A szlovák lapok abban is egyetértenek, hogy noha Robert Fico miniszterelnök valamelyest végre elhatárolódott, ezt igen "langyosan " tette, mert Slota ezúttal túlment minden határon.

Fico képtelen Slota ellenében a sarkára állni - írja a SME, és felrója a szlovák kormányfőnek, hogy nem a Göncz Kingát Hitlerhez hasonlító Slota ormótlanságaitól, hanem Csáky Pál kijelentéseitől, meg a magyar diplomácia ultimátumától "futkos a hátán a hideg", jóllehet, Göncz Kinga nem ultimátumot adott, csupán a magyar kisebbségért aggódó kérdéseket tett fel Pozsonynak.

A magyar-szlovák viszony fejleményeivel több írásban is foglalkozó liberális lap jegyzetírója felteszi a kérdést: ugyan ki provokál itt? Az-e, aki kérdez, vagy az a szlovák kormánypárti politikus (Slota), aki a kérdezőt, a magyar külügyminisztert nyomorultnak nevezi és minden magyart útonálló rablóként emleget? Mert igen csak veszélyes robbanóanyag keletkezik ám abból, ha az emberfőben az alkohol a nacionalizmussal vegyül, s ehhez a kormányfő még kész a hátát is tartani - írja a lap. Egyúttal rámutat: a vita, hogy ki provokál, akár örökké eltarthatna, de ha azt vesszük, hogy a Fico-kormány színrelépésével új korszak kezdődött, máris tudjuk a választ.

A SME vezető hírmagyarázója, Marián Lesko elemző írást szentel a fejleményeknek. Megállapítja: Slota kijelentései nem csak indulatosak, nemzetgyalázóak is. Idézi a szlovák büntető törvénykönyv (Btk.) idevágó 423. törvénycikkét, amely szerint: "a nemzetgyalázás bűncselekményéért kiróható egy év szabadságvesztés felső határa közszereplő esetében három évre emelkedik." Hozzáteszi: ha a pozsonyi kormánykoalíció kész megtűrni azt, amit a Btk. nem, "az már szélsőséges közveszélynek" minősül.

Lesko megjegyzi: amit Fico Slotának megenged, azt hajdan a Slotával koalícióban kormányzó Vladimír Meciar (a jelenleg is kormánypártnak számító Néppárt-HZDS elnöke) sem engedte meg neki. Noha igen messzire hagyta őt elmenni, azt azonban nem engedte, hogy a magyar kisebbséget és a szomszédos Magyarországot érintő kérdésekben Slota legyen a hangadó. Nem így a jelenlegi kormányfő, Robert Fico, aki ezt az utat már tavaly megnyitotta Slota előtt, s az idén már Slota uszályában találja magát. "Mert bizonyos, hogy a legerősebb kormánypárt vezetője, Fico jóváhagyása nélkül a szlovák államot ilyen nagy mértékben nem uralhatná a Slota vezette Szlovák Nemzeti Párt (SNS)".

Keddi számában a SME egész oldalas beszélgetésben faggatja Csáky Pált, a Magyar Koalíció Pártjának (MKP) elnökét. Csáky néhány napja "elméleti síkon" épp hogy csak kiejtette a száján azt a szót, hogy autonómia, a szlovák politika máris sosem hallott riadót fújt, annak ellenére, hogy Szlovákiában nincsenek jelen a magyar autonómiatörekvések, s az autonómia azért van mégis évek óta napirendez, mert a szlovák politikusok, elsősorban Ján Slota riogatják vele a szlovákokat.

A lap megkérdezte: nacionalistának tekinti-e Csáky Ficót. "Jelentős mértékben nacionalista" - mondta Csáky, aki Slotát nem nacionalistának, hanem egy olyan "színjátéki" szereplőnek tartja, akinek "ennél súlyosabb - értelmi természetű - problémái vannak", az emberek mégis bedőlnek neki.


Slota Henleinhoz és Hitlerhez hasonlította Göncz Kingát

Egy hétfői szlovák sajtóközlés szerint Ján Slota vasárnapi szónoklatában nem csak "nyomorultnak" nevezte a magyar külügyminisztert, hanem a kettős keresztet avató ünnepség után újságíróknak nyilatkozva még Konrad Henleinhoz (a náci Németországhoz csatolt Szudétavidék egykori birodalmi biztosához) és - kimondatlanul - Adolf Hitlerhez is hasonlította Göncz Kingát.

