Miközben a nagyvállalatokkal a megszorító csomag kíméletesen bánik (bevallottan mindössze 20 százalékos részt kell vállalniuk belőle, ha az egész csomagot 100-nak vesszük), a terhek túlnyomó részét széles lakossági csoportok vállára rakták, akiknek- a szombati bejelentések nyomán - drasztikusan csökkenhet az életszínvonala. Augusztustól 30 százalékkal drágul a gáz, 10-14 százalékkal a villanyáram. Széles körben drágulnak az élelmiszerek, a középső áfakulcs 15-ről 20 százalékra nő. Emelik az élvezeti cikkek adóit: szeptembertől drágul a cigaretta, idén és jövőre három lépcsőben emelik jövedéki adóját. A bor kivételével többe fog kerülni minden szeszes ital. A kisvállalkozások az eva 15-ről 25 százalékra történő emelését fogják megérezni. (A tandíjról és a vizitdíjról egyelőre nem is esett szó).

A középosztály és attól felfelé sem ússza meg: megnyirbálják a megtakarításokat: bevezetik a 20 százalékos kamatadót és az ugyanilyen kulcsú árfolyamnyereség adót (csupán a hosszútávú állampapírban és befektetési jegyben lévő megtakarítások élveznek adómentességet). Az évi hat millió forint feletti jövedelmekre a jelenlegi 36 százalékos kulcs mellett további négy százalékos szolidaritási adót kell fizetni. 2008-tól bevezetik az ingatlanadót a lakó- és üdülő ingatlanokra, az értékhatárról még nem döntöttek (vagy nem döntött Gyurcsány). A kormányfő utalt arra, hogy a "több tízmillió forint feletti" ingatlanokra kell majd adót fizetni. A jövő évtől a jelenlegi 16 százalékos társasági adót is megfejelik a négy százalékos szolidaritási adóval, amelyet az adókedvezményeket élvező nagyvállalatoknak is fizetniük kell.

Az adóalap szélesítését, az adófizetés elkerülésére szolgáló trükkök ellehetetlenítését több intézkedés is megcélozza. Bevezetik az „elvárt” társasági adót. Vagyis, a veszteséget kimutató cégeknek bevételeik 2 százaléka után társasági adót kell fizetniük. Az illegalitásban tartott vagyonokat is igyekeznek megadóztatni. Sűrítik az APEH által elrendelt vizsgálatokat, az illegálisan külföldön tartott pénzek hazahozatalára amnesztiát hirdetnek. E pénzeket tíz százalékos adó levonásával itthon legalizálni lehet, hasonlóan a cégek házipénztárában csak papíron létező összegekhez. Ha viszont a házipénztárakban nagyobb összeg marad mint amennyi üzletileg indokolt, a jövő évtől ezt a pénzt is 20 százalékos adó sújtja.

Jóval ködösebb képet kaptunk a kiadások lefaragását célzó intézkedéssorozatról. Annyi a konkrétum, hogy a minisztériumok autóparkja 751 darabról 431-re, alkalmazottaik száma 23 százalékkal csökken. Az irodaterület nagysága a jelenlegi 350 ezer négyzetméterről 160 ezerre "zsugorodik", több épületet eladnak. A kormányzati igazgatás költségei 2008-ra a jelenlegi 80 milliárd forintról 60 milliárdra mérséklődnek. Többek között a rendőrség, a közlekedési felügyeletek és az APEH megyei szintű vezető szervei megszűnnek, régiók szintjén fogják szervezni tevékenységüket.

Összevonás, feloszlatás, felmondás a közszférában: másfél év alatt 12 ezer 500 főt fognak elbocsátani. Megszűnik a bértábla, az alkalmatlan munkavállalók elbocsáthatók lesznek, megvalósulhat a teljesítményelvű bérezés. Ám az új szabályozásról többet Gyurcsány nem árult el.

Gyurcsány végre előjött a farbával, (bár Pokorni szerint ez csak a kis csomag volt, a nagy csak az önkormányzati választások után jön). Az időzítés nem volt rossz: szombaton, a labdarúgó világbajnokság első napjára esett. Az első reakciókból azonban már leszűrhető, a közvélemény jelentős része – amelyiket a kiszivárogtatások nem értek el – mostanáig a választási ígéretek álomvilágában élt. Kérdés, mennyire sokkolja őket a bejelentés. A Fidesz vezetők kommentárjaiból kitűnt: rájuk aligha számíthat a miniszterelnök a kétharmados törvényeknél. Pedig olyan ambiciózus javaslatokkal állt elő a miniszterelnök, mint a megyei önkormányzatok megszűntetése és regionális központok kialakítása, kistérségi társulások kötelező létrehozása, az ezer fő alatti települések polgármesteri hivatalainak megszüntetése, az önkormányzati képviselők létszámának és tiszteletdíjának csökkentésé.

