- Valóban 1991-ben kerültem Budapestre és egy évet előkészítőn vettem részt. Jelentkeztem az egészségügyi főiskolára, amit végül nem fejeztem be, mert nagyon sok hiánnyal érkeztem, főleg, ami a tárgyi tudásomat illette fizikából, kémiából. Aztán, úgymond, megért az eszem és úgy döntöttem, hogy előbb vagy utóbb elvégzek valamit. Jelenleg Győrben az Apáczai Csere János Főiskolán művelődésszervezést tanulok. Ez sokat segít mostani munkámban, távlati terveim is vannak, kultúrával szeretnék foglakozni.

- Melyek a személyes tapasztalatai a magyar társadalom befogadókészségéről? Hogyan sikerült beilleszkedni?
- Nagyon sok függ attól, hogy az ember milyen környezetbe csöppen bele. Én nagyon sok értékes emberrel találkoztam és sok szeretetet kaptam. Szent Istvánról olvastam és próbáltam az akkori kort a maihoz hasonlítani. Arra jöttem rá, hogy mi sokkal közelebb vagyunk ehhez lelkileg, mint a magyar társadalom többsége. A történelem és a gyökerek nekünk sokkal fontosabbak. Ezeket a kérdéseket sok emberrel meg tudtam beszélni. Ahogy viszont kikerültem a Moszkva térre munkát keresni - mert diákként 4500 forintot kaptam, amiből nehezen tudtam megélni, és nyáron sem szerettem volna üres kézzel hazamenni -, találkoztam azzal a jelenséggel, amiről olyan keserű tapasztalata van a legtöbb csángó embernek. Az a világ másik fele, nem a munka, hanem az emberi gondolkodás miatt. Sokszor csalódtam a munkadómban. Miközben előadta, hogy ő mennyit áldoz, adományoz a karitatív szervezeteknek, könyörtelenül kivágta a munkást az utcára, ha mondjuk, nem fizette pontosan az albérletet. Volt, hogy lenyeltem a galuskát, azután meguntam és elmentem vidékre, ahol egy sporttáborban felügyelő voltam. Így a környezet is kissé az otthont pótolta, és helyrejöttem lelkileg. Budapest a lelki leépülés szempontjából nagyon sok veszélyt rejteget. Az életem úgy alakult, hogy magyarországi lányt vettem feleségül és tudok segíteni azokon a honfitársaimon, akiknek erre szükségük van itt Magyarországon és otthon.

- A csángókkal foglalkozó honlapokon gyakran találkozunk a Csángó Koordinációs Iroda nevével, amelynek a vezetője. Hogyan alakult meg?
- A Máltai Szeretetszolgálat régóta foglakozik a csángókkal. Fontosnak tartják az intézményes keretet, pontosan azért, mert megszaporodtak a tennivalók. Oly nagy mennyiségű segélyt vittek ki, olyan sok támogatási formát bonyolítottak le, hogy ezt a rendszert valahogy átláthatóvá kellett tenni. Ezért egy ezzel foglalkozó irodát hoztak létre. Örülök, hogy engem kértek fel, hogy vezessem, ugyanis már korábban önkéntese voltam a szervezetnek, ismertem a működési rendszert, a munkamódszerüket, a lehetőségeket. Kaptunk egy helyiséget, ahol minden technikai eszköz a rendelkezésünkre állt az iroda tevékenységének elindításához. Első lépésként feltérképeztük a problémákat, főleg a szociális jellegűeket, hiszen a Máltai Szeretetszolgálat elsősorban erre hivatott. Nagyon sok ember ajánlotta fel a segítségét, és ezért létrehoztuk az Európa a Csángókért Alapítványt. Százhúsz neves személyiség adta a nevét az alapítványhoz, kuratóriumának elnöke Sára Sándor filmrendező, de tagjai között találjuk Kozma atyát, Szakály Sándor történészt, számos orvost, akik úgy döntöttek segítenek. A Csángó Koordinációs Iroda tevékenységének köszönhetően megszületett a Csángó Népfőiskola, azzal a céllal, hogy a Magyarországon élő csángómagyaroknak egy kis segítséget nyújtsunk anyanyelvi ismerteik pótlására. Legtöbben eljönnek dolgozni, nem tudnak kitölteni egy űrlapot, nem tudtak magyarul kérvényt írni. Kerestünk tanárokat, akik feláldozták idejüket, kerestünk továbbá egy iskolát, a Budai Cisztercita Gimnázium adott helyet és megkerestük a csángókat azzal az ajánlattal, hogy vegyenek részt az előadásokon. Nagyon sokan jelentkeztek, igaz nagy volt a lemorzsolódás, hiszen sokan munkabeosztásuk miatt, mások csak rövid időre jöttek dolgozni, de a Rigó utcába, akik vizsgára jelentkeztek, mindannyian jól szerepeltek. Az Európa a Csángókért Alapítvány visszatérítette a vizsgadíjat. Ugyancsak ebben az irodában született a Csángó Tükör című újság 2003 decemberében. Kezdetben diáklapként, de nemcsak a diákok írtak benne, hanem felkértünk történészeket, művelődési szakembereket. Ezek mellett a tevékenységek mellett, a Máltai Szeretetszolgálat végezte napi munkáját. Sokan fordultak ide segítségért, akik nehezen boldogultak a hivatalok bürokratikus rendszerében, írtunk kérvényt, intézkedtünk hivatalokban, elsősorban az ANTSz-nél (Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat), tavaly 40 embernek sikerült méltányosságot nyerni, nem kellett kifizetnie a huszonezer forintot, mert egyszerűen olyan elesett helyzetben voltak. Legfontosabb természetesen az információ arról, hogy hol és hogyan igazodjanak el. Irodánkat felkeresik olyanok is, akik segíteni szeretnének a csángókon. Kérdéseik vannak, hová forduljon, hogyan és mivel segítsen Ebben is eligazítást adunk. Térképpel látjuk el, címeket adunk. Ugyanígy járunk el csoportokkal, egyesületekkel, akik segíteni akarnak és ezért kiutaznak Moldvába. Örülök, hogy Moldvában is megindult egyfajta fejlesztés, ami a falusi vendégfogadás felé mutat. Örülünk annak, hogy olyan kezdeményezők is vannak, akik házakat építenek, vagy korszerűsítenek azért, hogy nyári időszakra kimenjenek nyaralni. Egyéb időszakban mások is igénybe vehetik ezeket. Vagy példaként tudnám említeni a káposztásmegyeri Caritas csoportot, ők szociálisan akartak segíteni egy falut. Kimentek Magyarfaluba egy alkalommal és következőleg azt vitték, amit legfontosabbnak tartottak az igénylistán: kórházi ágy sérült betegnek, katéter, pelenka, kenőcsök fekélyes sebekre, tolókocsit mozgássérült betegeknek, tanácsokkal látták el, egyszóval azt vitték, amire leginkább igény mutatkozott. Hasonlóképpen irányítottam segítő embereket Lábnikra.

