Jött egy kis pénz

Magyarország elkerülte az EU-tagság legijesztobb forgatókönyveit: nem lett a magyar kormány nettó befizetoje az Uniónak, nem indult útnak külföldi munkát keresni többszázezer magyar és nem emelkedtek az árak hirtelen a csillagos égig. Ahogy több politikus is jelezte, elso látásra alig változott valami. "Reálisan felmérve a helyzetet nem gondolhattuk, hogy egy év alatt gyökeres változás következik be életkörülményeinkben" - mondta Mádl Ferenc köztársasági elnök az egyéves évforduló alkalmából. Az egyéves tagság ezzel együtt elindított komoly változásokat.

Ha nem is ömlött, legalább csordogált az elmúlt egy évben valamennyi pénz Brüsszelbol. Különbözo támogatási alapokból és pályázati pénzekból 183,2 milliárd forint érkezett az országba. Az EU-ban van azonban tagdíj is, és a magyar kormány 106,7 milliárdot befizetett a közös kasszába. Ez azt jelenti, hogy Magyarország 76,5 milliárd forintot nyert az elso évben. Ez csekély összeg a költségvetéshez képest, de Szentesen például sokat jelent az a 896 millió forint, amit az új városközpont kialakítására költhetnek. Ráadásul az igazán nagy összegek majd a 2007-es EU-költségvetési ciklusban jöhetnek, hiszen az új tagoknak az elején kevesebbel kell beérniük több területen is, mint a régieknek.

Nagy falatnak számít a strukturális alapból származó összeg, amit a Nemzeti Fejlesztési Hivatal pályáztat meg: itt 200 milliárd elköltésérol már döntöttek, de ténylegesen csak alig több mint tízmilliárdot fizettek ki. A hivatalhoz már több mint húszezer pályázat érkezett, de szerzodést még csak 3725 esetben kötöttek. A hivatalt irányító Baráth Etele szerint jól állnak, mert az adminisztrációs rend szerint sok esetben korán van még a kifizetésekhez. Az ellenzék viszont elégedetlen: Szájer József fideszes EP-képviselo szerint nagyon rosszul állunk, és több mint százmilliárd forinton ül a kormány, aminek legalább a felét ki kellett volna már fizetni. A kormány azonban elégedett a pályáztatással, és Baráth büszkén nyilatkozta, hogy az új tagok közül az egy fore eso pályázatok száma Magyarországon a legmagasabb.

Különösen sok gond az agrártámogatások kifizetésével van. A március eleji gazdatüntetések is jórészt ezért történtek, és a rendszer akadozásába belebukott Németh Imre földmuvelési miniszter is.

Orvosok mennek, munkások jönnek

Az EU egyik alapja a munkaero szabad áramlása. Ez az új tagokra azonban csak részben igaz, hiszen mindössze három régi tagország nyitotta meg munkaeropiacát teljes mértékben az újak elott. A keletiek európai rohama azonban elmaradt, így az eddig is teljesen nyitott Nagy-Britannia, Írország és Svédország után elképzelheto, hogy Franciaország is korlátlanul beengedi az újak állampolgárait jövore.

A nyitottak közül a legnagyobb Nagy-Britannia, ahol a csatlakozás óta négyezer magyar vállalt legálisan munkát. Ennél kevesebben csak észtek mentek a brit szigetre az új csatlakozók közül. Rettegtek a brit konzervatíok a keleti rohamtól, de az összesen 140 ezer, többségében lengyel próbálkozónak 40 százaléka egy éven belül hazament.

Svédországba szintén közel négyezer magyar utazott ki dolgozni, míg Írországban 2100-an találtak állást. A többi régi EU-s országban külön engedély kell a munkavállaláshoz a magyaroknak. Németországban 17 130-an, Ausztriában 16 300-an kaptak lehetoséget, és még Olaszországban éri el az ezret a magyar munkavállalók száma. Néhány százan jutottak holland és spanyol munkahelyhez, míg Belgiumban csak 54, Dániában 65, Finnországban pedig 60 engedélyt adtak ki magyaroknak. A Tárki közvélemény-kutatása szerint a magyarok késobb se mennének, mindössze a lakosság két százaléka keresett eddig munkát az EU-ban. Ez tíz százalékkal kevesebb mint 2000-es, vagyis a csatlakozás elott készített felmérésük idején volt.

Az egyetlen szakma az orvosoké, ahol jelentos a vándorlási kedv. Eddig 6-700 magyar orvos vállalt munkát az EU-ban, és az orvostanhallgatók háromnegyede komolyan fontolgatja, hogy inkább az EU valamelyik gazdagabb országában gyógyítja majd a betegeket.

Magyarországra az EU legtöbb országából nem jöttek többen dolgozni, mint a csatlakozás elott. Egyetlen fontos kivétel Szlovákia: a sokszor magyar nemzetiségu munkavállalók szép számmal ingáznak otthonuk és Gyor-Moson-Sopron illetve Komárom-Esztergom megye gyárai között. A többségükben munkásként dolgozók a régióban lenyomták a fizetéseket, és a csatlakozás óta csak Gyor megyében négyezerrel nott a munkanélküliek száma. A megyében becslések szerint hatezer szlovákiai dolgozik, pontos adat azért nincs, mert bejelentésük ugyan kötelezo, de nincs retorzió azokkal szemben, akik ezt nem teszik meg.

Az egészségügyi területen érdekes csere tapasztalható a térségben: miközben a magyar ápolók burgenlandi kórházakba járnak át, addig helyükre szlovákiaiak érkeznek a határ menti intézményekbe.

