Korábban többen jelezték, hogy feljelentést tesznek a "rendőri túlkapások" miatt. Morvai Attila tájékoztatása szerint ezt idáig 133-en tették meg. Valamennyien bántalmazás hivatalos eljárásban vétség gyanúja miatt tettek feljelentést. Révész Máriusz, az ellenzéki politikus szerdán, az Országgyűlés emberi jogi, rendészeti és nemzetbiztonsági bizottsági bizottságainak együttes ülésén jelentette be, hogy korábbi álláspontjával ellentétben mégis feljelentést tesz az október 23-án vele szemben foganatosított erőszakos rendőri fellépés miatt.

A Fidesz Gergényi Péter felmentését kéri, a jogvédők és a sajtó pedig naponta prezentálnak újabb és újabb jogsértéseket, cáfolva a budapesti rendőrfőkapitány elmúlt napokbeli nyilatkozatait. A rendőrség szerint minden törvényes volt, a lapunknak nyilatkozó vezető jogvédő azonban továbbra is elképesztőnek tartja a történteket.

Ha csak az elmúlt napokban számos médiában közölt egyéni történeteket vesszük alapul, nyilvánvalóan a verés, rúgás, inzultálás, lekönnygázgránátozás lehet a leggyakoribb panasz, de olyan is volt, akinek őrizetbe vételét egyszerűen letagadták ügyvédje elől, miközben az illető éppen kihallgatásra várt egy cellában.

Többen beszámolnak arról, hogy a rendőrök a belvárosban figyelmeztetés nélkül lőttek ki könnygázgránátot és gumilövedéket, ezzel gyerekeket is veszélyeztetve; hogy földön fekvő fiatalokat rúgtak, vertek; hogy köveket dobtak vissza a tüntetőkre; hogy láthatósági mellényt viselő fiatalra lőttek; hogy nem volt rajtuk azonosító szám.

Számos fotó bizonyítja azt is: Gergényi Péter nem mondott igazat, amikor tagadta a teleszkópos verőbotok, az ún. viperák használatát. A legelképesztőbb esetet minden bizonnyal az Index dokumentálta: egy, a tüntetések közepette hazaigyekvő férfit a Síp utcában öt méterről gumilövedékkel arcon lőttek, majd amikor megfordult és rohanni kezdett, ötször hátba lőtték.

"A problémák egyik legfőbb oka az volt, hogy a rendőrök legalábbis hagyták, hogy összekeveredjenek a békés tüntetők a randalírozókkal" - állítja a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) elnöke. Dénes Balázs tarthatatlannak minősítette a nyilvánvaló jogsértéseket tagadó vagy kimagyarázni akaró rendőrségi retorikát, s példaként említette, hogy amikor rendőri vezetőknél rákérdeztek arra, jogszerű-e a rendőrök arcát elfedő (sí)maszk használata, három forrásból háromféle választ kaptak. "A rendőrfőkapitány ezek után nem mondhatja azt, hogy minden rendben volt a bevetés során, ez nem járul hozzá a rendőrség társadalmi megbecsültségének javulásához. A helyzet az, hogy most is, mint 17 éve, a mundér becsületét védik."

A TASZ elnöke elképesztőnek tartja azt is, hogy az intézkedő rendőrökön - a törvényes előírások ellenére - nem volt azonosító jelvény, "márpedig agresszívebb az a rendőr, aki tudja, hogy nem elszámoltatható". (Gergényi Péter újságírói kérdésre előbb úgy nyilatkozott, hogy "az utcai egyenruhán kell, a bevetési ruhán nem kell" jelvény, majd azt állította, "mindig kell, kivéve a csapaterős gyakorlóruhát... gondolom", és még a gravitációról is nyilatkozott: mint mondta, ezek a jelvények időnként "leesnek".)

