|
|
írta Bálint István HUNSOR medencefigyelő
Sok kérdést új megvilágításba állított vagy felmelegített a puszta tény, hogy hétfőn hivatalosan is megkezdődnek a tárgyalások Kosovo jövőjéről. Ezek közül a kérdések közül a szerb politika a határok sérthetetlenségének, megváltoztathatatlanságának kérdését állította diplomáciai tevékenységének homlokterébe.
A jelek szerint tévesen, hisz amióta ezt az elvet a helsinki csúcsértekezlet záróokmánya az európai politika középpontjába állította, Európa határai gyökeresen megváltoztak. Egyrészt tucatnyi ország között megszunt a határ. Másrészt a helsinki záróokmánnyal felölelt területen majd kéttucatnyi új állam jött létre. Sot, a térképeknek a Szovjetunió, Jugoszlávia és Csehszlovákia megszunésével szükségessé vált átrajzolása még nem fejezodött be. Jugoszlávia esetében is részben egyetlen utódállam határa sincs teljesen megrajzolva, vagy ezeket a határokat nem tekintik véglegesnek (Szlovénia és Horvátország között már szinte háborús határviszállyal). A titói Jugoszlávia 8 föderatív egységébol 5 állam jött létre, Montenegró most készülo különválásával számuk hatra no. Akkor már miért ne lehetne 7, sot Vajdaság elszakadásának hívei szerint 8?
Az új határok megrajzolásának híve lett váratlanul Oroszország is. Eddig ugyanis Moszkva álláspontját a kosovói kérdésben a bekövetkezett bomlás feltartóztatásának óhaja szabta meg, nehogy Kosovo függetlensége a csecsen függetlenségi törekvéseket erosítse. Putyin elnök azonban nemrégiben már arról beszélt, hogy ha Kosovo függetlenséget kap, akkor miért ne lehetnének függetlenek azok a Moszkva által támogatott egykori szovjet területek is, amelyek ténylegesen már függetlenek, de formálisan még Grúziához, Azerbajdzsánhoz, illetve Moldovához tartoznak.
A kisebbségek kérdését kell rendezni Európában - valójában ez a legigazibb problémakör, amely a Kosovóról indult tárgyalásokkal annyira aktualizálódott. Így került ezekkel a tárgyalásokkal kapcsolatba két olyan esemény is, amelyeknek látszólag semmi közük egymáshoz, még kevésbé a kosovói kérdéshez. Az egyik, hogy Spanyolországban Katalónia új helyzetének meghatározásával nemzetnek ismerték el a katalánt, ezzel megbontották azt az eddig is belso ellentmondásként jelentkezo alkotmányos elvet, amely szerint Spanyolország spanyol nemzetállam. (A belso ellentmondás benne volt az állampolgársági törvényben, amely csak a spanyol nyelv ismeretét követelte meg, de állampolgárnak ismerte el a latin-amerikaiakat, akik közül az a tipikus, akinek apai nagyapja spanyol, nagyanyja indián, anyai nagyapja meg indogermán, nagyanyja szláv. Méginkább a nyelvhasználati törvényekben, amelyek a kasztíliai nyelv használatát egyenlítették ki a katalánnal.)
A másik esemény az, hogy az Európa Tanács parlamenti közgyulése elfogadta a nemzet fogalmának meghatározásával kapcsolatos 1735-ös ajánlását. Ez a határozat csak Romániában kavart vihart. Ott ugyanis a Ziua címu napilap „a román hatóságok által hét napon át eltitkolt bombának” minosítette a döntést, amely nemcsak a szélsoséges román nacionalistákat, de a Nemzeti Kezdeményezés Pártja, a Kereszténydemokrata Néppárt és a Konzervatív Párt vezetoit is arra bírta, hogy egymással versenyezve minden rosszat elmondjanak a „hazaáruló” Frunda Györgyrol, mert szerepet vállalt ennek a határozatnak a meghozatalában. De a határozatról el kell gondolkodni Franciaországban is, ahol francia lesz, aki megkapja az állampolgárságot, de éppen ez az állampolgárság különbözteti meg a belgiumi, svájci vagy kanadai franciától, és ahol nem a nacionalisták, hanem sok demokrata is a polgárok egyenjogúsága elvének megsértéseként fogná fel a korzikai autonómia megadását. Sot a magyar politikában is, ahol mindenki tudta, hogy magyar állampolgárság nincs, azt tehát senki senkinek nem adhatja meg, mégis évekig fontos helyet kapott a követelés, hogy a határon túli magyarok alanyi jogként kapjanak magyar állampolgárságot. Sot az eddig fújt léggömbbol még most is csak lassan engedik ki a levegot. És ehhez asszisztáltak a határon túli magyar pártok is, amelyek foggal-körömmel harcolnak az ellen, hogy oket magyar ajkú románnak, szerbnek vagy szlováknak tekintsék, de elvárták, hogy Magyarország román, szerb vagy szlovák ajkú magyarnak tekintse saját polgárait.
