Tizenhat évvel a romániai rendszerváltás után az erdélyi magyar történelmi egyházak gyakorlatilag mindössze két és fél százalékát vehették birtokba annak a kétezer ingatlannak, amelyet a kommunista hatalom kobzott el tolük. A bukaresti kormány által tavaly júliusban elfogadott új restitúciós törvénycsomag értelmében január 25-ig nyújthatták be a romániai felekezetek az egyházi és közösségi ingatlanok viszszaigénylési kérvényeit.


Mindezt a 2002/501-es számú törvény alapján már megtehették az egyházak, az új jogszabály azonban kiterjesztette a restitúciót az egykori telkekre is – elsosorban üres beltelkekre –, így most lehetoség nyílt az eddig elmaradt igénylések beterjesztésére is.

Markó Attila, a romániai restitúciós bizottság alelnöke a Magyar Nemzetnek elmondta: a testület csupán a határido lejárta után készít összesítést a beérkezett kérvények számáról, tény azonban, hogy a bizottsághoz az erdélyi magyar egyházaktól már tavaly beérkezett kétezer ingatlan visszaszolgáltatását igénylo doszszié. A restitúciós bizottság elvi határozata alapján visszaadott magyar egyházi ingatlanok aránya eléri a benyújtott kérelmek egynegyedét, a testület év végéig 508 dossziéról döntött kedvezoen, 400 ingatlanról az írásbeli határozat is megszületett. Ez a szám idén 1400-1500-ra emelkedhet.

Markó szerint a magyar felekezetek szempontjából jobb ütemben halad a visszaszolgáltatási folyamat, tekintve, hogy a romániai egyházak – beleértve az ortodoxot és a görögkatolikust is – által igényelt csaknem nyolcezer ingatlan viszszaadása ügyében eddig 908 esetében született elvi döntés, és ennek 57 százalékát a „magyar” javak teszik ki.

„A tényleges birtokbavételrol jelen pillanatban azért megtéveszto arányszámot mondani, mivel a törvény értelmében az egyházak csak az ötéves határido lejártával költözhetnek be a közintézményeknek otthont adó ingatlanokba. A csíkszeredai Márton Áron Gimnázium például egy éve az egyház tulajdonába került, a birtokbavételre azonban még várni kell” – szögezte le Markó Attila, aki szerint a visszaszolgáltatási folyamatot csupán a helyi polgármesteri hivatalok és területi hatóságok akadékoskodása késleltetheti. Ennek kiküszöbölésére január elején kormányrendelet született Bukarestben, amely szerint a vagyon-visszaszolgáltatási hatóság szankciókat róhat ki a tulajdonjogot igazoló iratok kibocsátását megtagadó polgármestereknek, ugyanakkor ellenorzi is a restitúció végrehajtását.

A szigorítás ellenére a gyakorlatban mégsem halad zökkenomentesen a visszaszolgáltatás. A romániai önkormányzatok, állami intézmények és magáncégek tucatnyi esetben támadták meg a bíróságon az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatását, amelyet az akár évekig is elhúzódó pereskedés rendkívül lelassít. A román államtól több mint hatszáz ingatlant visszakövetelo Erdélyi Református Egyházkerület például 108 ingatlan visszaszolgáltatásáról kapott elvi döntést a központi restitúciós bizottságtól, ám ennek jelentos részét bíróságon is kénytelen visszaperelni.

Kolozsváron a folyamat legfobb kerékkötojének a polgármesteri hivatal bizonyult: Emil Boc polgármester folytatta elodje, a Gheorghe Funar kezdeményezte restitúciógátló pereket, sot számos ingatlan visszaadása ügyében alkotmányossági kifogást emelt.

Tokés László, a 314 ingatlant visszaigénylo Királyhágó-melléki Református Egyházkerület püspöke szerint túlságosan lassan halad a tényleges restitúció, ugyanis a nagyváradi püspökség eddig csupán 61 ingatlant kapott vissza bizottsági végzéssel, 40 épület esetében pedig csak elvi döntést hozott a bukaresti testület. Az egyházkerület tapasztalatai szerint a visszakapott ingatlanok általában lelakott, általános felújítást igénylo iskolaépületek, muvelodési házak vagy bérlakások, és számos esetben a törvényes rendelkezések miatt a tényleges birtokbavétel elmaradt, így az egyház bérleti szerzodés megkötésére kényszerült.

Romániára különben az EU és az Egyesült Államok egyaránt nyomást gyakorol az egyházi restitúció méltányos megvalósítása érdekében. Az amerikai képviseloház például tavaly májusban egyhangúlag megszavazta a romániai egyházi ingatlanok visszaadását sürgeto, Tom Lantos demokrata és Tom Tancredo republikánus képviselok által beterjesztett határozatot.