Dénes Balázs aggasztónak tartja, hogy még a szeptemberi rendőri akciók után 35 bejelentés érkezett bántalmazás miatt, de egyetlenegy esetben sem sikerült azonosítani a rendőrt. "Azt viszont pontosan lehet tudni, mely rendőri egységeket hová vezényelték, és tudni lehet, kik voltak a parancsnokok. Ilyen esetben az ő felelősségüket kell vizsgálni" - állítja a jogvédő szervezet elnöke.

Egy kórház azzal kapcsolatban is bejelentést tett, hogy a rendőrség általuk ellátott sérültek adatairól érdeklődött. Péterfalvi Attila az InfoRádiónak úgy nyilatkozott ezzel kapcsolatban, hogy a lépés a személyes adatok védelméről szóló törvényt sérti.
Járny Tibor, a Budapesti Rendőr-főkapitányság szóvivője ugyanakkor azt nyilatkozta a Hírszerzőnek, hogy ők a rendőrségi és bűnmegelőzési törvény alapján kérhetnek adatokat azért, hogy "tanúkat tudjanak keresni az eljárásokhoz".

A rendőrök azonosíthatóságával kapcsolatban a szóvivő a rendőrségi törvény 60. szakaszára hivatkozott, amely szerint az október 23-ihoz hasonló helyzetekben "egyéni felelősséget nem vizsgál" a rendőrség, ezért Járny szerint nem is kellett külön azonosító szám. A szóvivő szerint azt lehet tudni ugyanakkor, hogy melyik egységet hol vetették be, és annak parancsnoka tudja, ki mit csinált az akció során.

A jogvédők által szintén már többször kifogásolt "műveleti területté" nyilvánítással kapcsolatban Járny Tibor megismételte Lapid Lajosnak, a budapesti rendőrfőkapitány közbiztonsági helyettesének korábbi nyilatkozatát, amely szerint "a műveleti terület kifejezés rendőrségi szakzsargon, amely a rendőrségi törvény által lehetővé tett területlezárás szinonimája".

Lapid Lajost az MTI amiatt kérdezte meg, hogy több jogász és jogvédő szervezet szerint a rendőrség által emlegetett műveleti terület jogi fogalomként nem létezik. A közbiztonsági helyettes a távirati irodának elmondta: a műveleti terület egy rendőrségi szakzsargon, amely átszivárgott a köznyelvbe is. A kifejezés a rendőrségi törvényben úgy szerepel, mint a rendőrség által lezárt terület.
"Az eljárási jogszabályok szintjén biztos, hogy semmilyen szabálysértésre nem került sor" - nyilatkozta a Hírszerzőnek Járny Tibor, aki a konkrét esetekkel kapcsolatban nem kívánt nyilatkozni, mondván: az ügyészségi vizsgálat dolga a részletek feltárása.


Orbán: A jogsértésnek nemzetközi következményei lesznek

Magyarországon október 23-án brutálisan megsértették az emberi jogokat, amelynek nemzetközi következményei is lesznek - közölte Orbán Viktor a hírTV-vel, Berlinből telefonon nyilatkozva. A Fidesz elnöke ma találkozott Angela Merkel német kancellárral, akivel a magyar belpolitikai helyzetet is áttekintették.

Orbán Viktor ma reggel Berlinből nyilatkozott a hirTV-nek az október 23-án történtekkel kapcsolatban. A Fidesz elnöke szerint a magyar államnak erkölcsi és anyagi jóvátételt kell nyújtania azoknak, akiknek emberi jogait megsértették, a jogsértőket pedig felelősségre kell vonni.


"Rendőri intézkedés október 23-án"

Magyarországon olyan brutális emberi jogsértések történtek október 23-án, amelyeknek nemzetközi következményei lesznek. 16 éve nem volt példa arra, még a taxisblokád idején sem, amikor egyébként egy polgári engedetlenségi mozgalom volt, hogy ilyen brutálisan lépjen fel egy államhatalom, és az emberi jogokat így letörjék, mint ahogy tették ezt 23-án délután és este - mondta Orbán Viktor.

