A püspök a parlamenten kívüli Magyar Föderalista Párt és aBrüsszelben tevékenykedo Közép-európai Emberi Jogi Bizottság (CHRCE) közös sajtótájékoztatóján hozta szóba a két szlovákiai magyar EP-képviselo, Bauer Edit és Duka Zólyomi Árpád esetét, a képtelen jogi helyzetet illusztrálandó. Hangsúlyozta: természetesen nem o tulajdonít háborús bunöket a nevezetteknek és a felvidéki magyar közösséget alkotó embereknek, akik a szlovákiai magyarság második világháború utáni meghurcoltatását törvényesíto Benes-dekrétumok értelmében minosülnek ma is háborús bunösöknek. - Amíg a dekrétumok hatályát nem minosítik semmisnek, addig mi, szlovákiai magyarok tartósan másodosztályú állampolgárai maradunk Szlovákiának - fogalmazott a püspök.
Csehszlovákia 1993-tól különvált utódállamai, Szlovákia és Csehország következetesen elzárkóznak a dekrétumok hatálytalanításától, jóllehet a kárvallott magyarok - miként a csehországi Szudéta-vidékérol és a Szlovákiából kitelepített németek is - igényt tartanak a kitelepítések, vagyonelkobzások, a lakosságcsere, a magyar iskolák bezárása, az állampolgárság és az állampolgári jogok megvonása nyomán elszenvedett sérelmek orvoslására.
Szlovákia azonban még a bocsánatkérés gesztusát sem hajlandó megtenni a magyaroknak, jóllehet ezt az országból elhurcolt zsidók és a németek esetében már régen megtette. A bocsánatkérés és a "jelképes jóvátétel" igényérol legutóbb Bugár Béla, a Magyar Koalíció Pártjának (MKP) elnöke, a szlovák parlament alelnöke beszélt április elején Révkomáromban, heves politikai ellenkezést váltva ki szlovák részrol.
Pénteken a pozsonyi sajtótájékoztatón a CHRCE küldöttségét vezeto Pierre Gillet, a bizottság elnöke - a SITA hírügynökség szerint - közölte: az általa vezetett bizottság az utóbbi években 12 ezer panaszt kapott a Benes-dekrétumok nyomán sérelmet szenvedett emberektol. Ezeket a bizottság rövidesen az Európai Parlament elé terjeszti. Megjegyezte: brüsszeli kisebbségjogi szakértok szerint a dekrétumok szöges ellentétben állnak az európai jogrenddel. Gillet szerint az unió országaiban fennálló nemzetiségi problémákat országonként, de az EU szintjén kellene rendezni.
Tajnay Nagy Mária, a brüsszeli bizottság fotitkára bírálta a szlovák kormányhoz tartozó MKP-t, amiért a párt kormányzati pozíciójának három esztendeje alatt "egyetlen betunyi panasszal sem fordult az európai intézményekhez, amelyek ugyan számos panaszt kapnak, de azokban egyedül a szlovákiai romákat érinto problémákról esik szó, a szlovákiai magyar közösség problémáiról azonban említés sem esik". "Az unió e tekintetben ennek ellenére is jól tájékozott" - jegyezte meg Tajnay Nagy Mária. A sajtótájékoztatón a kisebbséget éro megkülönböztetésrol, a dekrétumok tarthatatlanságáról hasonlóképpen bíráló véleményt mondott az EP katalán képviseloje, Bernat Joan Mari is, aki szerint "nem igaz, hogy az EU-ban mindenkinek egyenlo jogai vannak".
forrás: Duna Tv
[HUNSOR medencefigyelő - ® HUNSOR -]
» vissza a HUNSOR honlapjára
