A magyarországi humanizmus fellendülését nagymértékben elősegítette Vitéz János (1408-1472), aki a váradi könyvtár alapjait is Iefektette, mely később a Corvinák bibliotékájává fejlődött. Az ő hatására fejlesztette Mátyás király budai várát a magyarországi reneszánsz központjává. Nagy királyunk 1465-ben Pozsonyban alapított egyetemet. Az 1526-os esztendő fordulópontja a magyar történelemnek. A mohácsi vész, s ezt követően az ország három részre szakadása merőben új helyzetet teremtett. A török hódoltság területén szinte minden magasabb művelődési lehetőség megszűnt. Csak vajmi kevéssel volt jobb a helyzet a másik két országrészben, így a töröknek adót fizető Erdélyi Fejedelemségben is. Az ország testének szétszakadása a még működő egyházi felsőbb oktatást is szétzilálta; a külföldi egyetemek ifjak általi látogatása pedig a háborús veszélyek,valamint a lakosság általános elszegényedése miatt nagy nehézségekbe ütközött. A török, majd később az országra egyre jobban nehezedő Habsburg elnyomás fékezte a magyar tudományos élet fejlődését. [Fotó: Marosvásárhely a XIX. században]

    A 16. században a reformáció a magyar nyelvterületeken is teret nyert. Az önálló Erdélyi Fejedelemségben fejedelmi vallássá váló protestantizmus késztette arra János Zsigmondot, hogy végrehajtsa az egyházi birtokok szekularizációját. Az egyházi birtokok kisajátításával egyidejűleg az erdélyi magyar nemesség és polgári réteg harcot kezdett a maga új iskoláinak megteremtésére, mely intézmények eszméik utánpótlását hivatottak biztosítani. Sokan az iszlám törökök és a katolikus Habsburg-házzal szemben a hitbeli ellenállás eszközét látták az új vallásban, úgy tekintve, hogy nemzeti törekvések érnek célt az egyházi végzésekben, amelyek a reformátusok rendelkezésére bocsátják azokat a kolostori helységeket, amelyekből a szerzeteseket elüldözték, vagy amelyek elnéptelenedtek. Így a reneszánsz és a reformáció hatására meginduló szellemi fellendülés eredményeként Erdélyben is sorra alakultak a református iskolák és kollégiumok, melyek nagy mértékben járultak hozzá az erdélyi magyar kulturális élet fejlődéséhez. Ilyen kollégiumok alakultak az idők folyamán Kolozsváron, Marosvásárhelyen, Székelyudvarhelyen, Zilahon, Nagyenyeden, Szászvároson stb. Ezek között találjuk azt a tanintézetet is, amely a későbbiek során a Bolyaiak életében döntő szerepet játszott.A marosvásárhelyi református kollégiumról van szó, mely 1557 őszén Schola Particula néven nyitotta meg kapuját a tanulni vágyó fiatalok előtt. [Fotó: Az egykori református kollégium, ebbol alakult ki a késobbiekben a Bolyai Farkas Liceum]


A marosvásárhelyi kollégium

A város vártemplomának északkeleti oldalához épített régi épületrész biztosított helyet az új iskolának, mely azelőtt a Ferenc-rendiek otthona és intézete volt. E szerencsés választásnak köszönhetően az ősi falak ma is láthatók. A mai értelemben vett tantestület sok esetben egyetlen személyből, a skólamesterből állt, akit egyes dokumentumok rektornak is neveznek. Kétségtelen, hogy ezeknek az iskoláknak a fő rendeltetése az új református vallás terjesztése volt. Ezt érzékelteti az egyik kéziratban ránk maradt megállapítás is, miszerint a "Scholában a teológiát oly fokon tanították, hogy innen külföldi egyetemekre vagy pedig egyenesen papságra mehettek az ifjak". A fő tantárgyat képező teológia sikeres oktatása érdekében természetes, hogy a tanulót meg kellett tanítani írni, olvasni, számolni, valamint más általános "világi ismeretekre" is.

1601-ben Basta hadai a vártemplomot is feldúlták, emiatt 1602-ben a Schola átköltözött arra a helyre, ahol a marosvásárhelyi református kollégium, vagyis annak jogutódja, a Bolyai Farkas Líceum ma is található. Jelentős eseménye volt a marosvásárhelyi Schola történetének, amikor 1718. április 30-án egyesült a sárospataki kollégium azon részével, amely a hosszú hányattatása után végül is Marosvásárhelyen talált menedéket (a sárospataki kollégium diákjait és tanáraikat a vallási türelmetlenség űzte ki otthonukból még 1671 októberében). Az egyesítéssel mindkét iskola jól járt. A sárospatakiak biztonságos otthont találtak a székely fővárosban, a Schola pedig kollégiumi rangra emelkedett.