Olcsó sörök és húsok

A vámok eltörlése leginkább az élelmiszereket érintette, ugyanis itt maradtak meg leginkább a kvóták és illetékek a csatlakozás elott. Az EU sok országában olcsóbban termelnek a gazdák, így még a német tej és a dán sertés is olcsóbb a magyarnál. Most ezek a termékek elözönlötték a magyar piacot. A csatlakozás évében 391 millió euróval nott az EU területérol behozott élelmiszerek értéke, miközben a kivitelé csak 171 millióval gyarapodott. Éloállatból például négyszer annyit hoztak be, mint 2003-ban. Szakértok szerint a magyar mezogazdaságnak komoly átalakulásra van szüksége ahhoz, hogy túlélje az uniós versenyt. Az EU-s húskészítmények, sörök és tejtermékek jönnek leginkább a magyar piacra.

Az EU közös szerzodései értelmében a korábbinál szabadabban jöhet sokféle áru a Balkánról, Észak-Afrikából és Kínából is Magyarországra. Az elmúlt évben a gépgyártás exportja növekedett csak számottevoen Magyarországon, a külkereskedelmi mérleg viszont általánosságban romlott. Idén az elso két hónapban az export értéke három, az importé viszont csak két százalékkal nott az elozo év elejéhez képest. A külkereskedelmi hiány várhatóan 4,4 milliárd euró lesz az idén, vagyis egyelore az EU-tagság a kereskedelmi deficit növekedésével jár.

Beleszólhatunk

tagság egy fontos része nem pénzgyi, hanem politikai kérdés. Magyarország közepes méretunek számít az EU-ban, így elvben a befolyása is ekkora a közös döntésekkor. Balázs Péter volt EU-biztos szerint a magyar politikusok még nem érzik át eléggé, hogy meddig mehetnek el, és sokszor túl óvatoskodóak. "Nekem úgy tunik, a kormányzat egyelore kicsit riadtan áll a kitágult dimenziókban, és fontos ügyekben nincs még álláspontunk. Néhány dolog, ami elhangzik, kissé tárgyalás ízu" - nyilatkozta a közelmúltban a Népszabadságnak.

Ugyanakkor Somogyi Ferenc külügyminiszter elégedett az eddigi eredményekkel, és szerinte Magyarország lehetoségeihez képest jól szerepelt az elso évben. Különösen az új csatlakozók melletti magyar aktivitást emelte ki Somogyi. A gyors román, a bolgár és a horvát tagság mellett van a magyar kormány, és Románia esetében a kérdést igyekszik összekötni a magyar kisebbség helyzetének javulásával.

Az EU intézményeiben kvóta-rendszer alapján dolgozhatnak az egyes tagországok állampolgárai. A magyarok jól állnak az állások betöltésével a többi új csatlakozóhoz képest. Elso szintu vezetobol egyet adhatunk, o már Brüsszelben dolgozik az Európai Bizottság közlekedési és energetikai foigazgatóságának helyettes vezetojeként. A hat további második szintu vezetoi posztból hármat sikerült eddig betölteni, és összesen 173 magyarnak van állása EU-intézményben. (Nem tartoznak ide a parlament magyar képviseloinek asszisztensei, és a magyar diplomaták körüli emberek sem.)

Magyar kudarcnak számít, hogy az EU határorizettel foglalkozó központi intézménye nem itt létesül majd. Az öt pályázó ország közül a lengyelek lettek a befutók, miután néhány hete a helyzetet reménytelennek látó magyar kormány visszalépett.

Az utóbbi idok egyik legfontosabb EU döntése az euró-övezethez tartozó országokra vonatkozó költségvetési szigor lazítása volt. Magyarországon ugyan még nincs euró, de a döntés megkönnyítette a lehetoségét, hogy 2010 körül már legyen. A maximum három százalékos államháztartási hiányról szóló szabály lazítását ezért Magyarország is támogatta.

Kisebbségben maradt ugyanakkor a magyar diplomácia, amikor elhalasztották a horvát csatlakozási tárgyalások megkezdését. A volt Osztrák-Magyar Monarchia utódállamai hiába érveltek a tárgyalások megkezdése mellett, a többség ezt egy háborús bunökkel vádolt horvát tábornok kiadatásához kötötte.

A magyar EP-képviselok jól állnak a bizottsági helyekkel, az ország méretéhez képest több befolyásos bizottságban is van magyar elnök vagy alelnök. Néhány napja pedig magyar kezdeményezésre fogadott el a parlament egy romákról szóló határozatot. Az EP mindkét cigány származású képviseloje magyar.

Az EU-tagsággal általában elégedettek a magyarok. A Medián felmérése szerint május elsején nyolcvan százalék szavazna a csatlakozásra, az Unió támogatottsága alig változott. A falun élok és a mezogazdasági dolgozók között kicsit csökkent az EU népszerusége, de a fiatalok és a vezeto beosztásúak között enyhén növekedett.

Mádl Ferenc köztársasági elnök szerint "Dönto fordulat ugyan nem következett be, de ha belegondolunk, már az elso évben is történtek fontos változások." Az államfo két kudarcot emelt ki: nem sikerült az agrártámogatások zökkenomentes elosztása, és az EU megfeddte Magyarországot a magas költségvetési hiány miatt.




az írás megjelent az Origo oldalain is



[HUNSOR medencefigyelő - ® HUNSOR -]

» vissza a HUNSOR honlapjára