Mindenekelőtt pontos adatokra van szükség. Azonban ha bebizonyosodik, hogy a magyar iskolák kevesebbet kapnak az uniós támogatásokból, akkor "kötelességünk az európai intézményekhez fordulni" - mondta Göncz Kinga.
Magyarország úgy látja, hogy az európai uniós források elosztásánál a felvidéki magyar iskolák támogatása mintha messze elmaradna a szlovákokétól. Az európai uniós források elosztásánál ugyanakkor az elsődleges szempont a diszkriminációmentesség - tette hozzá a magyar diplomácia vezetője.
A tárcavezető szerint korábban úgy tűnt, hogy az utolsó néhány hónapban nyugvópontra kerültek a magyar-szlovák viszonyt terhelő kérdések, s el lehet kezdeni az építkezést. Szlovákiában azonban az elmúlt egy-két hétben ismét előkerült a magyarellenesség - fűzte hozzá.

A két ország viszonyában az egyik fontos kérdés, hogy Szlovákiában lehetnek-e magyar nyelvű tankönyvek az iskolában, illetve az, hogy lehet-e a magyar helységneveket használni - hangsúlyozta a miniszter az MTI-nek nyilatkozva.
Az elmúlt hetek magyarellenes kijelentései ellenére folytatódnak az informális miniszterelnöki tárgyalások és a külügyminiszteri egyeztetések is. Azt egyelőre nem lehet tudni, hogy a kormányfők mikor találkoznak legközelebb, külügyminiszter kollégájával azonban egy-két héten belül tárgyalhatnak - tette hozzá Göncz Kinga.

Az MTI külügyi forrásokból úgy értesült, hogy a két külügyminiszter a tervek szerint október 15-én találkozik Brüsszelben - a magyar kezdeményezést a szlovák fél is elfogadta.
Göncz Kinga szerint szomorú, hogy a szlovák nagykövettel folytatott csütörtöki beszélgetésre az volt a pozsonyi válasz, hogy bekérették az ottani magyar ügyvivőt a külügyminisztériumba.

Szlovákia budapesti nagykövetét csütörtökön kérették be a Külügyminisztériumba. A magyar külügyminiszter a szlovák nagykövettel tartott rövid találkozó során magyarázatot kért az elmúlt hetekben elhangzott szlovák megnyilvánulásokra. Válaszul Pozsony pénteken berendelte a szlovákiai magyar ügyvivőt. A szlovák kormány már csütörtökön este nyilatkozatban utasította vissza a magyar fél felvetéseit. Robert Fico kormányfő azt mondta, hogy a magyar fél provokál. Pénteken Dusan Caplovic miniszterelnök-helyettes arra szólította fel Göncz Kingát, hogy ne avatkozzon be a szlovák belügyekbe.


Minden autonómia-felvetés elfogadhatatlan Szlovákiában

Ján Kubiš szlovák külügyminiszter csütörtökön elfogadhatatlannak minősített bármilyen autonómia-felvetést Szlovákiában, mert megítélése szerint az ilyen törekvések szélsőséges és radikális szenvedélyeket gerjesztenek.
A szlovák diplomácia vezetője pozsonyi sajtótájékoztatóján nyilvánított véleményt az autonómia-vitában, amely azóta lett egyik fő témája a szlováki belpolitikának, hogy Csáky Pál, a Magyar Koalíció Pártjának (MKP) elnöke szombaton Dunaszerdahelyen Tőkés László református püspökkel, EP-képviselővel, a Kárpát-medencei Magyar Autonómia Tanács (KMAT) egyik létrehozójával találkozott.

"A szlovák politikai színtéren minden, szenvedélyeket gerjesztő, radikalizmushoz és szélsőséghez vezető lépés elfogadhatatlannak minősül" - mondta Kubiš és hozzátette: mindenkit "óva inthetek az ilyesmitől".
Szavai szerint, ha Budapest irányából és bizonyos politikusok részéről nem hangzanának el a Közel-Kelet és Koszovó példája által táplált vélekedések, talán a Csáky-Tőkés találkozó sem lenne szóra érdemes, de mert a Romániában is "székely-autonómiáról" beszélnek, Pozsony nem hunyhat szemet Csáky megnyilvánulásai fölött.

A KMAT-hoz nem tartozó MKP elnöke, Csáky állítja: Tőkéssel mindössze elméleti szinten beszéltek az autonómia intézményéről, amelynek ilyképpen való emlegetését pártja kerülni igyekszik. Mint mondja, az MKP az autonómia helyett az önkormányzatiság elvéről beszél, amely megfelelő demokratikus viszonyok között lehetőséget kínálna a kisebbségek önrendelkezéséhez, a "rólunk nélkülünk" születő döntéshozatal megszüntetéséhez.