- Olyasmi történt Magyarországon, ami szokatlan Európában. Tehát az emberi jogok ilyen durva, rendőrség általi letaposása ismeretlen Európában. Itt ilyen nincs. Szeretném világossá tenni itt Berlinben is, hogy a Fidesz a demokrácia, az emberi jogok és az emberek oldalán áll. És azoknak, akiknek a jogait megsértették, azokat mindenképpen meg kell védeni. A következő napokban sokat fogunk ezért dolgozni. Akiket bántalmaztak, azoknak erkölcsi és anyagi elégtételt kell hogy adjon a magyar állam, és azokat, akik megsértették az emberi jogokat, legyen szó közrendőrről vagy rendőrségi vezetőkről - ezt majd a vizsgálatok kiderítik - személyesen felelősségre kell vonni - tette hozzá a Fidesz elnöke.

Áder: Szándékos provokáció történt október 23-án

Áder János szerint elfogadhatatlan és cinikus az az érvelés, amely szerint a Fidesz vitte ki az embereket az utcára. Az ellenzéki párt parlamenti alelnöke nemzetközi sajtótájékoztatóján visszautasította, hogy pártja vezetőinek felelőssége lenne az október 23-án történtekben.
Az embereknek alkotmányos joguk, hogy elmondják véleményüket, ezért minden olyan kérdést és megfogalmazást cinikusnak és elfogadhatatlannak tart, amely azt mondja, hogy a Fidesz vitte ki a politikát az utcára - jelentette ki Áder János.

A politikus hozzátette: a leghatározottabban visszautasít minden olyan próbálkozást, amely a Fidesz vezetőinek és Orbán Viktor pártelnöknek a felelősségét akarja hangsúlyozni az október 23-án történtek kapcsán. Ezt még a kérdésfelvetést szintjén sem akarjuk elfogadni, mert 16 év alatt a Fidesz utcai demonstrációin semmilyen atrocitásra, rendbontásra nem került sor - indokolt Áder János.

A fideszes parlamenti alelnök szerint biztosan rendkívüli módon zavarja Gyurcsány Ferencet, hogy az emberek élnek az alkotmányban rögzített jogukkal, kimennek az utcára, és azt mondják, hogy ez így nem mehet tovább, elég volt a hazudozásból. A politikus ugyanakkor hangsúlyozta: a Fidesz vezetői soha nem mondták, hogy egy tankkal nekimenni a rendőröknek, betörni egy troli szélvédőjét, vagy köveket dobálni, békés tüntetés lenne. Ez ellen a rendőrségnek valóban fel kell lépni, ezeket a törvénysértéseket el kell ítélni - tette hozzá.


"A rendfentartó békés rendőrség és az erőszakos tömeg?"

Áder János szerint, a Fidesz azt kifogásolja, hogy azokat is rendőri támadás ért, akik a randalírozásban nem vettek részt. Kiemelte: csak szándékos provokációval tudja magyarázni azt a dilettáns magatartást, hogy - véleménye szerint - a randalírozók egy részét megpróbálták rátolni a Fidesz békés gyűlésére. "Felelőtlen, mérhetetlenül cinikus és dilettáns megoldás volt az, amit - megkockáztatom - politikai utasításra hajtott végre a rendőrség" - fogalmazott. Véleménye szerint ugyanis néhányan, köztük Gyurcsány Ferenc is biztosan arra számított, hogy a "vérző civilek látványa megvadítja azt a néhány százezer embert és akkor elszabadul a pokol Budapest utcáin".

Gyurcsány Ferenc a tűzzel játszik - jelentette ki Áder János, aki szerint a miniszterelnöknek igaza volt, amikor arról beszélt a parlamentben, hogy kicsinyes hatalmi játszmák színtere az utca, azonban ebben ő maga a fő játékos.

