A szeptemberi és októberi zavargás Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a hazugságokat beismerő beszéde kapcsán robbant ki, de a feszültség régebben lappangott: többek között az alapvető reformok többszöri elhalasztása, az állam központi szolgáltató szerepének túlerőltetése, a magán- és a civil szféra helyett az államra való túlzott támaszkodás miatt. A vizsgált területeket összesítő demokráciamutató Magyarország esetében 2.0-ról 2.14-re romlott tavalyhoz képest az 1-től 7-ig terjedő skálán, amely az egyes országok szabadságjogokkal és demokratikus intézményekkel kapcsolatos teljesítményét értékeli. A magasabb osztályzat a gyengébb eredményt jelöli. Magyarország 1999-ben, amikor a Freedom House bevezette a maihoz hasonló módszertanát, még 2-3. volt.

A Freedom House amerikai nonprofit szervezet szerint Magyarország a demokratizálódás folyamatát tekintve 4-5. helyen áll a volt szocialista országok között, derült ki a csütörtökön bemutatott éves jelentésükből. Charles Gáti politológus professzor szerint a közép-európai nyolcak a visszaesés ellenére a posztkommunista átalakulás élharcosai maradtak, de a politikai kultúra fejlődése ezzel nem tudott lépést tartani.

A rendszerváltó államok között hazánk visszacsúszott a demokráca általános állapotát tekintve - állapítja meg éves jelentésében a Freedom House. A dokumentum felhívja a figyelmet arra is, hogy a tavaly őszi események Gyurcsány Ferenc őszödi hazugságbeszéde nyomán robbantak ki, a kormányzat pedig rosszul kezelte az utcai zavargásokat.

A szervezet Nations in Transit című publikációjában 29 volt szocialista országban, köztük a szovjet utódállamokban elemezte a demokratizálódás folyamatát. Magyarország a 2006-os elemzés alapján jelenleg a 4-5. helyen áll a rendszerváltó államok sorában. A sort holtversenyben Észtország és Szlovénia vezeti. Magyarország demokráciamutatója alapján 1999-ben még dobogós volt, értékelése azonban 2001-re jelentősen visszaesett, majd 2005-ig ismét javult.

A jelentés szerint a visszaesés oka, ami egyébként nem kizárólag Magyarországra jellemző, hogy lelassultak a reformok a politikai megosztottság miatt. A jelentés ismertetését követő sajtótájékoztatón Charles Gáti politológus professzor, aki részt vett az éves jelentés elkészítésében, elmondta, hogy Magyarország leggyengébben a korrupció, a média, valamint a bírói függetlenséggel kapcsolatos területeken teljesített.

A demokratikus átmenet országait górcső alá helyező értékelés Lengyelország, Szlovákia, Magyarország, Szlovénia és Litvánia esetében állapított meg visszalépést tavalyhoz képest, míg Csehország, Észtország és Lettország esetében nem változott a demokráciamutató. Az EU-hoz idén csatlakozott Bulgária és Románia javuló tendenciát mutatott.

Tavaly "Az átalakuló nemzetek 2006" című dokumentum Magyarországgal foglalkozó fejezete a választási rendszernek és a civil szférának adta a legjobb minősítést, míg a korrupció elleni fellépés, a kormányzati munka és a média tekintetében találta a legtöbb kivetnivalót. Magyarországot összességében konszolidált demokráciának minősítette.

Negyed ponttal, 1,5-re romlott a civil szféra teljesítménye, mert a pártok itt is megpróbálták kiterjeszteni befolyásukat, és megerősödtek a nem szabadelvű demokratikus nézetek. A független média változatlanul 2,5-öt érdemelt ki - az újságírók felkészültek, magas színvonalon dolgoznak, de erre a szférára is jellemző a politikai megosztottság.

A helyi önkormányzatok megtartották eddigi 2,25-ös, a bírósági függetlenség pedig az 1,75-ös jegyét. A legrosszabb osztályzatot, egy változatlan 3-ast a korrupció elleni harc érdemelte ki: a törvények rendben vannak, de be kellene őket tartatni.




forrás: nol.hu, gondola.hu, mno.hu



[HUNSOR medencefigyelő - ® HUNSOR -]

» vissza a HUNSOR honlapjára