|
|
Az első zsablyai megemlékezés az 1944/45 áldozataira HUNSOR medencefigyelő • Kitekintő
Hatvanegy évnek kellett eltelnie, hogy a több száz ártatlanul kivégzett zsablyai tömegsírjánál szervezett megemlékezést tartsanak
Zsablya falu szélén, a gyümölcsfasor mellett van egy nagy, surun benott terület, az egykori temeto és a tömegsírok helye. Siralmas és szomorú látvány hogy az egykori katolikus temeto helyén ma térdig éro fu és gaz no, melybol csak néhány kokripta és síremlék bukkan elo a szélfútta suru fuszálak közül. Csak az idosebbek – az egykori lakosokkal közösen – útbaigazításával találjuk meg a feltételezett sírhelyeket és a volt kálváriát, ahol hozzátartozóikat kivégezték és most jeltelensírban nyugszanak. És a lerombolt Kálváriát, a Golgota-dombot, melyet szintén surun benott a cserje és a gaz. Az elso szervezett kegyeletadásra érkeztünk harmincegynéhányan. Az 1944-ben ártatlanul kivégzett zsablyai, csúrogi és mozsori magyarok hozzátartozói. Palánkáról kisbusszal, más helyiségekbol pedig autókkal érkeztek, és itt voltak a politikai pártok képviseloi és a médiák.
Zsablyán több százan estek áldozatul a partizánok vérengzéseinek, háromszáz ötvenrol van eddig tudomásunk. A mészárlások 1944. október 23-án kezdodtek, azon a napon, amikor megérkeztek ide a partizánok, és egészen addig tartottak, amíg minden magyart el nem uztek. 1945. január 29-én fegyveresek járták végig a magyar házakat, és fölszólították a lakókat, hogy azonnal távozzanak családostul. Behajtották oket a falu központjába, és innen gyalogmenetben elindították oket Járek felé, ahol táborba zárták mindannyiukat. Néhány hónapos raboskodás után szabadultak, de nem mehettek haza: elvitték oket a Palánka melletti Wekerlefalvára (Nova Gajdobra) és Szépligetre (Gajdobra). Ott is eltöltöttek néhány hónapot, majd amikor innen is elengedték oket, kaptak egy vörös csillagos pecséttel ellátott írást, amelyben megtiltották nekik, hogy valaha is visszatérjenek a falujukba.
Az atrocitások áldozatául esett magyarokra való mai megemlékezést Zsablyán Matuska Márton publicista, az 1944/45-ös partizán-vérengzések kutatója, a csúrogi születésu Tóth Lászlól és a zsablyai származású Bakos Pál szervezte. Ez volt az elso. Igaz 1997-ben próbáltak már megemlékezést szervezni. Az akkori községi elnök azonban az esemény elotti napon telefonált, hogy ne legyen kegyeletadás, mert nem tudja garantálni a biztonságot. Ma senki sem akadályozta, zavarta meg a megemlékezés megtartását. Rendorséget sem vezényelt ki senki az elhagyatott temetobe. A mostani zsablyai község elnöke Vojislav Duvnjak sem jött el, pedig személyesen vitték el neki a meghívólevelet. A magyar állam képviseloi közül sem volt ott senki. Viszont, igaz késve de eljött Franjo Lulic titeli plébános, aki megáldotta a felállított keresztet és ott volt három vajdasági magyar párt képviseloje Matuska Márton, a VMDP, Bunyik Zoltán a VMSZ és Rácz Szabó László a MPSZ nevében, akik gyászbeszédet mondtak és együtt koszorúzták meg a kálváriadombon felállított keresztet. Matuska Márton beszédében elmondta, hogy hatvanegy évet kellett várni arra, hogy vállaljuk az eljövetelt, merjünk imádkozni és sírni az ártatlanul kivégzettekért, itt a szégyentelenül lepusztult kálváriadombon. Bunyik Zoltán szerint is kötelességünk emlékezni az ártatlan áldozatokra, a fegyvertelen civilekre, akiket kivégeztek. Nem szabad a szonyeg alá söpörni a buntetteket, mert azzal azt üzenjük, hogy megmenekülnek elkövetoik és, hogy tettük nem bun. Megbocsátunk, de nem feledünk. Rácz Szabó László pedig arra használta ki az alkalmat, hogy hangoztassa ez is bizonyíték, hogy a vajdasági magyarságnak szüksége van az autonómiára. A zsablyai magyarok nevében Bakos Pál szólt, mondván, hogy a megtorlások áldozatai kínok között, szenvedve haltak meg. Szenvedoké a mennyország, s nézzünk fel az égre, ott vannak ok!