Vértesaljai László (jezsuita pap): Rendőri intézkedés a sajtószabadság ellen

Vértesaljai László jezsuita szerzetes, akit a rendőrök az október 23-ai Fidesz nagygyűlést követően kétszer is tettlegesen bántalmaztak, a közterület-felügyelet és a rendőri erők részéről történt törvényellenes cselekedetekről teszek jelentést.
Előzetes egyeztetés alapján 2006. október 26-án, csütörtök reggel fél kilenckor a lengyel TVP és a Hír TV egy-egy stábja akart riportot készíteni velem a Budapest, VIII. kerületi Mária utca 25. szám alatti "Jézus Szíve" katolikus templom előtt, a Lőrinc pap téren (tehát nem az úton, s nem a járdán). Miközben a Hír TV kamerája előtt nyilatkoztam az október 23-án engem ért erőszakos rendőri bántalmazásokról, a VIII. kerületi közterület-felügyelet két munkatársa felszólította a stábokat, hogy igazolják magukat, és mutassák a filmforgatási és területfoglalási engedélyt.

A lengyel stáb tolmácsa, dr. Kovács Orsolya, a Lengyel Intézet sajtóreferense és Turba Tímea, a Hír TV riportere közölte velük, hogy érvényes jogszabály szerint közterületen engedély nélkül forgathatnak. A közterület-felügyelők rendőrséggel fenyegetőztek, és lehetetlenné tették a felvétel folytatását, mígnem pár perc elteltével megérkezett egy rendőrjárőr autó két rendőrrel - egyikük egyenruhában, a másik civilben. Az egyenruhás rendőr azonnal a Hír TV kamerájához ment, kezével megragadta és eltakarta annak lencséjét, mondván nincs joga a tévéseknek szolgálatát teljesítő rendőrről felvételt készíteniük. Követelte a forgatási engedélyt, mire mindkét stábtól elutasító választ kapott, mondván, nem kell engedély, és ennélfogva mind a közterület-felügyelet munkatársai, mind a rendőrség jogtalanul követelnek szabályszerűen eljáró újságíróktól dokumentumokat.

Közben a közterület-felügyelet egyik munkatársa felismerni vélte a lengyel tolmácsot, dr. Kovács Orsolyát, majd megfenyegette, hogy ne merjen a VIII. kerületben tartózkodni, mert "megkapja a magáét". A megfélemlített tolmácshölgy sírógörcsöt kapott, miközben immár a rendőrök akadályozták a filmforgatást.

Ekkor jött a tévés kollégák segítségére Bátonyi Csaba, az RTL Klub operatőre, aki autóval arra haladtában látta és megfigyelte az eseményeket. Sajtóigazolványát átadva kérte az egyenruhás rendőrt, hogy ő is igazolja magát. A rendőr - miközben hol a TVP, hol a Hír TV kameráját takarta el kezével - megtagadta a többszöri és kifejezett kérést, utalva arra: "Maga nem hallott Gergényi rendelkezéséről?". Értetlenkedésünkre nem adott felvilágosítást. Közben civil ruhás kollégája felettesével beszélt és eligazítást kért. Minthogy közvetlenül mellettem állt, hallottam a mellmagasságban tartott mobil telefonjából a választ: "Hülyék vagytok! Forgathatnak! Húzzatok el gyorsan!". Erre az egyenruhás visszaadta Bátonyi Csaba operatőr sajtóigazolványát, majd anélkül, hogy bármelyikük igazolta volna magát, autóversenyzős startsebességgel "elhúztak".

A TVP az esti varsói híradóban számol be a stábot ért bántalmazásokról, melyről jelentést tettek a budapesti lengyel nagykövetségnek. (A velem készített interjú során, amikor filmre vették a zászlómon látható rendőrbakancs nyomait, megdöbbenésükben elsírták magukat a lengyel stáb tagjai).

