednek a Vajdaságban. Sajnos ezt igen felelos szerb politikusok mondták ki, a tragikus temerini eset után közvetlenül egy-két nappal, aminek aztán meg is lett a káros következménye, hiszen majdnem pogrom hangulatot teremtettek ezek a felelotlen szerb politikusok nyilatkozataikkal.

- Egy héttel ezelott Szabadkán, amikor két vajdasági magyar ifjúsági civil szervezet tüntetést szervezett amiatt, mert a szerbiai igazságszolgáltatási és rendori szervek nem tanúsítanak kello magatartást a magyarverések ügyében, ezt követoen szinte mindegyik szerb párt valamelyik vezetoje megszólalt és maradéktalanul elítélték mindazt, ami Szabadkán történt.

- Pedig Szabadkán semmi más nem történt, mint az, hogy néhány magyar civil szervezet, amely elsosorban a vajdasági magyar fiatalokat mozgósítja, tömegdemonstrációt szervezett sikeresen, annak ellenére, hogy bizony a szabadkaiak még úgy látszik, félnek az ilyen jellegu tömegdemonstrációkon való részvételtol, mert ezen a rendezvényen a Vajdaság számtalan más településérol többen voltak, mint Szabadkáról, de ez a rendezvény megtörte a jeget. Nincs ebben semmi különös, ez egy demokratikus világban megszokott, elore bejelentette, békésen lezajló demonstráció. A felszólalók bírálták mind az igazságszolgáltatásnak a szereploit, mind pedig a szerbiai politikai elitet, hogy nem lép fel hatékonyan elsosorban a magyar fiatalokra nehezedo nyomásgyakorlás ellen. Az pedig, hogy a szerbiai politikusok ilyen esetben nacionalista talajra helyezkednek, ebben semmi új nincs, ezt megszokhattuk. Tulajdonképpen a kilencvenes évektol errefelé mindig így volt, abban a szerb politikai élet szereploi mindig is egyetértettek, hogy a vajdasági magyarság önálló politikai artikulációját, önálló érdekképviseletének a gondolatát, legyen szó akár autonómiatörekvésrol, akár egy ilyen tömegdemonstráció, mint amilyen a szabadkai, le kell törni, el kell ítélni, ebben egyetértettek a szélsoséges szerb nacionalisták, éppen úgy, mint a szerb demokraták vagy a szerb autonomisták. A vajdasági magyarság túszhelyzetben való tartása alapvetoen szerb állampolitikai érdeknek látszik ebben a pillanatban, hogy a késobbiekben ez hogyan és miként fog változni, azt pillanatnyilag nehéz átlátnunk. Annyi bizonyos, hogy az anyaországi diplomáciának ezekben a kérdésekben továbbra is határozottan a vajdasági magyarság mellett kell kiállnia – mondta Csorba Béla, a VMDP alelnöke.

írta Ternovácz István

forrás: Kossuth Rádió/Szüloföldünk - Határok nélkül




[HUNSOR medencefigyelő - ® HUNSOR -]



- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -

Korábbi cikkek:

» Anti-Minority Incidents Continue in Vojvodina (HHRF)
» Magyarellenes lépések Csángóföldön
» HRW: "Veszélyes közömbösség: erőszak a kisebbségek ellen Szerbiában"
» Makovecz: "A szétszabdalt szálakat össze kell kötni"
» Katalonia, ahol sikeresebbek az autonomista törekvések
» Benes-dekrétumok: Újabb bírálat Szlovákiának
» Remegős világ után feketeleves - írta Stányó Tóth Gizella
» A délvidéki magyarok helyzetérol az EBESZ konferenciáján
» Az EP a vajdasági kisebbségek jogainak védelmére intette Szerbiát
» Délvidék: jogsértések a magyarok ellen
» A merénylők és terroristák országában - Magyarverések Vajdaságban
» Szabadka: Meggyalázták az ártatlan áldozatok emlékművét
» Gyilkosság Magyarkanizsán
» Tom Lantos: Éles amerikai bírálat Szerbiának
» Csíkszentgyörgyi magyarverés: Rendőrök vertek meg egy betegnyugdíjast (2005.09.05)
» Magyar gimnazistát vertek meg szerb fiatalok Szabadkán 2005.09.20
» Magyar kiskatonát bántalmaztak a zentai laktanyában 2005.09.18
» Magyart bántalmaztak szerb diákok Szabadkán 2005.09.16
» Két magyar fiatalt vertek meg Újvidéken
» Temerini magyarverés: Szabadlábra helyezték a magyarverőket
» Egy magyar fiút sulyossan bántalmaztak a szerbek Palicson
» Két magyar fiút sulyossan bántalmaztak a szerbek Újvidéken
» Becsey: Drákói szigor a magyarok ellen
» Vasrudas leszámolás bácskossuthfalvi diszkóban
» Tomboló magyarellenesség Szerbiában
» Naponta verik a temerini magyar elítélteket a szerbek
» Véresre vertek egy horgosi fiút Szabadkán
» Magyart vertek az újvidéki színhazban
» Becsey: A Vajdaság ügyérol nem szabad megfeledkezniük az európai intézményeknek
» Becsey: A Vajdasági magyarok helyzete nem javult, az EU intézményei is felelősek
» Becsey: Drákói szigor a magyarok ellen
» Becsey: Enyhíteni kell a kis- és középvállalkozások adminisztratív terheit
» Becsey: Uniós tagságunk adó- és vámkövetkezményei
» Kosztolányira emlékeztek Szabadkán
» Véresre vertek egy horgosi fiút Szabadkán
» Magyart vertek az újvidéki színhazban
» Tanulmányok a nemzeti kisebbség kérdéseiről
» Anti-Minority Incidents Continue in Vojvodina (HHRF)


- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -

HUNSOR - All Rights Reserved - ., A.D.