Ebben Gyurcsány is hibás: miközben megnyilatkozásaiban alig tudja titkolni, mennyire lenézi a nagyobb ellenzéki párt vezetőit, időnként bizalmas találkozókra hívja őket, mint most is, vasárnapra. Azok pedig cselt sejtenek, nem akarnak osztozni a felelősségben, különösen úgy, hogy kiderült, nem volt indok nélküli felvetésük, miszerint mondja már meg a kormány, milyen helyzetben van az ország. Most "en passant" kiderült, hogy a költségvetési hiány valahol 10 százalék fölött alakulhatott volna ki, ha nem jön a csomag. Amikor erre Járai meg mások utaltak, kategorikusan visszautasításban volt részük, azzal torkolták le őket, hogy politikai okokból torzítják a számokat, rossz közérzetet akarnak kelteni az országban. Mint kitűnt, az ellenkezője az igaz: a koalíciós pártok titkolták el a helyzetet és a szükséges intézkedések mibenlétét a választások előtt, mi több, a hirhedt és most gyakorlatilag visszavont adómérséklési programmal és egyébb ígéretekkel félrevezették a választókat – nyerni akartak. Nem érv ilyenkor a másikra mutogatni. Ezek után már hab a tortán, hogy Kóka szerint a választási program teljesen összhangban van, (volt) a most bejelentett intézkedésekkel.

Kevés vígasz, hogy Orbán Viktor változatlanul még mindig azt hiszi, - parlamenti felszólalása is erre utalt - hogy az adók és a járulékok drasztikus lefargásával felgyorsítható lenne a gazdasági növekedés, és az egyensúly takarékossági program nélkül is megvalósítható lenne. Vagyis ki tudjuk emelni magunkat a mocsárból, hajunknál fogva. A keynsiánus szemlélet köszön vissza, Matolcsy György útmutatása. Sajnos nem időszerű, nincsenek olyan fölös kapacitások (szakember, tőke) amelyeket a kereslet felpörgetésével kellene, lehetne mobilizálni. Brüsszelben nem nagyon örülnének egy ilyen kisérletnek, amely valószínűleg még távolabbra vinne a maastrichti kritériumoktól.

Kétség nem fér, szükség van konszolidációs csomagra, majd a "reformokra" is. Az államháztartás óriási hiánya, a felgyorsult eladósodás beavatkozást kíván. Ám rosszul indult annak előkészítése, és most méginkább hiányérzetet kelt, hogy a takarékossági intézkedéseket nem foglalták bele a kormányprogramba, hogy azt annak rendje és módja szerint a parlament megvitathatta volna..


Semjén: Gyurcsány Ferenc hazudott

Semjén Zsolt a bejelentett kormányzati intézkedésekre reagálva azt mondta: "Gyurcsány Ferenc hazudott", mert a választási kampány idején tudatosan eltitkolta az ország valós helyzetét, eltitkolta, mire készül a választások után. "Azért vagyok kénytelen azt állítani, hogy Gyurcsány Ferenc hazudott, mert adócsökkentést ígért, és ehhez képest adóemelések történnek, új adót vezetnek be" – tette hozzá a politikus, aki szerint ez a "hintapolitika" tipikus esete: mást mondanak a választási kampányban és a politikai tárgyalásokon, és mást cselekszenek. Semjén Zsolt felszólította a kormányt: haladéktalanul kezdjen tárgyalásokat a bankokkal és a multinacionális vállalatokkal, hogy vállaljanak arányos részt a terhekből.

A kereszténydemokrata pártelnök szerint ugyanis elfogadhatatlan, hogy az elmúlt négy év rossz kormányzásának minden terhét a magyar emberek vállára akarja tenni a kormány, miközben a multinacionális cégek és a bankok európai értelemben is "példátlan profitot kaszáltak" az elmúlt időszakban.