Teleki Júlia pedig a kollektív büntetéssel sújtottak nevében kérdezte ismét, hogy mikor kárpótolják az áldozatokat és ítélik el a bunösöket. A megemlékezést Oláh Sándor trombitás muzsikája tette még emelkedettebbé, hangszerén játszotta el annak elején a magyar Himnuszt, majd a zsablyai áldozatok leszármazottai által hozott kereszt felállításakor is muzsikált.
Megható volt ez utóbbin jelen lenni, amikor az ácsolatlan akácfakeresztet a kálváriadombra felállították. Majd akkor is, amikor keresni kezdték a hozzátartozóik sírhelyeit a suru fuben és gyújtottak emlékükre gyertyát, mécsest.
Bácskában három olyan település van, amelybol 1944 és 1945 folyamán szinte minden magyar eltünt. Csúrog, Zsablya és Mozsor helységekben 1944 oszéig mintegy 5000 magyar élt, amikor egyötödüket lemészárolták, a többieket pedig eluzték. Csúrogon hozzávetoleg 2700 magyar élt, itt volt a legtöbb áldozat. Ezerrel kevesebben laktak Zsablyán, és olyan 500 és 1000 között volt a magyarok száma Mozsorban.
írta Szántó Márta
forrás: Vajdaság Ma
[HUNSOR medencefigyelő - ® HUNSOR -]
- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
Korábbi cikkek:
» Anti-Minority Incidents Continue in Vojvodina (HHRF)
» Matuska Márton: Tisztelgés az ártatlan áldozatok emléke előtt
» Makovecz: "A szétszabdalt szálakat össze kell kötni"
» Továbbra is tart a szerb elnyomás a Délvidéken
» Halottak napi éltető imáink
» Túszhelyzetben a vajdasági magyarság
» Magyarellenes lépések Csángóföldön
» HRW: "Veszélyes közömbösség: erőszak a kisebbségek ellen Szerbiában"
» Makovecz: "A szétszabdalt szálakat össze kell kötni"
» Katalonia, ahol sikeresebbek az autonomista törekvések
» Benes-dekrétumok: Újabb bírálat Szlovákiának
» Remegős világ után feketeleves - írta Stányó Tóth Gizella
» A délvidéki magyarok helyzetérol az EBESZ konferenciáján
» Az EP a vajdasági kisebbségek jogainak védelmére intette Szerbiát
» Délvidék: jogsértések a magyarok ellen
» A merénylők és terroristák országában - Magyarverések Vajdaságban
» Szabadka: Meggyalázták az ártatlan áldozatok emlékművét
» Gyilkosság Magyarkanizsán
» Tom Lantos: Éles amerikai bírálat Szerbiának
» Csíkszentgyörgyi magyarverés: Rendőrök vertek meg egy betegnyugdíjast (2005.09.05)
» Magyar gimnazistát vertek meg szerb fiatalok Szabadkán 2005.09.20
» Magyar kiskatonát bántalmaztak a zentai laktanyában 2005.09.18
» Magyart bántalmaztak szerb diákok Szabadkán 2005.09.16
» Két magyar fiatalt vertek meg Újvidéken
» Temerini magyarverés: Szabadlábra helyezték a magyarverőket
» Egy magyar fiút sulyossan bántalmaztak a szerbek Palicson
» Két magyar fiút sulyossan bántalmaztak a szerbek Újvidéken
» Becsey: Drákói szigor a magyarok ellen
» Vasrudas leszámolás bácskossuthfalvi diszkóban
» Tomboló magyarellenesség Szerbiában
» Naponta verik a temerini magyar elítélteket a szerbek
» Véresre vertek egy horgosi fiút Szabadkán
» Magyart vertek az újvidéki színhazban
» Becsey: A Vajdaság ügyérol nem szabad megfeledkezniük az európai intézményeknek
» Becsey: A Vajdasági magyarok helyzete nem javult, az EU intézményei is felelősek
» Becsey: Drákói szigor a magyarok ellen
» Becsey: Enyhíteni kell a kis- és középvállalkozások adminisztratív terheit
» Becsey: Uniós tagságunk adó- és vámkövetkezményei
» Kosztolányira emlékeztek Szabadkán
» Véresre vertek egy horgosi fiút Szabadkán
» Magyart vertek az újvidéki színhazban
» Tanulmányok a nemzeti kisebbség kérdéseiről
» Anti-Minority Incidents
Continue in Vojvodina (HHRF)
- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
HUNSOR - All Rights Reserved -
., A.D.
|
|