A tiltakozó akciót az MKP szervezi. Csáky Pál szerint a tüntetést a szlovákiai magyar civil szervezetek is támogatják. "Azért választottuk ezt a napot, mert a módosított nyelvtörvény ekkor lép életbe, s ugyanakkor van a Szlovák Köztársaság alkotmányának az ünnepe is" - fejtette ki az MKP elnöke. Az ünnep miatt Szlovákiában munkaszüneti nap van, s így aki akar, elmehet Dunaszerdahelyre tiltakozni a magyarokat kedvezőtlenül érintő nyelvtörvény ellen - jegyezte meg a politikus.

A nagygyűlésen politikai beszédek hangzanak majd el, amelyeket kultúrműsor követ. A tiltakozó akcióval összefüggésben más politikai pártokat nem szólított meg az MKP.
Csáky megerősítette, hogy az MKP nemzetközi szinten - az Európai Parlamentben, az Európa Tanácsban és néhány más fórumon - folytatni fogja aktív fellépését az államnyelvtörvény módosítása ellen. Ugyanakkor a párt beadványt készít elő, az alkotmánybíróság elé kívánja vinni a nyelvtörvény módosításának ügyét. Ehhez 30 parlamenti képviselő aláírása szükséges. A szlovák parlamentben összesen 20 magyar nemzetiségű képviselő van. A magyar párt egyelőre nem tudja, hogy az ellenzéki szlovák kollégák körében sikerül-e összeszedni a hiányzó tíz aláírást. A beadványnak egyelőre csak a munkaváltozata készült el, végleges szöveg augusztus 20-a körül várható. Az MKP ezt követően fogja megszólítani ellenzéki partnereit az ügyben.

Az MKP már az Alkotmánybíróságra készül

Bárdos Gyula, a Magyar Koalíció Pártjának frakcióvezetője arról értesítette a sajtó képviselőit, hogy a magyar párt megtámadja az elfogadott és aláírt nyelvtörvényt az Alkotmánybíróságon.
Egyenlőre az ellenzéki pártok képviselőinek megszólítása zajlik, hiszen legalább harminc parlamenti képviselőnek támogatnia kell az MKP kezdeményezését, hogy az Alkotmánybíróság foglalkozzon a beadvánnyal. Augusztus végig biztosan eltart majd az egyeztetés - nyilatkozta Bárdos. Az MKP parlamenti klubjának jelenleg 15 tagja van.
A magyar pártból kivált képviselők, akik a Most-Híd szlovákiai pártot hozták létre úgy nyilatkoztak, hogy saját beadványuk mellett támogatni kívánnak minden olyan kezdeményezést, amelyet a nyelvtörvény ügyében nyújtanak be más pártok.

Aggódik a szlovák nyelvtörvény miatt a Királyhágó-melléki egyházkerület

Aggodalmát fejezte ki a Szlovákiában elfogadott nyelvtörvény miatt a Királyhágó-melléki Református Egyházkerület. Értetlenül állunk a szlovákiai törvényhozók határozatával szemben, akik megsértették az európai együttélés szabályait, és az egyik legalapvetőbb jogot, az anyanyelv nyilvános használatát tiporták meg. El nem tudjuk képzelni, hogy ezt a törvényt életbe léptetik - hangsúlyozta Csűri István, a Királyhágó-melléki Református Egyházkerület megbízott püspöke.
Az egyházkerület tiltakozásával szeretné elérni, hogy visszavonják a már elfogadott nyelvtörvényt. Csűri István megbízott püspök elképzelhetőnek tartja, hogy összefogva a történelmi egyházakkal, akár demonstráljanak is az ügy érdekében. Az egyházkerület által kiadott közlemény szerint elfogadhatatlannak tartják, hogy a 21. században bárhol a világon még vannak, akik a kisebbségben élők jogait figyelmen kívül hagyják.