- Honnan tudnak arról, hogy ehhez az irodához kell fordulni?
- Elég, ha egy valaki tudja és továbbadja. A másik a Csángó Tükör újságunk. A hír szerencsére hamar terjed. Megkeresnek interneten is.

- Hányra becsüli a számát azoknak a moldvai csángómagyaroknak, akik itt dolgoznak Magyarországon?
- Kb. 5000-re tehető a száma azoknak, akik itt dolgoznak, 30-50 között van azoknak a száma, akik különböző oktatási intézményekben tanulnak. Legtöbben, mintegy 3000 csángómagyar, Budapesten dolgozik vagy tanul. Ez a szám nagyobb volt régebb, de amióta megnyíltak a kapuk Olaszország, Sapanyolország, Portugália felé, azóta megcsappant az itt dolgozók száma. Nagyon jól szervezik az életüket például Olaszországban, ahol a miénkhez hasonló egyházi irodák működnek. A jassi püspökség felmérte azt, hogy azáltal, hogy papokat küld Olaszországba, azáltal, hogy kapcsolatot tart velük, sőt teremt kint dolgozó és otthoni családtagok között, nem veszíti el őket.

- Milyen mértékű a letelepedés? Könnyen választják-e a Magyarországra való áttelepülést?
- A legtöbben nem azzal a szándékkal érkeznek, hogy itt letelepednek. Otthon van földjük, családjuk, ami vagy akik miatt nem ezért érkeznek. Céljuk, hogy könnyítsenek otthoni életükön. Moldvából a férfiak mindig elmentek dolgozni, régebben is. A fiatalok esetében kissé másként alakul. Ők többnyire elképzelés nélkül érkeznek, azután pedig attól függ milyen hatás éri őket. Sokan csalódnak és úgy mennek haza, hogy soha többé oda vissza nem térnek. Meg kell mondanom, hogy sok fiatallal találkoztam, aki szívesebben választja Olaszországot, mert itt első látásra előítélettel viseltetnek, „román, tehát lop” - mondják. Magyarországon nagyon erősek az előítéletek, és nem azok a munkáltatók, akik tudnak valamit is a moldvai magyarokról. Izraelben kimondottan tiszteletnek örvendenek a román munkások, így a csángók is, akiket ott semmiféle megkülönböztetés nem ér. Magyarország azok számára vonzó, akik kapcsolatba kerültek a magyar kultúrával, van kötődésük és fontos számukra a magyar környezet.