Mi is megmutatjuk a "viperát"! - képes bizonyíték

Bár Gergényi Péter, Budapest rendőrfőkapitánya sajtótájékoztatón cáfolta, hogy a rendőrségnél nem rendszeresített, összecsukható ólmos botot, úgynevezett viperát is tartottak maguknál a rendőrök a tüntetők oszlatásakor. Ennek ellenkezőjéről a gondolának is felvételei vannak. Ez az eszköz csak a rendőrség különleges alakulatainál megengedett, például a terrorelhártítóknál.

A vipera rendszeresített eszköz-e a rendőrségnél, merthogy több rendőr is használt viperát tegnap? - tették fel a kérdést az újságírók Gergényi Péternek, aki erre úgy reagált: "Tessék egyet mutatni nekem"!
A riporter azon állítására, miszerint "több felvételen rajta van, nekünk van ilyen" ismét megismételte a felszólítást: - Tessék kedves megmutatni nekem. Én ilyet nem láttam, mi ilyet nem használunk".

Nos, tisztelt Gergényi úr, most mi is megmutatjuki :

     

A vipera nem rendszeresített eszköz a "normál" rendoröknél, mivel például fejre mért ütésnél, egyetlen egy csapás is halálos lehet. A fegyver burkolat nélküli teleszkópos fémrúd, amelynek az utolsó tagja tömör fém, a végén egy fémbunkóval. Feladata, hogy azonnal olyan sérülést okozzon, ami harcképtelenné teszi az ellenfelet. Ezt azzal éri el, hogy a végtagra mert ütésnél törést okoz. A mostani serültek között voltak a tüntetéssorozatban eloször tömegesen törési serültek, tán nem véletlenül…




Az alábbiakban további ízelítot adunk a rendőrség által hétfon október 23-án használt fegyverek arzenáljából:



Az "Univerzális könnyfakasztó kézigránát" kilövéséhez átalakított fegyverek


Kiégett könnygázgránát. A gránát tömege több tíz deka. Ha ezt fejmagasságban indítják, vagy nagyívben lövik a tömegbe a visszahulló gránát komoly fejsérüléseket okozhat, mint ez meg is történt több alkalommal…


Vajon milyen vegyszert locsoltak az emberekre?


A paprikaspray az ember bőrével érintkezve égető fájdalmat okoz, amely különösen erős, ha az orrba, szájba vagy szembe jut, utóbbi esetén ideiglenes vakságot is okozhat!


Az adatvédelmi biztos szerint is jogellenes módon filmezték a rendőrök a békés tüntetőket és járókelőket



Mit is mond a kép: rendtartás?, tömegfeloszlatás? Jogszerűtlen intézkedés? és mit is mond a törvény a rendőrők azonosításáról?
"20. § (1) A rendőrt az intézkedés során az egyenruhája és az azonosító jelvénye vagy a szolgálati igazolványa igazolja" - szól az 1994-ben elfogadott rendőrségi törvény idevágó passzusa.



Gergényi sem tudja? vagy nem akarja?

Arra a kérdésünkre, hogy a rendoröknek kötelezo-e az azonosító jelvény használata, Gergényi Péter, budapesti rendorfokapitány nem adott egyértelmu választ. "Az utcai egyenruhán kell, a bevetési ruhán nem kell" - válaszolta kérdésünkre, majd úgy módosította álláspontját: "mindig kell, kivéve a csapateros gyakorlóruhát... gondolom".
A rendőrfőkapitány elmondta, a gyakorlatban nem tud minden egyes rendőrt ellenőrizni, ki visel jelvényt és ki nem. Amikor felvetettük, hogy egyetlen jelvényt sem láttunk az október 23-ai zavargásokkor, azt válaszolta, a jelvény sokszor leesik, mert csak egy tűvel van a ruhára erősítve.

Jármy Tibor, a BRFK szóvivője sem tudott érdemi választ adni arra a kérdésünkre, hogy miért nem volt a rendőrökön az azonosításukhoz elengedhetetlen jelvény. A szóvivő csak arról tudott beszámolni, hogy néhány kollégáján azért nem volt azonosításra alkalmas jelvény, mert az utcai harcokban leszakították róluk.

