A zombori karmeliták temploma az egyetlen, amely eredeti állapotában orzi a magyar korona mását A vajdasági templomokban több magyar vonatkozású szobor, festmény, vitrázs, szimbólum található, vagy eredeti állapotában, vagy újonnan felszentelve, hiszen a trianoni béke megkötése után a szerb államközösség rendeletére a magyar vonatkozású jelképeket az állam emberei eltávolították a templomokból. Volt, ahol sikerült megvédeni ezeket a tárgyakat, máshol elvitték, tönkretették oket.

Magyar jelképek szempontjából a legértékesebbnek a zombori karmelita templom számít, hiszen két tornya között Szent István szobra áll, a templombelso pedig bovelkedik magyar vonatkozású jelképekben. A fooltáron Szent István térdel a magyar korona elott, és imádkozik Szuz Máriához, valamint a magyar szentek is ott vannak az oltárnál lévo dombormuveken: Szent László a baloldalon, Szent Imre a jobbon, valamint Szent Margit és Szent Erzsébet a fooltáron.

A szerb hadsereg bevonulása után a zombori karmelita templomban a második boltív mennyezeti képén a magyar címer helyére a karmelita címer került, a magyarok nagyasszonya, a jogar, és az országalma mellé, hiszen le kellett festeniük a nemzeti jelképet. A Szent István szobor, és korona azonban érintetlen maradt. Mint azt Bernardin atyától megtudtuk, a címer lefestetése után az állam emberei a koronát is levették volna a fooltárról, Gellért atya azonban egy délutáni litánia után kivonult a jelen lévo hívekkel együtt a városháza elé tüntetni. A legendák szerint az akkori parlament tagja volt egy katolikus pap is, aki védelmébe vette a magyar királyi koronát. Azzal érvelt, hogy minden szentnek van egy ismerteto jele, és egy szentnek, aki király is, mi lenne más, mint a korona. Így az állami rendelet ellenére a magyar korona a fooltáron maradhatott. Egy másik legenda szerint Gellért atya saját testével védte meg a templomot és a koronát, beállt ugyanis a templomajtóba, és nem engedte be a „végrehajtókat”.

- A két torony között, mintegy ötven méter magasságban, a baldachinok alatt lévo Szent István szobor másolata lehet a Szent István Bazilikában lévo szobornak, hiszen az is baldachinok alatt helyezkedik el. A szobor ma már sajnos nagyon rossz állapotban van. A jogar, amely öntött vasból készült, és több mint másfél méter magas, tavaly letört, Szent István jobb kezével egyetemben. Az egész szobor porlad, és kénytelenek voltunk körbevenni állványokkal. Kértünk segítséget Magyarországról, és ha minden igaz, akkor a következo évben kapunk is támogatást a felújításra. Sajnos nem tudom pontosan megmondani, de a szobor legalább 2,5-3 méter magas lehet - mondta Bernardin atya.

A XVIII. század végén és a XIX. század elején Zombor megyeváros lett. Az éppen készülo templomba úgy kerültek a karmeliták, hogy sem a kalocsai érseknek, sem más rendnek nem volt megfelelo számú papja. Így az osztrák karmelita rendbol 1903-ban kivált magyar karmelitáknak Gyor és Budapest mellett Zomborban is lett templomuk.

A templomot 1860. október 6-án ünnepélyes keretek között Keller Erno püspök elso ásónyomával kezdték építeni, és 1904. augusztus 20-án, Szent István napján szentelték fel. A kolostor egy évvel késobb épült hozzá, amelyet karmelita kispapok oktatására szántak.
Annak idején harminc szerzetes élt a kolostorban, ma már csak heten vannak. A templomban a szobrok, jelképek mellett magyar feliratok is vannak, amelyek teljes egészében megmaradtak, és Jézus keresztre feszítését mesélik el.

A szabadkai Szent Teréz Székesegyházban is Szent István szobra áll az oltár jobb oldalán, kezében könyvvel, és ma már egy új magyar koronával. Államalapítónk szobra már több mint kétszáz éve áll a Szent Teréz templom fooltárán. A szerb hatalmak innen, a Szent Teréz Székesegyházból is elvitték a magyar koronát, egyes elbeszélések szerint szétverték. A Pax Romana és akkori elnöke, Horváth Kovacevic Katinka kezdeményézésére 2000-ben -ezer évvel az államalapítás után - elkészült a magyar korona, stilizált, kicsinyített mása. A koronát minden különösebb ceremónia nélkül helyezték vissza a szabadkai bazilikában a Szent István kezében tartott könyvre.

Ma, Szent István napján Szabadkán, Szungyi Károly plébánosnak köszönhetoen Szent István-szobrot helyeznek el a kelebiai római katolikus templomban, amelyet a 11 órai szentmise keretében szentelnek fel. A festett szobor 115 centiméter magas, diófából készült és Mezei István fafaragó munkája. A másik szobrot, amelyet szintén Mezei István készített, holnap a halasi úti Kisboldogasszony templomban a fél tizes szentmise után szenteli fel Eihman Imre. A 190 centiméter magas, akácfa szobor hozzá méltó helyre kerül - Szalma János munkája, egy székely stílusban megfaragott pavilon alá.

forrás: Magyar Szó





[HUNSOR medencefigyelő - ® HUNSOR -]

» vissza a HUNSOR honlapjára