A dokumentum megszületésében oroszlánrésze van az amerikai székhelyu Magyar Emberi Jogok Alapítványnak (HHRF), amely az erdélyi magyar történelmi egyházak jogtanácsosainak és a romániai restitúciós bizottság képviselojének bevonásával restitúciós munkacsoport révén folytat állandó információcserét az ingatlan-visszaszolgáltatásról.

Moldován Árpád Zsolt, a HHRF romániai képviseloje a Magyar Nemzetnek elmondta, az Európai Bizottság minisztertanácsának idén május 16-i, Románia EU-csatlakozásáról dönto üléséig az alapítvány minden alkalmat megragad, hogy az európai politikusok tudomására hozza a romániai restitúció egyelore megoldatlan kérdéseit. „Célunk, hogy Bukarest még az uniós csatlakozás elott teljesítse ezeket a követelményeket” – szögezte le a Magyar Nemzetnek Moldován Árpád Zsolt.

forrás: Magyar Nemzet, HHRF





[HUNSOR medencefigyelő - ® HUNSOR -]



- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -

Korábbi cikkek:

» Nem akar magyar feliratot a kolozsvári egyetemi könyvtár igazgatója
» Fura cseh mea culpa - írta Papp László Tamás
» "Cseh bocsánatkérés a magyaroktól"
» Déva nincs is olyan messze
» A reményhez 2006. - írta Kaslik Péter
» A megkoronázatlan király - írta Lázs Sándor
» Kifütyülték és NEM-et mutattak Kuncze Gábornak Nagyváradon
» Bozóki: A rehabilitálásról szóló törvény módosító javaslatai
» "Teljes egyetértés" - avagy Miben is értettek egyet Kostunica és Kasza?
» Anti-Minority Incidents Continue in Vojvodina (HHRF)
» Matuska Márton: Tisztelgés az ártatlan áldozatok emléke előtt
» Makovecz: "A szétszabdalt szálakat össze kell kötni"
» Továbbra is tart a szerb elnyomás a Délvidéken
» Halottak napi éltető imáink
» Túszhelyzetben a vajdasági magyarság
» Magyarellenes lépések Csángóföldön
» HRW: "Veszélyes közömbösség: erőszak a kisebbségek ellen Szerbiában"
» Makovecz: "A szétszabdalt szálakat össze kell kötni"
» Katalonia, ahol sikeresebbek az autonomista törekvések
» Benes-dekrétumok: Újabb bírálat Szlovákiának
» Remegős világ után feketeleves - írta Stányó Tóth Gizella
» A délvidéki magyarok helyzetérol az EBESZ konferenciáján
» Az EP a vajdasági kisebbségek jogainak védelmére intette Szerbiát
» Délvidék: jogsértések a magyarok ellen
» A merénylők és terroristák országában - Magyarverések Vajdaságban
» Szabadka: Meggyalázták az ártatlan áldozatok emlékművét
» Gyilkosság Magyarkanizsán
» Tom Lantos: Éles amerikai bírálat Szerbiának
» Csíkszentgyörgyi magyarverés: Rendőrök vertek meg egy betegnyugdíjast (2005.09.05)
» Magyar gimnazistát vertek meg szerb fiatalok Szabadkán 2005.09.20
» Magyar kiskatonát bántalmaztak a zentai laktanyában 2005.09.18
» Magyart bántalmaztak szerb diákok Szabadkán 2005.09.16
» Két magyar fiatalt vertek meg Újvidéken
» Temerini magyarverés: Szabadlábra helyezték a magyarverőket
» Egy magyar fiút sulyossan bántalmaztak a szerbek Palicson
» Két magyar fiút sulyossan bántalmaztak a szerbek Újvidéken
» Becsey: Drákói szigor a magyarok ellen
» Vasrudas leszámolás bácskossuthfalvi diszkóban
» Tomboló magyarellenesség Szerbiában
» Naponta verik a temerini magyar elítélteket a szerbek
» Véresre vertek egy horgosi fiút Szabadkán
» Magyart vertek az újvidéki színhazban
» Becsey: A Vajdaság ügyérol nem szabad megfeledkezniük az európai intézményeknek
» Becsey: A Vajdasági magyarok helyzete nem javult, az EU intézményei is felelősek
» Becsey: Drákói szigor a magyarok ellen
» Becsey: Enyhíteni kell a kis- és középvállalkozások adminisztratív terheit
» Becsey: Uniós tagságunk adó- és vámkövetkezményei
» Kosztolányira emlékeztek Szabadkán
» Véresre vertek egy horgosi fiút Szabadkán
» Magyart vertek az újvidéki színhazban
» Tanulmányok a nemzeti kisebbség kérdéseiről
» Anti-Minority Incidents Continue in Vojvodina (HHRF)


- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -

HUNSOR - All Rights Reserved - ., A.D.