Kötelező az azonosító viselete

"A rendőrségi törvény nem tesz különbséget egyenruhák között, a jelvény viselete kötelező, és egy számot kell tartalmaznia" - fejtette ki álláspontján Hack Péter, aki 1990 és 2002 között volt SZDSZ-es képviselő, jelenleg az ELTE jogi kar büntetőjogi tanszékének tanára, aki szerint a jelvény nélküli rendőri intézkedés szabálytalan.

Hack Péter jogász elmondta, az Antall-kormány idején, 1990 körül vezették be a jelvény használatát, hogy azonosíthatóak legyenek a rendőrök, a törvényt végül, hosszas vita után 1994-ben sikerült elfogadnia az Országgyűlésnek. A jogszabály tartalma körül nagy vita alakult ki a pártok között, a liberális politikusok a rendőrök azonosíthatósága mellett kardoskodtak - fél sikerrel.
Nagy visszhangot váltott ki a budapesti rendőrfőkapitány azon keddi nyilatkozata is, amikor a zavargásokat követő sajtótájékoztatón kijelentette, "akinek panasza forduljon az ügyészséghez." A rendőrségi törvény 93. paragrafusa ugyanakkor világosan rendelkezik arról, hogy panasszal "az intézkedést foganatosító rendőri szerv" felé is lehet élni. Ha a tett nem minősül bűncselekménynek (jogszerűtlen előállítás), akkor a rendőrségnek kötelessége kivizsgálni az esetet.

Független bírói testület kellene Magyarországon

Hack Péter úgy látja a jogszerűtlen rendőri intézkedések elleni hatékony fellépés legnagyobb akadálya, hogy jogorvoslati kérdésekről nem bírói testület dönt. "A rendőrség, de még az ügyészség sem nevezhető igazán pártatlannak egy ilyen eset kivizsgálásakor" - fejtette ki Hack Péter, aki szerint Magyarországon a rendőrség a szükségesség-arányosság kérdését úgy kezeli a gyakorlatban, hogy "ami szükséges, az feltétlenül arányos is", vagyis az arányosság szempontját érdemben nem mérlegeli. A jogász szerint sokkal igazságosabb rendszert jelentene, ha a két fél vitájában - akárcsak egy standard peres eljárásban - dőlnének el az ilyen ügyek. Így egy bíró előtt hozhatná fel érveit és ellenérveit, tanúit és bizonyító dokumentumait a sértett fél, illetve a rendőrség.

Az október 23-i események elemezését ellehetetlenítette a kormánypárti többség

Az emberi jogi, a nemzetbiztonsági és a rendészeti bizottság hívott össze közös tanácskozást szerda reggelre, hogy a rendori és nemzetbiztonsági vezetokkel elemezzék az október 23-i eseményeket, de a kormánypárti többség nem szavazta meg az ellenzéki vezetésu bizottság napirendjét, és elhagyták a termet.

Az ülésen Kőszeg Ferenc, a Helsinki Bizottság vezetője megismételte a szervezet álláspontját: jogszerűnek tartják a 23.-i oszlatást, viszont Kőszeg szerint a felvételek alapján az is bebizonyosodott, hogy rendőri bántalmazások bűncselekményei is történtek az akció idején. A Helsinki Bizottság elfogadhatatlannak tartja Gergényi Péter budapesti rendőrfőkapitány álláspontját, hogy nem foglalkozik a panaszokkal, ez ellentétes a rendőrségi törvénnyel.
Az alkotmány és a rendőrségi törvény valóban kimondja, hogy a rendőrségnek fel kell lépni az illegális demonstrációkkal szemben, de a bejelentett tüntetések biztonságát is biztosítania kell - jelentette a Társaság a Szabadságjogokért képviselője.