Gyurcsány csomag: havi hétezret veszít az átlagpolgár

Hat százalékot, valamivel kevesebb mint havi hétezer forintot veszít az átlagpolgár a kormány megszorító csomagjával. A legtöbbet a járulékemelés viszi el, amit az átlagkeresetűeknél részben kompenzál az adótábla sávhatárának kitolása. Az áfa, a jövedéki adó, a gáz és a villany árának emelése együtt az elvonások másik felét jelenti.

A bevásárlókosarakba átlagosan 4,3 százalékkal drágább élelmiszerek kerülnek majd.

Hat százalékát veszíti el nettó jövedelmének az átlagpolgár a Gyurcsány-csomag intézkedései nyomán - derül ki a Népszabadság számításaiból.

A reálkereset 2005 végén a 2000-esnél 36 százalékkal volt nagyobb. Az átlagos magyar márciusban 150 ezer forintos bruttó jövedelemmel rendelkezett, a nettó keresete pedig valamivel kevesebb mint 108 ezer forint volt - derül ki a Központi Statisztikai Hivatal kimutatásaiból. Ebből az adódik, hogy a következő hónapok két, összesen 3,5 százalékos járulékemelésének ötezer forintos jövedelemcsökkentő hatását majdnem felerészben kompenzálja az adótábla felső sávhatárának kiszélesítése. Az is kiderül: az átlag magyart nem érintik kedvezőtlenül a szolidaritási adók, mert éves jövedelme a kétmillió forintot sem éri el, nemhogy a fizetési határt jelentő hatot. De - ugyanezen okból - kimarad a kedvezmény-igénybevételi határok csökkentéséből is: a mostani hat helyett 3,4 milliós éves jövedelem felett nem lehet majd érvényesíteni az adókedvezmények többségét. Igaz: ha az átlagcsaládot és nem az átlag magyart vizsgálnánk, akkor őket esetleg már érinthetné ez utóbbi intézkedés: egykeresős családmodellben az új kedvezménykorlát valós akadály lehet januártól. Ám a családi jövedelmek megoszlása meglehetősen bonyolulttá tenne minden újságírói hatásszámítást is.

Azt is feltételezhetjük csupán - ami a fogyasztási szokásokról szóló statisztikákat szemlélve azért közelít a valósághoz -, hogy az átlagpolgár teljes jövedelmét elfogyasztja. Ezt elfogadva kiszámolható az is, hogy az egyes áremelési intézkedések mit hoznak számára - igaz, ekkor is csak az átlagfogyasztási adatokból, az infláció számításakor használt súlyozásból indulhatunk ki. A fogyasztási kosárban például 16,4 százalékos súlyt képviselnek az élelmiszerek, amelyek ára - az áfaemelés következtében - átlagosan 4,3 százalékkal emelkedik majd. Ebből kiszámolható, hogy az átlagosan fogyasztó átlagos polgár az átlagjövedelméből eddig havonta 17700 forintnál többet költött el élelmiszerekre, és az áfaemelés után ennél 770 forinttal fog többet. De az áfaemelés hatása kiterjed majd a víz- és csatornadíjakra, a személyszállításra, a munkahelyi és az iskolai étkeztetésre és az éttermi kiadásokra is - összességében majdnem a harmadára a teljes fogyasztási kiadásoknak. Így az áfaemelés havi 1500 forintot vesz ki az átlagpolgár pénztárcájából. Ebben nincs benne a gáz- és a villanyár emelése (állítólag ezeknél az áfát már beleszámolták a bejelentett emelésekbe). Ez a két intézkedés önmagában is közel ugyanannyit vesz el a kasszából, mint az áfaemelés az összes többi terméknél. És ott van még a jövedékiadó-emelések hatása. Mert az átlagpolgár természetesen iszik szeszes italt, és dohányzik is: mindkét szenvedélye havonta mintegy 400 forinttal kerül majd többe. A legnagyobb hatású és minden keresőt érintő intézkedés a járulékok emelése lesz.

Azt nem tudjuk, hogyan járnak majd a vállalkozók - itt számos nyitott kérdés van még. Biztos, hogy az eva októberi emelése 10 százalékot vesz el az evások nettó jövedelméből - vagyis ők a nagy vesztesei az átalakulásnak. Nem várható azonban, hogy - az ekhót választókon kívül - több evás cég elhagyja ezt a közteher-viselési formát, és tér vissza a rendes társasági nyereségadózásba. A négyszázalékos szolidaritási adó és a házipénztár adójának bevezetése ugyanis itt is meglehetős tehernövekedést okoz - bár azt, hogy pontosan mekkorát, ugyanúgy befolyásolja a cég eddigi jövedelmi helyzete, mint az elkövetkező évek nyereségességének alakulása. A céges adózási változások hatása amiatt is becsülhetetlen, mert bizonytalanok még az elvárt adó- és a minimumjárulék bevezetésének feltételei - ezek nélkül pedig nehéz volna akár átlagos számokat is mondani.

