A kíváncsiság vitt le hétfő reggel Szentsimonba, s ott a polgármester segítségével ("nem akarom az ilyen atrocitásokat hagyni" - mondta Fábián László), tanúk s az áldozat meghallgatása után kerekedett ki az alábbi történet. Szerda éjjel nagy felbolydulás volt a faluban, leszúrtak ugyanis egy helybélit, a két tettes elmenekült, a rendőrőrs járőrkocsija bekapcsolt villogókkal járta az utcákat. A régimódi, kézzel tekerhető vasúti sorompó le volt eresztve, a szolgálatos őr az újtusnádi Korodi Imre volt, aki a vonatot várva jelzőlámpájával már ott állt a sínek melletti drótkalitkában - a kalitkát azért húzták fel annak idején, nehogy az elhaladó vagonokból kidobott tárgyak megsebezzék a sorompóőrt. A továbbiakat a 43 éves Korodi Imre meséli el: "Úgy 23 óra tájban a sorompó előtt egy piros autó állt meg, úgy láttam, négyen ültek benne, ordított a zene, az ablakok le voltak eresztve. Odaszóltam nekik, hogy halkabban a zenével, mert jár a rendőrautó. Erre kiszól az egyik: Ce, nu-ti place muzica romana? Épp jött a vonat, kezdtem lengetni a lámpát, ezek kiszálltak a kocsiból, egyik hátulról megütött.

Aztán maga felé húzott, s a lámpával jól szembevágtam. De jött a többi, levertek a lábamról, beléforgattak a sáncba..." Korodi Imrének még napokig fájt az oldala, de nem ment törvényszéki orvoshoz. "Semmi pretencióm nincs, bízom a törvényben, rendezzék. A főnököm a vasútnál azt mondta, a hivatalos jelentésbe ne írjam bele, mi történt, a rendőrség majd elrendezi. Tudja, hogy van? Nagyon nem erősködöm, valamelyik éjjel visszajöhetnek. Akkor éjjel nagyon gázosok voltak, részegek."

Az esetnek több szemtanúja volt. Bilibók István társával, Szép Bernáttal szintén a sorompó felhúzását várta, s a következőket látta: "A társam szólt, hogy, ne, valakik verekednek. Kiszálltunk, hogy lám, segítsünk, s hát a sorompókezelőt verik, ütik, rúgják négyen. Amikor látták, jövünk, félbehagyták, Imre véres volt, a lájbit letépték róla, sapkája leesett. A vonat közben elment, jött még valaki, hogy emelik-e már azt a sorompót, erre szóltunk, hogy ne, mi van, kell hívni a rendőrséget. Erre a verekedők beleszóltak: nem kell rendőrt hívni, mert van már itt rendőr, s magukra mutattak. Nagyon részegek voltak."

A tanúk jelentették a rendőrségen, amit láttak, majd nyilatkozatot tettek a vasúti rendőrségen is. Mit tettek a hatóságok? A megvert sorompóőr a következő állomást, a tanúk a rendőrséget értesítették, a négy támadó kocsiját így megállította valahol Zsögödfürdő környékén a rendőrség. Ám a vasúti rendőrséget megkeresve senkivel sem tudtunk szóba állni, a parancsnok szabadságon, helyettese ki tudja, hol, a csíkszeredai vasúti őrs parancsnoka Gyergyóban, akik pedig ott voltak, nem tudtak-akartak információt adni. Tudott viszont a történetről Fertu Gelu úr, a csíkszeredai börtön igazgatója, aki hangsúlyozta:

A rendőrségtől semmiféle írásos értesítést nem kapott, amit tud, alárendeltjeitől tudja - nem hivatalosan. Fertu úr elmondása szerint az autóban két börtönőr ült, a másik kettő civil volt. Az urak halászni voltak, s a zene miatt a sorompóőr beléjük kötött, majd az egyik börtönőrt megütötte lámpájával... Az "áldozat" törvényszéki orvosnál is járt látleletért. Az igazgató hangsúlyozta: ő nem áll senki pártján, hivatalosan semmiről sem értesítették. "Azt megígérem, hogy jobban utána fogok nézni az esetnek, mert ha másképp történtek a dolgok, akkor fegyelmi eljárást indítunk" - mondta határozottan Fertu Gelu igazgató. Annyit hadd jegyezzünk meg: az valószínű, hogy másképpen történtek a dolgok, a középkorú sorompóőrökre nem jellemző, hogy munkahelyüket elhagyva lámpájukkal négy, jó erőben levő fiatalra támadjanak...

A támadók jól belehúztak azon az estén: csendzavarás, ittas vezetés, a szolgálatát teljesítő sorompóőr megverése... És az ügy jelen állása szerint bizony van esély arra, hogy "annyiban maradjon" a történet. Miért sejtjük ezt? Nos, Csíkszentsimonban két incidens történt az elmúlt hét szerdáján. Az egyikről, a szurkálásról másnap már értesítették a sajtót a rendőrség illetékesei. A sorompóőr megtámadásáról, az ittas támadók megállításáról egy árva szót sem ejtettek.







írta Szondy Zoltán
forrás: Hargita Népe, Erdély Ma



[HUNSOR medencefigyelő - ® HUNSOR -]

» vissza a HUNSOR honlapjára