Kövér: rettenetesen bűzlik valami

Az ülésen a fideszes Kövér László kijelentette, az elmúlt 5 év ügyeit sorba véve se szeri, se száma a kormánypártok jogsértéseinek. Mint mondta, nem egyik pillanatról a másikra zuhant az ország ebbe az állapotba, hanem lassan csúszott bele. "Lopakodó diktatúra korszakát éljük öt év óta" - mondta, hozzátéve: ez egy szándékos folyamat eredménye. Kijelentette: "az a helyzet (...), az a szándék olvasható ki (...) az elmúlt évek történéseiből, hogy meg kell félemlíteni a magyar embereket, meg kell félemlíteni a választópolgárokat".

Kövér szerint ennek elso lépése az volt, hogy a Nemzetbiztonsági Hivatal "teljesen illetéktelenül óva intette a jogaikat gyakorolni szándékozó békés polgárokat attól, hogy az utcára menjenek, hátha valami bajba keverednek. (...) És ez a baj most be is következett".

"Ami történt, az buzlik, rettenetesen buzlik" - tette hozzá, megjegyezve: "a politikai háttere buzlik az ügynek". Kövér kifejtette, miközben profi módon választották szét a tömeget az Astoriánál, de korábban, a muveletek kezdetekor nem voltak képesek arra, hogy a néhány száz, ezer randalírozót ne a Fidesz-gyulés irányába tolják. Így lett a kétezres zavargók felvonulásából egy nagyobb tömeg. Véleménye szerint a rendőrség "módszeresen hergeli az embereket".

Kövér ezután azt kérdezte: "nem arról van szó, többek között, hogy meg kell erosíteni a rendőrség kormány iránti lojalitását? És ha ennek a pénz akadálya, mert több pénzt nem tudnak nekik adni, akkor nyilvánvaló ellenségképet kell eléjük felrajzolni? Nyilvánvalóan hergelni kell oket, gyulölettel eltölteni azokkal szemben, akik az utcán jogosan vagy jogtalanul a véleményüket mondják el?"

Sólyomtól kérnek segítséget

Sólyom László köztársasági elnök segítségét kérik az országgyűlés emberi jogi, nemzetbiztonsági és rendészeti bizottságának elnökei, hogy tisztázhassák az október 23-ai rendőri intézkedés hátterét. A KDNP az Európai Parlament közbenjárását is kéri az ugyanekkor történtek kivizsgálásához - közölte Simicskó István, a KDNP országgyűlési képviselője a Halász Zsuzsa szóvivővel közösen tartott szerdai sajtótájékoztatóján, Budapesten. A KDNP Európai Parlamenti képviselőinek közreműködésével kéri, hogy az EP állítson fel vizsgálóbizottságot az ugyanekkor történtek kivizsgálására - közölte Simicskó István.


Hogy került a vipera a rendőr kezébe?

"49. § (1) A rendor a szolgálatban rendszeresített, vegyi vagy elektromos sokkoló eszközt, illetoleg rendorbotot vagy kardlapot alkalmazhat" - fogalmaz a rendőrségi törvény. A rendorbot nincs pontosan definiálva, mindenesetre a magyar rendőrségnél nincs rendszeresítve a golyósvégu, teleszkópos vipera. A rendőrség szolgálati szabályzata csak annyiban módosítja a képet: "55 § (2) A rendorbottal (gumibot, tonfa) egy tekintet alá esik minden más alkalmi eszköz, amelynek hatása a rendszeresített rendorbotéval azonos." Annak eldöntéséhez tehát, hogy a vipera alkalmazható-e, szakértoi és nem jogi kérdés. Mindenesetre súlyos sérülést egyszeru gumibottal, gereblyével és viperával egyaránt lehet okozni. Miután a rendoröknél nincs rendszeresítve a vipera, azt maguk szerzik be. Gergényi Péter szerint a "piacon lehet ilyet vásárolni", de azt nem tudta megmondani, a rendorök, hol szerezték be ezeket.