"Amit ezek (magyarok) művelnek, az már az arrogancia csúcsa. Henleinhoz és ahhoz a müncheni pincebeli kis bajszos emberkéhez hasonlíthatom. Annak ugyanolyan volt a retorikája, mint ennek az asszonyságnak. Talán már neki is serken az a kis bajuszkája" - idézte a pozsonyi Pravda hétfőn Ján Slotát, aki szeptember 14-én már tett hasonló tartalmú kijelentést a magyarországi helyzetet minősítve.
A Szlovák Nemzeti Párt elnöke az ország keleti végén fekvő Pavlovcén (Kapipálvágása) vasárnap ismét a szlovák államiságot jelképező monumentális kettős keresztet avatott.

Slota a kereszt alatt elhangzott szónoklatában ismét "kócos asszonynak" nevezte Göncz Kingát, majd nyomatékosan megerősítve korábbi mondását, kijelentette: "valóban kócos, egy nyomorult", aki fenyegetőzni mer és kérdéseket tesz fel annak a szlovák kormányfőnek (Robert Ficónak), akinek még "a cipője sarkáig sem ér fel".

A pozsonyi kormányhoz tartozó Szlovák Nemzeti Párt (SNS) elnöke, Ján Slota rendre kivitelezi régi álmát: monumentális kettős keresztekkel tűzdeli körbe Szlovákiát. Vasárnap, a sorban hetediknek felállított Pavlovcei kereszt alatt kijelentette: a kettős keresztek üzenete, hogy a Magyarországról Szlovákiába érkezők "tudomásul vegyék: nem a Felvidéken, hanem Szlovákiában vannak".

A lapok szerint az keresztavató helyszínére helikopteren érkező Slota nem titkolta: igenis ivott, mert az ott élő barátjának édesanyja kiváló ribizkeborral látta őt vendégül.


Fico elhatárolódott Slotától, de ...

Robert Fico szlovák kormányfő hétfőn elhatárolódott koalíciós partnere, Ján Slota vasárnapi kijelentéseitől, amelyben a Szlovák Nemzeti Párt (SNS) vezetője Hitlerhez hasonlította és nyomorultnak nevezte Göncz Kinga magyar külügyminisztert.
"Mindennemű személyre szóló támadástól elhatárolódom, nem tudok azokkal egyetérteni, de a dolgok lényege, hogy a külügyminiszter asszony ultimátumot adott" Szlovákiának - mondta Fico arra utalva, hogy Göncz Kinga a múlt héten magához kérette Szlovákia budapesti nagykövetét, és közölte vele, hogy a magyar fél elvárja: Pozsony adjon választ, vajon a magyar-szlovák viszonyban jelentkező tendenciák Pozsony hivatalos politikáját alkotják-e?


Az MKP feljelenti Ján Slotát

Nemzetgyalázás és gyűlöletkeltő uszítás miatt a Magyar Koalíció Pártja (MKP) feljelenti a pozsonyi kormányhoz tartozó Ján Slotát, a Szlovák nemzeti Párt (SNS) elnökét.

A döntést az MKP elnökségének kedden délután kezdődött ülését megszakítva Csáky Pál elnök rövid sajtótájékoztatón jelentette be az újságíróknak. Csáky indoklása szerint: mindaz, ami az utóbbi hetekben történik, s ahogy az megtörténik, nyilvánvalóan tűrhetetlen. Azt, hogy jogi úton, törvényes eszközökkel próbálunk elégtételt venni, "a demokrácia védelmére rendszeresített intézményrendszer és az emberi méltóság megőrizhetőségének érdekében vagyunk kénytelenek megtenni" - fogalmazott az MKP elnöke.

Egy szlovák párt is feljelentette Ján Slotát magyarellenes kirohanásai miatt

A Magyar Koalíció Pártja (MKP) után egy nappal, szerdán egy szlovák politikai erő, a Polgári Konzervatívok Pártja (OKS) is feljelentette Ján Slotát magyarellenes kirohanásai miatt.
Slota, a Robert Fico kormányához tartozó Szlovák Nemzeti Párt (SNS) elnöke egy vasárnapi szónoklatában kitartott régi állítása mellett, miszerint Göncz Kinga magyar külügyminiszter "továbbra is egy kócos asszony", aki Slota szóhasználata szerint ráadásul "egy nyomorult" is. A döntően az 1989-es rendszerváltás vezetőit tömörítő parlamenten kívüli OKS feljelentésében annak elbírálását kéri a legfőbb ügyészségtől, vajon nem meríti-e ki a nemzetgyalázás és a más nemzetek, nemzetiségek, más meggyőződésűek elleni gyűlöletkeltő uszítás büntetőjogi fogalmát mindaz, amit Ján Slota (sorozatosan) elkövet, amikor a magyarok őseit gyilkos zsiványoknak, államalapító Szent István királyukat lovas bohócnak, nemzeti jelképüket, a turulmadarat visszataszító undok papagájnak nevezi.