Javulni fog az államháztartási egyensúly?

A parlamentnek benyújtották a 2006. illetve 2007. évi államháztartási egyensúly javításáért szükséges törvényjavaslatokat. Ezek szeptember 1-től hatályba lépnek - közölte Veres János a pénzügyminiszter. Ezek között említette a 4 százalékos szolidaritási adót, a házipénztárra kivetett adót és a költségvetési forrásból nyújtott kamattámogatás után fizetendő járulékot. Ezt a járadékot valamennyi költségvetési forrásból támogatott hitel után meg kell fizetniük a pénzintézeteknek, tehát nemcsak a lakáshiteleknél, hanem az üzleti szférának nyújtott államilag támogatott hiteleknél is - felelte az MTI kérdésére Veres János, hozzátéve, hogy amennyiben nem kamattámogatás, hanem árfolyamgarancia áll a banki hitel mögött, akkor nem kell járadékot fizetni. Amennyiben sikerül alkotmányos megoldást találni arra, hogy a biztosítók is fizessenek járadékot a költségvetésből nyújtott kedvezmények után, akkor a szerdán benyújtandó törvényjavaslatban ez benne lesz - válaszolta az MTI másik kérdésére a pénzügyminiszter. Veres János elmondta: a kormány keddi ülésén döntött a 42 milliárd forintos idei költségvetési zárolás tartalmáról és a GDP 3 százalékában rögzített, fel nem használandó 70 milliárd forintos államháztartási tartalék zárolásáról, azaz összesen 112 milliárd forintos kiadáscsökkentésről. A gyógyszerkassza várható kiadásaiból 40 milliárd forinttal kívánja lefaragni a kormány - fejtette ki egy kérdésre a tárcavezető. Egy másik kérdésre elmondta: idén 220 milliárd forintot fordít lakossági gázártámogatásra az energiagazdálkodási célirányzatból a kormány, s ez 80 milliárddal több a költségvetésben foglalt összegnél.

Veres: kommunikációs hiba

A pénzügyminiszter hangsúlyozta: szigorú fiskális gazdálkodás nyomán alakulhat ki a kiszámítható és stabil forintárfolyam, noha a kormánynak nincs konkrét árfolyamcélja. A gyengülő forintárfolyam okát firtató kérdésre Veres János azt válaszolta, hogy a bejelentett egyensúlyjavító intézkedések "nem voltak jól kommunikálva", ezért nem látja át mindenki a kiigazítás nagyságrendjét és hatását, "ezért (az emberek) talán le is értékelték ezeket a folyamatokat és nem a megfelelő súllyal értékelték a bejelentett intézkedéseket". Ebben az évben 1,3 milliárd eurót tesz ki a fiskális kiigazítás, amelyből a kiadáscsökkentés 640 millió eurót jelent, a többletbevétel 660 millió eurót - jelezte a miniszter. Jövőre 3,9 milliárd euróval javul az államháztartás egyensúlya, ebből a kiadási oldalon 1,5-1,6 milliárd euró, a bevételin 2,3-2,4 milliárd euró jelentkezik - fűzte hozzá. "Az államháztartás egyensúlyának javítása érdekében az említetteken túli döntésekre nincs szükség, azt azonban már számtalanszor jeleztem, hogy az államigazgatásban, az önkormányzati rendszerben reformjellegű változtatást kell megvalósítani" - mondta Veres János. A kedden megjelent 2,8 százalékos májusi inflációra, illetve az elemzők által decemberre várt, akár 6 százalékot is elérő áremelkedésre vonatkozó kérdésre a pénzügyminiszter azt válaszolta, hogy az év végére 3 százalék alatti infláció mellett 1,5 százalékos maginfláció várható, ami jövőre egyszeri hatások miatt magasabb lesz.