Aláírták a négypárti tiltakozást Magyarországon

A négy parlamenti párt frakcióvezetője ma aláírta a szlovák nyelvtörvény ügyében Kóka János, az SZDSZ frakcióvezetője által kezdeményezett négypárti nyilatkozatot. Az aláírásra 11 órakor a Nagy Imre-teremben került sor.

A törvényhozók által szentesített emberi jogi jogsértés a június 30-án elfogadott szlovák államnyelvtörvény módosítása - olvasható az MSZP, a Fidesz, az SZDSZ és a KDNP országgyűlési frakciójának képviselője által szerdán megfogalmazott négypárti nyilatkozattervezetben. A magyar parlamenti pártok felhívják a szlovák parlamenti pártokat, hogy vonják vissza a nyelvtörvényben foglalt diszkriminatív rendelkezéseket, azok ugyanis ellentétesek az európai kisebbségi jogokkal, az Európai Unió szellemiségével, valamint a meglévő emberi jogi egyezményekkel és a józan ésszel.

Kóka János (SZDSZ) arra hívta fel a figyelmet, hogy valamennyi diplomáciai és nemzetközi jogi eszközt meg kell ragadni annak érdekében, hogy a szlovák parlament még a szeptember elsejei hatálybalépés előtt visszavonja az államnyelvtörvényt. A legsúlyosabb emberi jogi jogsértésnek nevezte a nyelvtörvényt, amit törvényhozás az Európai Unióban szentesített.
A nyilatkozatot Kóka János (SZDSZ), Kovács Tibor (MSZP), Németh Zsolt (Fidesz) és Semjén Zsolt (KDNP) látta el kézjegyével.

Németh: Intézményes magyarüldözés zajlik Szlovákiában

Mindennek a teteje a szlovák nyelvtörvény módosításának elfogadása, ez intézményes magyarüldözést jelent Szlovákiában - mondta Németh Zsolt, a Fidesz szakpolitikusa kedden. Az ellenzéki képviselő szerint a magyar kormánynak határozottan fel kell lépnie a döntés ellen nemzetközi fórumokon.

"Ez az államnyelvről szóló törvény mindennek a teteje. Első alkalommal születik a II. világháborút követő Európában olyan jogszabály, amely büntethetővé teszi a kisebbségi nyelvhasználatot. Ez pedig nem más, mint egyfajta intézményes magyarüldözés Szlovákiában" - mondta Németh Zsolt. Magyarországnak a leghatározottabban fel kell lépnie ez ellen. A kérdésben parlamenti konszenzus van Magyarországon. A magyar kormánynak határozottan és világosan kell fellépnie a nemzetközi fórumokon - tette hozzá.

Németh Zsolt szerint a nyelvtörvény elfogadása a betetőződése annak a három évnek, amelyben "egyre kézzelfoghatóbb" magyarellenesség bontakozott ki a szlovák politikában. A szlovák parlament kedden hagyta jóvá az államnyelvtörvényt módosító javaslatot, amely a Magyar Koalíció Pártja (MKP) szerint korlátozza a kisebbségek anyanyelv-használati jogait. A jogszabály megsértéséért bizonyos esetekben akár 5000 eurós pénzbüntetés is kiszabható. A Külügyminisztérium sajnálatát és aggodalmát fejezte ki az államnyelvtörvény módosításának elfogadása miatt.

Magyarország tiszteletben tartja minden állam jogát arra, hogy törvényeit szuverén módon hozza meg, ugyanakkor a Külügyminisztérium sajnálatát fejezi ki, hogy a szlovák törvényhozás a szuverenitás gyakorlását úgy értelmezte, az értékteremtő és a kapcsolatokat erősítő együttműködés lehetősége helyett "egy nemzetközi jogi tekintetben több ponton aggályos, politikai üzenetét tekintve pedig kétséges döntést hozott" - olvasható a tárca szóvivőjének közleményében.

Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke hétfőn levélben kérte szlovák kollégáját a végső szavazás elhalasztására. A 150 tagú pozsonyi törvényhozásban a szavazáskor jelen lévő 136 képviselő közül 79-en támogatták a módosításokat, ami elég volt a javaslat elfogadásához.