Az OKS szerint, ha Slotát ezek után sem marasztalják el nemzetgyalázásért, akkor erre a törvénycikkre nincs is szükség, ezért a parlament mérlegelhetné: nem lenne e ajánlatos az egész törvénycikket minden jogi vonatkozásával együtt törölni a büntető törvénykönyvből.

Andrej Dostál, az OKS alelnöke így fogalmaz: Slota a magyar nemzet gyalázásával a saját nemzetére hoz szégyent, s ahogy ezzel az embereket megosztja, "nem szlovákokra és magyarokra, hanem a másokat méltóságát becsülni képes, tisztelettudó emberekre és a nemzetiségi torzsalkodást szító pimasz ripőkökre osztja meg őket". Dostál szerint végképp nincs rendjén, hogy a magyar nemzet gyalázását csak a magyarok találják sérelmesnek, mert igenis, a tisztesség úgy rendeli, hogy egyetlen szlovák se tűrje szótlanul mindazt, amire Ján Slota vetemedik.

Éles felszólalások az EP-ben a szlovákiai magyarság helyzetével kapcsolatban

Éles hangú felszólalásokban utasították vissza szlovák európai parlamenti képviselők az EP brüsszeli plenáris ülésén, szerdán, napirend előtt országuknak a magyar kisebbségre vonatkozó politikáját ért vádakat.
A romániai magyar Tőkés László előzőleg felszólalva arról beszélt, sajnálattal állapítja meg, hogy "szélsőségesen nacionalista propaganda folyik a szlovákiai magyarok ellen, megfélemlítő hisztériakeltés érvényesül".

Az erdélyi református püspök arra kérte az Európai Parlamentet, annak elnökét és az Európai Bizottságot, hogy "lépjenek fel az emberi jogok durva megsértése, a Szlovákiában eluralkodó etnikai intolerancia, verbális agresszió és diszkrimináció ellen".
Tőkés László egyúttal késznek mondta magát "közvetítői szerepet vállalni a magyar-szlovák megbékélés érdekében".
Négy szlovák EP-képviselő (Sergej Kozlík, Irena Belohorská, Monika Benová és Milos Koterec) viszont ezt követően azt bizonygatta, hogy a szlovák kisebbségi politika megfelel az európai normáknak, és a kormány ráadásul a javítására törekszik.

Az egykori miniszterelnök Vladimír Meciar pártjához (Néppárt-HZDS) tartozó Kozlík azt állította, "a magyarok évek óta azt a benyomást keltik, hogy a magyarságot a határon kívül elnyomják". Mint mondta, az európai vezetők ugyanakkor "nem tudnak arról", hogy a magyarok sokszor "Nagy-Magyarországról beszélnek".

Párttársa, Belohorská asszony úgy vélte, míg Magyarországon "a szlovák kisebbséget kegyetlenül asszimilálták", Szlovákiában "főleg a magyar kisebbség kivételes előnyöket élvez", mint a magyar nyelvű oktatás.
A vezető kormánypártot, a Smert képviselő Benová azt hangoztatta, Szlovákia tiszteletben tartja az etnikai kisebbségi jogokat. Sajnálatát fejezte ki egyúttal, hogy a magyar EP-képviselők az egyperces felszólalásokat kihasználva "minden egyes alkalommal a szlovák kormányt és polgárokat támadják meg". Kifejtette: a szlovák kormány szeretne jószomszédi viszonyt kialakítani Magyarországgal, de ehhez két partnerre van szükség, és eddig úgy tűnik, "csak a szlovák kormány nyújtja ki a kezét".

Koterec (ugyancsak Smer) szintén azt hangsúlyozta, hogy a szlovák kisebbségi politika már ma is megfelel az európai normáknak. "Ha a feszültséget szítjuk, az mindenki számára lehetetlenné teszi az életet" - szögezte le.
Mással foglalkozó felszólalásának végén Olajos Péter (MDF) eljárásjogi kérdést vetett fel a témával kapcsolatban. Arról érdeklődött, hogy "a magyarok ellen gyűlöletbeszédet mondó képviselők miért beszélhettek kétszer".