Csaba László: "Az ország helyzete a szétesés előtt álló Oroszországra emlékeztet"

Csaba László, a Közép-európai Egyetem tanára szerint olyan az ország helyzete, mint a 90-es évek közepén a szétesés előtt álló Oroszországban- írja a Magyar Nemzet szerdai száma.
Kedden a Budapesti Értéktőzsdén is pánik uralkodott, 600 pontos volt a zuhanás, több részvény kereskedését felfüggesztették. A zuhanó index jelzi: megindult a tőke kivonulása a térségünkből. További rossz hír, hogy a befektetők egyre kevésbé hajlandóak finanszírozni az ijesztő magyar államadósságot- olvasható a Magyar Nemzetben.

Kóka János bejelentése se kedvez a piacnak. A gazdasági miniszter kijelentette: a következő 4 évben "határozott privatizációs karaktere lesz", ami a Malév értékesítését, a Magyar Posta, a MÁV egy részének eladását jelzi a Magyar Nemzet szerint.

Varga Mihály: a Gyurcsány-csomagban nagyítóval kell keresni a kiadáscsökkentő intézkedéseket

A miniszterelnök által az elmúlt hétvégén bejelentett, a gazdasági egyensúly javítását célzó intézkedések döntően arról szólnak, hogy miként lesz több bevétel, viszont a kevesebb állami kiadásra hivatottakat nagyítóval kell keresni - mondta Varga Mihály a szolnoki Hozam Klubban, ahol a térség üzletembereinek, nagyvállalkozóinak tartott előadást. A Fidesz alelnöke a kiadások mérséklése jegyében fontosnak nevezte a parlamenti képviselők számának csökkentését, de feltette a kérdést: a kisebb Országgyűlés vajon az 1500 milliárd forintos államadósságra megoldást fog adni? Az ellenzéki gazdaságpolitikus szerint egy másik tervezett intézkedés, a megyei önkormányzatok megszüntetése sem hoz majd gyógyírt a bajokra, mert a 19 megyei és a fővárosi testület egy évben nagyjából 220 milliárd forintot költ el, és ez pénz sem hozza rendbe az államkasszát. Arról nem is beszélve, hogy az önkormányzatok megszűnése után is működtetni kell a mostani megyei fenntartású intézményeket, így a kórházakat, oktatási, közművelődési és szociális intézményeket, tehát a megtakarítás még kevesebb lesz - tette hozzá. Varga Mihály nem tartja hatékonynak a tervezett intézkedések közül azt sem, amelyikkel a külföldre kivitt pénzek hazahozatalát és legalizálását szeretnék elérni. "Most, amikor mindenki viszi pénzét az országból, (...) pláne, hogy (visszahozatal esetén) 10 százalék adót is kell fizetni, komolyan gondolja ezt valaki?" - fogalmazott a politikus. Varga Mihály szerint a helyes megoldás éppen a mostani Gyurcsány-csomag fordítottja lenne, azaz nem a bevételeket kellene növelni, hanem a kiadások szerkezetét átalakítani. Emellett a gazdaságfejlesztésnek ebben a helyzetben nem az adók növelése, hanem éppen azok csökkentése lenne az az eszköze, amiről korábban az SZDSZ beszélt - szögezte le. Zárásként arra hívta fel a kormányoldal politikusainak figyelmét, hogy a tervezett intézkedések kapcsán ne használják a reform kifejezést, mert az az emberek számára eddig többnyire valami kedvezőt jelentett. Különben úgy járnak ezzel a szóval, "mint 1994-ben a a szakértelemmel, el fog kopni" - vélekedett.

És a tények még egyszer

30 százalékos gázáremelés, 10-14 százalékkal drágább villany, 25 százalékos eva, augusztustól átlagosan 30 százalékkal emelkedik a háztartási gáz és 10-14 százalékkal a villamos energia ára. Az egyszerűsített vállalkozói adó (eva) kulcsát október 1-től 15 százalékról 25 százalékra kívánja növelni a kormány – jelentette be Gyurcsány Ferenc miniszterelnök az Országos Érdekegyeztető Tanácsban. Mindezt úgy vezette be, hogy "nincs szükség sokkterápiára".

A végén Gyurcsány azt is elmondta: El kell halasztani az adócsökkentési programot is.

Emlékezzünk csak vissza, mit is mondott a választások előtt: "dübörög a gazdaság" és "lenduletben az ország". Bizalom? Szavahihetőség? Erkölcsi és konzekvens politizálás? Megválszthatattlan kérdések? Valaki?




forrás: HVG.hu, Mno.hu, nol.hu, dunatv.hu



[HUNSOR medencefigyelő - ® HUNSOR -]

» vissza a HUNSOR honlapjára