Aggodalmát fejezte ki a külügy a szlovák nyelvtörvény miatt

A Külügyminisztérium sajnálatát és aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a szlovák parlament kedden elfogadta az államnyelvtörvény módosítását. Budapest úgy látja, nemzetközi jogi tekintetben több ponton aggályos a pozsonyi parlament által megszavazott jogszabály.
Magyarország tiszteletben tartja minden állam jogát arra, hogy törvényeit szuverén módon hozza meg, ugyanakkor a Külügyminisztérium sajnálatát fejezi ki, hogy a szlovák törvényhozás a szuverenitás gyakorlását úgy értelmezte, az értékteremtő és a kapcsolatokat erősítő együttműködés lehetősége helyett "egy nemzetközi jogi tekintetben több ponton aggályos, politikai üzenetét tekintve pedig kétséges döntést hozott" - olvasható a tárca szóvivőjének közleményében.

Mátrai Zsuzsanna emlékeztetett arra, hogy a szlovák fél korábban felajánlotta, amennyiben a magyar partnerek olyan elemet látnak az akkor még előkészületben lévő törvénytervezetben, amely ellentétes volna Szlovákia korábban vállalt nemzetközi kötelezettségeivel, ezekről kész konzultálni - még a törvénytervezet elfogadása előtt. A magyar fél élt a lehetőséggel, a szlovák fél azonban végül kitért az általa felajánlott együttműködés elől.

A kommüniké szerint a Külügyminisztérium aggodalmának ad hangot amiatt, hogy az elfogadott törvénymódosításban nem sikerült feloldani az ellentmondást a két ország alapszerződésének, illetve több nemzetközi egyezménynek az előírásaival.


Csáky: Árad a nemzeti kisebbrendűség és a rosszindulat a törvényből

A Magyar Koalíció Pártjának (MKP) elnöke szerint a szlovák államnyelvtörvény kedden elfogadott módosítása történelmi szempontból is a legrosszabb nyelvtörvény a maga nemében. "Ilyen jogszabály a Monarchia idején sem volt. A törvényből árad a nemzeti kisebbrendűség érzése és a rosszindulat, s tartalmazza a nyelvi imperializmus elemeit is" - nyilatkozott Csáky Pál a jogszabály elfogadása után a pozsonyi SITA hírügynökségnek.

A Magyar Koalíció Pártjának elnöke kifejtette: egy ilyen törvény alapján Albert Einstein sosem lehetett volna egyetemi tanár Szlovákiában. Közismert róla, hogy miután Németországból távozni kényszerült, az Egyesült Államokban telepedett le, s az ottani egyetemeken németül adott elő, mert élete végéig nem tanult meg jól angolul.

Csáky szerint az MKP sajnálja, hogy az államnyelvtörvény módosítását ilyen formában fogadták el. "Mindent megteszünk annak érdekében, hogy Szlovákiában és külföldön is megfelelő módon foglalkozzanak a törvénnyel, mindent megteszünk annak érdekében, hogy a jövőben módosuljon ez a törvény" - húzta alá a politikus.

Az MKP szeptember elején felszólítja ellenzéki partnereit, hogy a törvénybe foglalt szankciókkal kapcsolatban forduljanak közösen az alkotmánybírósághoz. "Úgy vélem, anakronizmus és elfogadhatatlan az Európai Unióban szankciókkal büntetni a nyelvi hibákat. A törvényt összevetjük a kisebbségi nyelvek európai chartájával. A témát az Európa Tanácsban és az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetben is felvetjük. Téma lesz az az Európai Unióban és az Európai Parlamentben is" - szögezte le az MKP elnöke.

A szlovák államnyelvtörvény módosítását kedden fogadta el a pozsonyi törvényhozás. A jogszabály megsértéséért akár 5000 eurós pénzbüntetés is kiszabható.

forrás: mno.hu, mti.hu



[HUNSOR medencefigyelő - ® HUNSOR -]

» vissza a HUNSOR honlapjára