- Elégtétel az élete alakulása?
- Igen. Úgy kell kérni és tenni, hogy a magyarországi ne azt érezze, hogy ismét csak kérnek, és otthon úgy kell segítenem, hogy ott segítsünk, ahol a legnagyobb szükség van. Ha túlbuzgósággal akarnak valamit akkor az ellenkezőjét váltja ki. Példaként hozom fel Klézse esetét, amikor felbérelték a támadásra, a könyvégetésre az ottaniakat. Erre nagyon oda kell figyelni. Azt szeretném, ha az otthoni csángó testvérek azt éreznék, hogy Magyarországról segítik, itt pedig azt érezzék, hogy ott megvan a nyitottság, a befogadókészség.

írta Oláh-Gál Elvira



forrás: Erdély Ma, Moldvai Magyarság






[HUNSOR medencefigyelő - ® HUNSOR -]



- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -

Korábbi cikkek:

» Történelmi érettségi előtt Montenegró
» Kifelejtették a romániai magyarokat az EU országjelentéséből
» Gál Kinga: káros Dobolyi Alexandra nyilatkozata
» Politikai nyomás alatt a magyar televíziók
» Felelőtlen nyilatkozatok a BBTE magyar tagozatáról
» Gál Kinga: Az erdélyi magyarok sorsával foglakozzon az uniós országjelentés is!
» Dobolyi Alexandra csak jót akart hallani Kolozsvárott?
» Tiltakozó levelek - Olli Rehn említse a magyarok sorsát is
» Olli Rehn bővítési biztos szerint Romániában jelentős haladás történt?
» A BBTE rektora megfenyegette a két legaktívabb "szeparatistát"
» Nem engedélyezik a magyar karokat a Babes-Bolyain
» Romániai restitúció elvben és gyakorlatban
» Nem akar magyar feliratot a kolozsvári egyetemi könyvtár igazgatója
» Tiltakozó levelek - Olli Rehn említse a magyarok sorsát is
» Olli Rehn bővítési biztos szerint Romániában jelentős haladás történt?
» A bővitésről és a magyar kisebbség helyzetéről Romániában
» Spanyolország jáváhagyta a katalán autonómia bővítését
» Autonómiát a vajdasági magyaroknak is!
» Harc a kisebbségi magyarokért - írta Ágoston András
» Továbbra is tart a szerb elnyomás a Délvidéken
» Anti-Minority Incidents Continue in Vojvodina (HHRF)
» Halottak napi éltető imáink
» Túszhelyzetben a vajdasági magyarság
» Magyarellenes lépések Csángóföldön
» HRW: "Veszélyes közömbösség: erőszak a kisebbségek ellen Szerbiában"
» Makovecz: "A szétszabdalt szálakat össze kell kötni"
» Katalonia, ahol sikeresebbek az autonomista törekvések
» Benes-dekrétumok: Újabb bírálat Szlovákiának
» Remegős világ után feketeleves - írta Stányó Tóth Gizella
» A délvidéki magyarok helyzetérol az EBESZ konferenciáján
» Az EP a vajdasági kisebbségek jogainak védelmére intette Szerbiát
» Délvidék: jogsértések a magyarok ellen
» A merénylők és terroristák országában - Magyarverések Vajdaságban
» Szabadka: Meggyalázták az ártatlan áldozatok emlékművét
» Gyilkosság Magyarkanizsán
» Tom Lantos: Éles amerikai bírálat Szerbiának
» Csíkszentgyörgyi magyarverés: Rendőrök vertek meg egy betegnyugdíjast (2005.09.05)
» Magyar gimnazistát vertek meg szerb fiatalok Szabadkán 2005.09.20
» Magyar kiskatonát bántalmaztak a zentai laktanyában 2005.09.18
» Magyart bántalmaztak szerb diákok Szabadkán 2005.09.16
» Két magyar fiatalt vertek meg Újvidéken
» Temerini magyarverés: Szabadlábra helyezték a magyarverőket
» Egy magyar fiút sulyossan bántalmaztak a szerbek Palicson
» Két magyar fiút sulyossan bántalmaztak a szerbek Újvidéken
» Becsey: Drákói szigor a magyarok ellen
» Vasrudas leszámolás bácskossuthfalvi diszkóban
» Tomboló magyarellenesség Szerbiában
» Naponta verik a temerini magyar elítélteket a szerbek
» Véresre vertek egy horgosi fiút Szabadkán
» Magyart vertek az újvidéki színhazban
» Becsey: A Vajdaság ügyérol nem szabad megfeledkezniük az európai intézményeknek
» Becsey: A Vajdasági magyarok helyzete nem javult, az EU intézményei is felelősek
» Becsey: Drákói szigor a magyarok ellen
» Becsey: Enyhíteni kell a kis- és középvállalkozások adminisztratív terheit
» Becsey: Uniós tagságunk adó- és vámkövetkezményei
» Kosztolányira emlékeztek Szabadkán
» Véresre vertek egy horgosi fiút Szabadkán
» Magyart vertek az újvidéki színhazban
» Tanulmányok a nemzeti kisebbség kérdéseiről
» Anti-Minority Incidents Continue in Vojvodina (HHRF)


- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -

HUNSOR - All Rights Reserved - ., A.D.