A szlovák kisebbségi politika figyelését kéri Brüsszeltől az EFA

A szlovák kormány kisebbségi politikájának figyelésére kérte fel az Európai Bizottságot az Európai Parlamentben a Zöldekkel közös frakciót alkotó Európai Szabad Szövetség (EFA).
Hétfőn kiadott állásfoglalásában az - Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnökét, Tőkés Lászlót is tagjai között tudó - csoport azt is kérte, hogy a brüsszeli bizottság "avatkozzon be", ha úgy ítéli meg, hogy Pozsony diszkriminatív lépéseket tesz a helyi magyarság ellen. Különösen fontos ez most, a kultúrák közti párbeszéd uniós évében - tette hozzá.

Szlovákia példája azt is mutatja, hogy az európai uniós csatlakozás önmagában nem oldja meg a kisebbség-többség problémát. A sajtószabadság korlátozását, a demokrácia megsértését, a magyarellenes tevékenységet továbbra is vizsgálni kell - mutatott rá a nyilatkozat, amely emlékeztetett arra, hogy Tőkés László nemrégiben találkozott Csáky Pállal, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának (MKP) vezetőjével. Az EFA elfogadhatatlannak nevezte, hogy miközben több uniós tagállamban a nemzeti kisebbségeknek biztosítják az autonómia működőképes formáit, Pozsony elzárja ezt a jogot a félmillió magyarságtól. Kifogásolják azt is, hogy "a kormány megpróbálja aláaknázni a szlovák parlament egy képviselőjének és az Európai Parlament egy tagjának jogát, hogy egyáltalán beszéljenek erről a témáról".

"Szlovákia kormánya a közelmúltbeli magyarellenes hisztériakampánnyal próbálja elterelni a figyelmet a diszkriminatív és antidemokratikus politikáról" - áll a közleményben, amely szerint továbbá a magyar politikusok elleni támadások az egész magyar közösség megfélemlítéséhez vezettek.

A csoport azt is kérte a brüsszeli bizottságtól, hogy "amíg a szlovákiai magyar iskolák nem részesülnek egyenlő arányban az uniós támogatásból ... mérje fel, hogy az uniós alapok elosztásánál mutatkozik-e diszkrimináció Szlovákiában, a kisebbségi nyelveken oktató intézmények hátrányára".


Újabb hibrid-tankönyveket kaptak a szlovákiai magyar iskolák

Dusan Caplovic miniszterelnök-helyettes és Ján Mikolaj oktatásügyi miniszter a nemzeti kisebbségek számára kiadott tankönyvekkel kapcsolatos nyilatkozataikban félrevezetik a nyilvánosságot - áll az MKP nyilatkozatában, melyben közli, hogy a magyar iskolákba ezekben a napokban újabb "hibrid nyelven" írt tankönyvek kerültek: ezúttal alapiskolás történelemkönyvekről van szó.

Az MKP közleményében rámutat, hogy Mikolaj és Caplovic "érveléseikben, hogy miért szükséges a tankönyvekben a földrajzi neveket először szlovákul feltüntetni, az államnyelvről szóló törvényre hivatkoznak, noha annak 1. cikkelye 4. bekezdése szerint: a törvény nem rendelkezik a nemzetiségi kisebbségek és etnikai csoportok nyelvének használatáról. Ezen nyelvek használatáról külön törvények rendelkeznek".

Az MKP felhívja rá a figyelmet, hogy a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartája egyértelmű szól a tagországok kötelezettségről. Eszerint lehetővé kell tenniük, illetve támogatniuk a kisebbségi vagy regionális nyelvek hagyományos megnevezéseinek használatát - és amennyiben szükséges, ezt együtt a hivatalos elnevezéssel. Dusan Caplovic javaslata tehát semmit sem old meg, sőt, a javaslatával összhangban megfogalmazott mondatok továbbra is hibridek, értelmetlenek maradnak.

A Magyar Koalíció Pártja véleménye szerint a status quo megtartása érdekében a szakmai követelményeket is be kell tartani, miszerint a földrajzi neveket a nem szlovák nyelven írt szövegekben az adott tanítási nyelven kell feltüntetni, és keresni kell a szlovák elnevezés feltüntetésének is a lehetőségét úgy, hogy ne sérüljön a tanítás nyelvének struktúrája és jellemzői. Ezt egyébként a józan ész is megköveteli. Az MKP ezért elutasítja Dusan Caplovic nem átgondolt javaslatát, és a 88 éven át folyó gyakorlat folytatását kéri.


forrás: Vajdaság Ma, MTI, Kitekintő, Új Szó, Bumm.sk



[HUNSOR medencefigyelő - ® HUNSOR -]

» vissza a HUNSOR honlapjára