Közben az ellenreformációval meginduló folyamat egyik eredményeként a 16. század második felében Kolozsvárra érkeztek a jezsuiták, s kolIégiumot alapítottak, amelyet Báthory István nemsokára, már lengyel királyként, 1581.május 12-én a mai Vilniusban kelt alapítólevéllel egyetemi rangra emelt. Egyetemalapítását XIII. Gergely pápa (aki a naptár megreformálásában is fontos szerepet játszott), 1582. február 9-én erősítette meg. A nevezetes oklevél a király európai szellemét és a magyar civilizáció iránti törődését immár az erdélyi művelődési igényekkel egybeforrva fejezi ki. Sajnos nemsokára, a vallási forrongások közepette, a kálvinista és unitárius rendek erőszakos nyomására a jezsuiták, akik itt egy meglehetősen magas szintű oktatási rendszert valósítottak meg, kénytelenek voltak elhagyni Erdélyt.

Magyarországon az első nyomda Mátyás király uralkodásának idején, csupán másfél évtizeddel a könyvnyomtatás felfedezése után, 1473-ban Budán jött létre. Jelenlegi ismereteink szerint, az első erdélyi nyomda viszont több mint fél évszázaddal később, 1529-ben Szebenben kezdte meg működését. 1535-ben Brassóban állította fel a következőt Johann Honterus, az erdélyi szászok reformátora. Ezt követi 1550-ben Heltai Gáspár kolozsvári nyomdája, mely a német és lengyel nyomdák fraktúrbetűje helyett a latin antiqua típust tette magyar betűfajtává. A 16. századbeli Erdély európaisága és magyarsága a nyomdastatisztika tükrében is megnyilvánul. A három részre szakadt Magyarország 661 nyomtatott könyvéből 360 (54% ) az Erdélyben működő 18 nyomdában készült, melyek nyelvészeti megosztása a következő: 180 latin, 139 magyar, 15 német, 10 román, 9 ószláv és 7 görög kiadvány. A latin nyelvű könyvek magas száma nyilván abból adódik, hogy abban az időben ez a nyelv az iskolák felső osztályaiban folyó tanításnál, valamint a nemzetközi tudományos kommunikációban jelentős szerepet játszott.

Marosvásárhelyen csak a 18. század második felében állították fel az első nyomdát, amely a század vége felé doktor Mátyus István tulajdonába került, aki 1802-ben a marosvásárhelyi református kollégiumnak ajándékozta. Ebből, a máskülönben szerény felszerelésű kis nyomdából kerültek ki a Bolyaiak művei, köztük a világhírű Appendix.

A Bolyaiak élete és alkotó munkássága Erdélyben a bomlási szakaszukhoz jutott, de megszűnni semmiképp sem akarő hűbéri termelési viszonyok és az utat törő új termelőerők ellentétnek feszült légkörében zajlott le. Ez a vajúdó, visszafojtott állapot aligha teremthetett megfelelő feltételeket a tudományos kutatások előmozdítására. A kibontakozó tudományos tevékenységet számos, sokszor áthatolhatatlan akadály fékezte: a kedvezőtlen gazdasági viszonyok, a színvonalas egyetemek és tudományos intézmények hiánya, valamint az ebből a helyzetből fakadó kulturális elmaradottság. Ezáltal nemcsak az alkotás feltételei hiányoztak, hanem az az intellektuális réteg is, amely egy komolyabb felfedezést befogadni és értékelni képes. Bolyai Farkas például arról panaszkodott Gaussnak, miután Európa egyik legkiválóbb tudományos centrumából, Göttingából visszatért Erdélybe, és néhány év múlva mint kinevezett kollégiumi professzor Marosvásárhelyre került, hogy itt matematikából még a tanult emberek is, a négy alapműveleten kívül alig ismernek többet. Így a magas szinten alkotó tudóst nem megértés és elismerés, hanem cinikus közöny vette körül. Élesen rajzolódik ki ez az állapot Bolyai János tragikus és szomorú életpályájában. "Bolyai János- írja Bretter György-felőrlődött abban az ellentmondásban, ami matematikai teljesítményének egyetemessége és a befogadó közeg sivársága között tátongott." A kollégiumok és jobb hírű tanintézetek csak minimális középszerű feltételeket voltak képesek biztosítani a néha felbukkanó tudományos kutatások kibontakozásához és serkentéséhez. Az erdélyi körülmények egy tehetséges kutató esetleges elindítására adtak lehetőséget, de pályán tartására már nem. Ilyen társadalmi és kulturális környezetben kezdte meg tevékenységét a magyar tudományos élet két kimagasló egyénisége, Bolyai Farkas, az apa és Bolyai János, a fiú.


