Spanyolország jáváhagyta a katalán autonómia bővítését
HUNSOR medencefigyelő
ERŐSÖDIK SPANYOLORSZÁG - VAGY MEGKEZDŐDIK A CENTRALIZÁLT ÁLLAM
SZÉTHULLÁSA?
A madridi parlament alsóháza jóváhagyta a Katalónia autonómiáját kiszélesítő reformot. Egyesek erősebb Spanyolországról, mások időzített
bombáról beszélnek. Az új statútum ellen szavazott a javaslatban a spanyol állam szétesését vizionáló konzervatív Néppárt, illetve a másik oldalról a még nagyobb függetlenséget igénylő Katalán Köztársasági Baloldal, amely a jelenlegi autonóm koalíciós kormányzat második legfontosabb posztját tölti be.
Az új tartományi alkotmány - amely felváltani hivatott a Franco-diktatúrát
követően 1979-ben elfogadott autonómiatörvényt - bővíti Katalónia jogkörét
az adózás és az igazságügy terén, a madridi központ rovására.
A több mint két év politikai vitája után szerdán, hatórás képviselőházi
csata végeztével (189 igen, 154 nem és két tartózkodó szavazattal)
elfogadott szöveg még a spanyol parlament felsőháza elé kerül
megvitatásra. Várhatóan júniusban Katalóniában népszavazást tartanak róla.
A katalán parlamentben készült eredeti szöveg menet közben is módosult. A
fő kifogás az volt, hogy több pontja is ellentétes a spanyol alkotmánnyal.
A másik "vádpont": az iparilag legfejlettebb tartomány, Katalónia az
adózás magához vonásával, illetve önálló igazságügyi szerveivel
nagymértékben gyengítené a központi államot. Az egyeztetésekben, a
kompromisszumok kidolgozásában Rodríguez Zapatero szocialista kormányfő
nagy szerepet vállalt. Miután ő maga is elfogadhatatlannak tartotta a
baszkföldi vezető, Ibarretxe tervét (amely a Spanyolországot "szabad
társulássá" kívánta változtatni Baszkföld nagymérvű önállóságához),
ígéretet tett, hogy támogatni fogja az autonómiastátusok reformját.
Katalónia egyébként az a tartomány - a főváros, Madrid és a
turistabevételekből gazdag Baleári-szigetek mellett -, amely többet fizet
be a központi költségvetésbe, mint amennyit onnan visszakap. Ipari
fejlettsége révén szorosabban kötődik az EU-n belüli gazdasági
együttműködéshez, mint Spanyolország más tartományai.
A madridi képviselőházi vitában María Teresa Fernández de la Vega
miniszterelnök-helyettes annak a véleményének adott hangot, hogy az
autonómiastatútum átalakításával "jobb, türelmesebb, szolidárisabb,
erősebb Spanyolország" jön létre. Mariano Rajoy, az ellenzéki Néppárt
vezetője viszont időzített bombának, alkotmányellenesnek és a
nacionalizmust erősítőnek tartja a dokumentumot. - Az állam végének
kezdetén vagyunk, legalábbis annak, amelyet a spanyolok az 1978-as
alkotmányban az autonómiák és központ viszonyának egyensúlyaival
elfogadtak - mondta.
Rövid távon a vitára alighanem az adhat választ, hogy az új légkörben
sikerül-e a másik történelmi és egyben erős nemzeti identitású törekvésre
rendezést találni. A baszkföldi nacionalistákról és ezzel egyetemben az
ETA-ról, a fegyveres szakadár szervezetről van szó. Talán nem véletlen,
hogy az ETA tíz nappal ezelőttre időzítette egyoldalú "tartós
tűzszünetét". Zapatero miniszterelnök elégedetten nyugtázta, az EU vezetői
üdvözölték a fegyvernyugvás hírét.
Út az önállóság felé
1931. A köztársaság alkotmánya kilátásba helyezi az autonómia lehetőségét.
1932. Elsőként Katalónia fogad el autonóm statútumot, követi 1936-ban
Baszkföld, s ugyanabban az évben népszavazáson Galícia is.
1936-1975. A Franco-rendszer nem engedélyezi az autonómiajogokat.
1978. Spanyolország új alkotmánya 16 pontban rögzíti az állam területi
felépítését, beleértve a nemzetiségeket, régiókat. Elismeri a "történelmi"
közösségeket, így különleges státust ad Baszkföldnek és Navarrának.
1979. Elsőként elfogadják a katalán és a baszk statútumot, amely önálló
parlamentet és kormányt engedélyez. 1981-ben Galícia, Andalúzia, Asztúria
és Kantábria kap hasonló önkormányzati jogokat.
1983. Kialakul a 17 autonómiatartomány jelenlegi térképe, amelyet 1995-ben
kiegészítenek az Afrika északi pontján lévő két spanyol felségterület,
Ceuta és Melilla autonóm várossal.
2005. A központi, madridi törvényhozás elutasítja a Baszkföld
önállóságának kiszélesítését célzó Ibarretxe-tervet. Szeptemberben a
katalán parlament viszont elfogadja az 1979-es statútum reformtervét,
amelyet a madridi képviselőház novemberben felvesz napirendjére
megvitatásra.
2006. március 9. A képviselőház alkotmányos bizottsága áldását adja a
vitákban módosított katalán szövegtervezetre.
2006. március 30. A képviselőház többségi szavazattal elfogadja az új
katalán autonómiastatútumot. Hátravan a szenátusi voksolás, majd várhatóan
júniusban népszavazást rendeznek Katalóniában.
Európában példaértékű, ahogy egy központi hatalom (a madridi
törvényhozás), illetve egy, a részérdekeket képviselő entitás (Katalónia)
képviselői jóakarattal megoldást találtak az autonómia bővítésére -
nyilatkozta lapunknak Polgár Viktor külügyi szóvivő. Hozzátette: Nincs két
egyforma eset Európában, ám a spanyolországi fejlemény mások számára is
tanulságos. Jelzi, hogy kellő egyetértés és akarat esetén lehet közelíteni
az érdekeket a többség és a kisebbség között.
írta Ortutay L. Gyula
forrás: nol.hu