Csáky szerint a magyarellenesre hangolt szlovákiai közhangulat közepette ez is vörös posztónak számít. Emlékeztet: 2004-ben, az akkori szlovák koalíciós kormány helyettes miniszterelnökeként készített egy - kisebbségi törvénynek szánt, de már a tárcaközi egyeztetés folyamatában elbukott - tervezetet, amely azt célozta, hogy a kisebbségeket érintő kérdésekben egyfajta "kis magyar parlament" döntsön, s ennek törvényességét a szlovák parlament felügyelje. Csáky nem tagadja: a tervezetet tanulmányozás céljára odaígérte Tőkés Lászlónak.

Szlovákiában a szombati találkozó óta kormánypárti, ellenzéki és médiatámadások érik az MKP elnökét, akivel szemben már pártján belül is megjelentek bíráló hangok.

A pozsonyi városi alapszervezet etikai bizottság elé állítaná Csákyt, de már az idő előtti tisztújító közgyűlés összehívásának az ötlete is felmerült. Egykori és jelenlegi pártvezetők között is akadnak olyanok, akik Csáky megnyilvánulásaiban keresik az MKP népszerűségi indexében mutatkozó visszaesés okát. A népszerűségi index a különböző közvélemény-kutató ügynökségek adatai szerint valamelyest, de tartósan alatta marad a párt 2006-os választási teljesítményének.


Vihart jósol a szlovák-magyar viszonyban a pozsonyi Pravda

A szlovák-magyar feszültségből rövidesen vihar kerekedhet - írta pénteken a pozsonyi Pravda, amely szerint a védtelen szlovákiai magyar kisebbségről szóló magyarországi "propaganda" "hazugságokon" alapul.

A lap annak kapcsán, hogy a budapesti szlovák nagykövetet, Juraj Migast bekérették a magyar külügyminisztériumba, megállapítja: Budapest bekeményített. Göncz Kinga külügyminiszter közölte, hogy Robert Fico kormányának három dologról kell számot adnia: a szlovákiai magyar iskolákról és tankönyvekről, arról, hogy miért bírálják budapesti útjai miatt Csáky Pált, az MKP elnökét és miért tűrik szótlanul Ján Slota (SNS-elnök) magyarellenes (gyűlölet)beszédét? A három elvárást kommentálva Dag Danis, a Pravda cikkírója megállapítja: a pilisszentkereszti szlovákok "megnyomorgatásának" fényében "máris elhanyagolható" kérdés, hogy a szlovákiai magyar iskoláknak a szlovák kormány miért nem juttat támogatást az európai pénzekből.

Miután Göncz Kinga csütörtökön a szlovák nagykövetnek jelezte, hogy Budapest a szlovák fél válaszainak függvényében további lépéseket vesz fontolóra, a Pravda cikkírója szerint könnyen kitalálható, mi történhet. A magyar kormány nyilván pozsonyi nagykövetének hazahívására, tehát a diplomáciai kapcsolatok befagyasztására gondol, "ami azonban nagyon-nagyon intő gesztus lenne". Egyébként pedig az ilyen lépést a magyar radikálisok a sajtóban, a parlamentben és Brüsszelben már régen sürgetik - teszi hozzá.

A lap megállapítása szerint a magyar fél célja nem egyéb, mint hogy Szlovákiát "a védtelen magyar kisebbséget elnyomó és fenyegető" országként mutassa fel. "A legrosszabb ebben az, hogy mindezek közepette a magyar propaganda hazugságokra támaszkodik" teszi hozzá. "Förtelmes hazugságnak és provokációnak" nevezi, hogy a Magyar Koalíció Pártját (MKP) vezető Csáky Pál a közelmúltban úgy nyilatkozott: a szlovákiai magyarok az életükért aggódnak. Úgy látja, Csáky ily módon "tett kísérletet arra, hogy politikai konfliktusból polgári konfliktust faragjon. Márpedig ez már nem politika: ez már játék a tűzzel". Dag Danis túlzásnak minősíti az MKP-nak a tankönyvekkel kapcsolatos riadóját, mert szerinte azok hiánytalanul magyar nyelven íródtak.

"Problémaként már csak Ján Slota keresetlen szavai" maradnak - írja. Ezek azonban megközelítőleg sem olyan veszélyesek és vészjóslóak, mint Csáky szlovákellenes ökölcsapásai, azé a Csákyé, aki "a béke fejében akar területet" Szlovákiából. A cikkíró azt ajánlja a szlovák politikusoknak: ne hagyják magukat provokálni, kerüljék ki a magyar "politikai kényszerítések úthengerét". A szlovák kormány ehelyett inkább rövid, különösen baráti hangú diplomáciai választ küldhetne az "agyonstresszelt magyar kollégáknak: Gyurcsány úr, ismételten közöljük, hogy Ön szívesen látott vendég Bratislavában. Itt biztosan kevesebb ellenségre talál, mint Budapesten" - zárja írását a szlovák lap.


forrás: MTI



[HUNSOR medencefigyelő - ® HUNSOR -]

» vissza a HUNSOR honlapjára