forrás: bolyai.port5.com






[HUNSOR medencefigyelő - ® HUNSOR -]



- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -

Korábbi cikkek:

» Kifelejtették a romániai magyarokat az EU országjelentéséből
» Gál Kinga: káros Dobolyi Alexandra nyilatkozata
» Politikai nyomás alatt a magyar televíziók
» Felelőtlen nyilatkozatok a BBTE magyar tagozatáról
» Gál Kinga: Az erdélyi magyarok sorsával foglakozzon az uniós országjelentés is!
» Dobolyi Alexandra csak jót akart hallani Kolozsvárott?
» Tiltakozó levelek - Olli Rehn említse a magyarok sorsát is
» Olli Rehn bővítési biztos szerint Romániában jelentős haladás történt?
» A BBTE rektora megfenyegette a két legaktívabb "szeparatistát"
» Nem engedélyezik a magyar karokat a Babes-Bolyain
» Romániai restitúció elvben és gyakorlatban
» Nem akar magyar feliratot a kolozsvári egyetemi könyvtár igazgatója
» Tiltakozó levelek - Olli Rehn említse a magyarok sorsát is
» Olli Rehn bővítési biztos szerint Romániában jelentős haladás történt?
» A bővitésről és a magyar kisebbség helyzetéről Romániában
» Spanyolország jáváhagyta a katalán autonómia bővítését
» Autonómiát a vajdasági magyaroknak is!
» Harc a kisebbségi magyarokért - írta Ágoston András
» Továbbra is tart a szerb elnyomás a Délvidéken
» Anti-Minority Incidents Continue in Vojvodina (HHRF)
» Halottak napi éltető imáink
» Túszhelyzetben a vajdasági magyarság
» Magyarellenes lépések Csángóföldön
» HRW: "Veszélyes közömbösség: erőszak a kisebbségek ellen Szerbiában"
» Makovecz: "A szétszabdalt szálakat össze kell kötni"
» Katalonia, ahol sikeresebbek az autonomista törekvések
» Benes-dekrétumok: Újabb bírálat Szlovákiának
» Remegős világ után feketeleves - írta Stányó Tóth Gizella
» A délvidéki magyarok helyzetérol az EBESZ konferenciáján
» Az EP a vajdasági kisebbségek jogainak védelmére intette Szerbiát
» Délvidék: jogsértések a magyarok ellen
» A merénylők és terroristák országában - Magyarverések Vajdaságban
» Szabadka: Meggyalázták az ártatlan áldozatok emlékművét
» Gyilkosság Magyarkanizsán
» Tom Lantos: Éles amerikai bírálat Szerbiának
» Csíkszentgyörgyi magyarverés: Rendőrök vertek meg egy betegnyugdíjast (2005.09.05)
» Magyar gimnazistát vertek meg szerb fiatalok Szabadkán 2005.09.20
» Magyar kiskatonát bántalmaztak a zentai laktanyában 2005.09.18
» Magyart bántalmaztak szerb diákok Szabadkán 2005.09.16
» Két magyar fiatalt vertek meg Újvidéken
» Temerini magyarverés: Szabadlábra helyezték a magyarverőket
» Egy magyar fiút sulyossan bántalmaztak a szerbek Palicson
» Két magyar fiút sulyossan bántalmaztak a szerbek Újvidéken
» Becsey: Drákói szigor a magyarok ellen
» Vasrudas leszámolás bácskossuthfalvi diszkóban
» Tomboló magyarellenesség Szerbiában
» Naponta verik a temerini magyar elítélteket a szerbek
» Véresre vertek egy horgosi fiút Szabadkán
» Magyart vertek az újvidéki színhazban
» Becsey: A Vajdaság ügyérol nem szabad megfeledkezniük az európai intézményeknek
» Becsey: A Vajdasági magyarok helyzete nem javult, az EU intézményei is felelősek
» Becsey: Drákói szigor a magyarok ellen
» Becsey: Enyhíteni kell a kis- és középvállalkozások adminisztratív terheit
» Becsey: Uniós tagságunk adó- és vámkövetkezményei
» Kosztolányira emlékeztek Szabadkán
» Véresre vertek egy horgosi fiút Szabadkán
» Magyart vertek az újvidéki színhazban
» Tanulmányok a nemzeti kisebbség kérdéseiről
» Anti-Minority Incidents Continue in Vojvodina (HHRF)


- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -

HUNSOR - All Rights Reserved - ., A.D.