Kontrát: Eddig 423-an jelentkeztek a rendőri atrocitás miatt

Kontrát Károly, a Fidesz országgyűlési képviselője szerint politikai döntés nélkül nem került volna sor arra az október 23-i brutális, sok vonatkozásában törvénytelen és értelmetlen rendőri fellépésre, terrorra, amely megfogalmazása szerint megrázta Magyarországot és megdöbbentette a világot.

Az ellenzéki politikus úgy értékelte vasárnapi budapesti sajtótájékoztatóján, hogy a hírek szerint a rendőrségi vezetőkkel állandó kapcsolatban lévő Gyurcsány Ferenc miniszterelnököt is meg kell nevezni a politikai felelősök között. Kontrát Károly kifejtette, hogy a rendőri felelősség főként az országos rendőrfőkapitány sajtóhírek szerint szeptemberben kiadott utasításának alapján merül fel, amelynek értelmében gyakorlóruhához nem kötelező azonosító számot viselni.

A képviselő elmondása szerint ez az utasítás megsérti mind a rendőrségi törvény huszadik szakaszát, mind az Alkotmánybíróság 2000-ben született határozatát.

Kontrát Károly értékelése szerint a rendőri fellépésnek sok olyan áldozata volt, akik nem tüntettek, nem ünnepeltek, és nem is a Fidesz nagygyűlésére mentek, hanem mindennapi életüket élték - a rendőrség által csatatérré változtatott - Budapest utcáin és beültek egy vendéglőbe, ahol igazoltatták és megverték őket.

A politikus - beszámolója értelmében - maga is tanúja volt annak, amikor rendőrök a Nyugati felüljárónál fekete maszkokat vettek fel. A képviselő elmondta, hogy eddig 423-an jelentkeztek csak a Fidesznél, többen tanúként is, fényképekkel, videofelvételekkel, orvosi látleletekkel, akiket rendőri atrocitás ért október 23-án. A politikus kitért arra, hogy egy fiatal lány arról számolt be, hogy a Belgrád rakparton igazoltatták és bántalmazták a rendőrök, majd igazolványait a Dunába dobták.

Kontrát Károly - aki szerint az 1956-os forradalmat és szabadságharcot követő megtorlást leszámítva, még nem történt ilyen fellépés az országban - újságírói kérdésre válaszolva úgy értékelte, hogy "az emberek félnek", ezért született egyelőre az említett 423-as szám töredékében feljelentés. Beszámolója értelmében volt olyan, akit bevittek, és megvertek a rendőrök, majd 12 órán át tartó fogva tartás után úgy engedték szabadon, hogy aláírta: nincsenek igényei a rendőrséggel szemben.

Kontrát Károly pártja nevében felszólította Petrétei József igazságügyi és rendészeti minisztert, hogy keresse és találja meg a felelősöket, illetve a rendőrség vezetőit, hogy tartsák tiszteletben a törvényeket és helyezzék hatályon kívül a jogszabályellenes rendelkezéseket.


Szabó Zsolt a Népszabadságban írt cikkében, Orbán Viktort idézi 1992-ből, mára utalva: "Felszólítjuk a kormányt, hogy a lehető legkeményebben lépjen fel a polgárok nyugalmát veszélyeztető csoportokkal szemben".

Mi következik ebből egy jogállamban?

1. Leváltják a polgárok nyugalmát veszélyeztető rendőri vezetőket.
2. Lemond a hasonló tevékenységet folytató kormány.
3. Büntetőeljárást indítanak ezen csoportokkal szemben.
Jogállam-e Magyarország?


A HUNSOR ősszeállítása • HUNSOR medencefigyelő







forrás: Hírszerző, HírTv, Magyar Nemzet, InfoRádió, MTI, Gondola.hu, Index.hu



[HUNSOR medencefigyelő - ® HUNSOR -]

» vissza a HUNSOR honlapjára