A liberális finnek győzelméhez
írta Kádár György
a HUNSOR Finnországi munkatársa
A három legnagyobb finn pártról összegezve a Finnországi választások után
A Finn Középpártot vagy Centrumpártot (Suomen keskusta) 1906-ban alapították Vidékiek Szövetsége (Maalaisliitto) néven. Mai nevét 1965-ben vette fel. A párt elsodleges célja - tulajdonképpen a mai napig - a parasztgazdaságok önállóságának biztosítása, a nemzeti tudat védelme, valamint a központosítás (beleértve a nagy települési központok kialakulásának) ellenzése. A párt történelmének egyik legjelentosebb politikusa, Lauri Relander (1883-1942), aki minden tole telhetot megtett azért, hogy a keleti és nyugati nagyhatalmak közötti kis államokat összefogja.
A Finn Középpárt szavazói jórészt igen szigorú erkölcsöket valló finn vidéki emberek, akiktol a liberalizmus eszméi nagyon távol állnak. A párt még az EU-csatlakozást is a végsokig ellenezte. A mostani szavazáson a párt 51 képviseloi helyet szerzett, az elozo választásokhoz képest 4 hellyel kevesebbet.
A Nemzeti Tömörülés (Kansallinen kokoomus) nevu finn pártot 1918-ban alapították. Az alapítók soraiban a két ágra szakadt finnpártiak (suomalainen puolue) tagjai voltak, akik az alkotmányosság hívei voltak, s legfontosabb közvetlen céljuknak a finn nyelv általánossá (hivatalossá) tételét tartották. A párt tehát nemcsak a nevében nemzeti, hanem múltjában is. A Nemzeti Tömörülés jobboldali, nemzeti értékeket valló polgári párt.
A párt a mostani szavazáson 50 képviseloi helyet szerzett, az elozo választásokhoz képest 10 hellyel többet.
A Finn Szociáldemokrata Pártot (Suomen Sosialidemokraattinen Puolue) Finn Munkáspárt néven Turkuban 1899-ben alapították. Mostani nevét 1903-ban vette fel. Tagsága 1917-ben az azonnali forradalom híve volt, 1919-es pártgyulésükön határoztak a demokratikus eszközökkel történo osztályharc mellett. E párt soraiból került ki egyebek között Matti Koivisto és Tarja Halonen, a korábbi és a jelenlegi köztársasági elnökök (ez utóbbi korábban - egyebek között - a Szexuális Egyenloség Társasága elnöke, a SEXPO egyik alapító tagja), valamint Erkki Tuomioja a még jelenlegi külügyminiszter, akinek nagyanyja az a Hella Wuolijoki (1886-1954) (színdarabíró, az YLE finn állami rádió elnöke), akit szovjetek számára végzett kémkedésért ítéltek el. (Az ítélet végrehajtását a szovjetek akadályozták meg.) A párt a mostani választásokon 45 helyet szerzett, az elozohöz képest 8 hellyel kevesebbet.
A fenti eredmények alapján, melyet - az egyébként egyáltalán nem jelentéktelen - kisebb pártok lényegesen nem befolyásolnak, azt mondhatjuk, hogy a mostani finn választások a nemzeti erok óriási gyozelmét, a baloldaliak hatalmas vereségét hozta.
(A magunk részérol mindehhez még hozzátehetjük, hogy úgy, hogy a finn embereknek fogalmuk sem volt, mert a finn média errol oket nem tájékoztatta, hogy a finn szociáldemokraták, az Erkki Tuomioja vezette finn külügyminisztérium és Tarja Halonen a tolük telheto módon támogatták a Gyurcsány-kormányt.)
Forrás: Pirinen-Jutikkala: Finnország története, Budapest, Kairosz, 2004,
finn szakfolyóiratok
Facta 2005
Suomen tiedotustoimisto
» vissza a HUNSOR honlapjára