Mindezek az események ugyanis világosan utalnak három olyan dologra, amelyek idoszeruségét rendkívül megnövelte a Kosovo jövojérol folyó tárgyalások megkezdése. Az egyik: Európában tért hódít annak tudata, amit az említett ajánlás az Európa Tanács állam- és kormányfoinek egy korábbi nyilatkozata alapján így fogalmaz meg: „Az európai történelem megrázkódtatásai megmutatták, hogy a nemzeti kisebbségek védelme létfontosságú a béke megorzése és a demokratikus stabilitás fejlesztése szempontjából.” A másik mind eroteljesebben tért hódító gondolat: Európa békéje, stabilitása, sot jövoje attól függ, hogy milyen megoldást talál a többség és kisebbség közti viszonyra, hogyan rendezi a kisebbségek helyzetét. És végül a legfontosabb annak a felismerésnek a terjedése, hogy ebben a kérdésben a megoldás csakis a multikulturális társadalom megteremtése és továbbfejlesztése lehet. Ez a három felismerés együtt adja annak a tudatnak az erosödését, hogy Európának erre a központi kérdésére a végleges megoldást csak egy olyan világnak a kialakulása hozza meg, amelyben eltunnek a határok, mindenki kisebbség lesz, de senki sem lesz másodrendu, alárendelt helyzetre kényszerített polgár. Ez az a cél, amelyre törekedni kell, de addig is ennek a célnak az érdekében mindenütt a leghatározottabban fel kell lépni. Kosovo esetében akár úgy is, hogy kikényszerítik a különben soha nem egyeztetheto álláspontok közeledését.
írta Bálint István
forrás: Magyar Szó
[HUNSOR medencefigyelő - ® HUNSOR -]
- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
Korábbi cikkek:
» Rettegést kiváltó magyar településnevek Szlovákiában
» Vajdaság: Mindegy kivel, csak másik magyarral ne?
» Hivatalos megemlekezest Trianon aldozataira is!
» Åland az EU-ból való kilépéssel fenyeget
» A kulturális autonómia az elszakadáshoz vezetne?
» Romániai restitúció elvben és gyakorlatban
» Nem akar magyar feliratot a kolozsvári egyetemi könyvtár igazgatója
» Fura cseh mea culpa - írta Papp László Tamás
» "Cseh bocsánatkérés a magyaroktól"
» Déva nincs is olyan messze
» A reményhez 2006. - írta Kaslik Péter
» A megkoronázatlan király - írta Lázs Sándor
» Kifütyülték és NEM-et mutattak Kuncze Gábornak Nagyváradon
» Bozóki: A rehabilitálásról szóló törvény módosító javaslatai
» "Teljes egyetértés" - avagy Miben is értettek egyet Kostunica és Kasza?
» Anti-Minority Incidents Continue in Vojvodina (HHRF)
» Matuska Márton: Tisztelgés az ártatlan áldozatok emléke előtt
» Makovecz: "A szétszabdalt szálakat össze kell kötni"
» Továbbra is tart a szerb elnyomás a Délvidéken
» Halottak napi éltető imáink
» Túszhelyzetben a vajdasági magyarság
» Magyarellenes lépések Csángóföldön
» HRW: "Veszélyes közömbösség: erőszak a kisebbségek ellen Szerbiában"
» Makovecz: "A szétszabdalt szálakat össze kell kötni"
» Katalonia, ahol sikeresebbek az autonomista törekvések
» Benes-dekrétumok: Újabb bírálat Szlovákiának
» Remegős világ után feketeleves - írta Stányó Tóth Gizella
» A délvidéki magyarok helyzetérol az EBESZ konferenciáján
» Az EP a vajdasági kisebbségek jogainak védelmére intette Szerbiát
» Délvidék: jogsértések a magyarok ellen
» A merénylők és terroristák országában - Magyarverések Vajdaságban
» Szabadka: Meggyalázták az ártatlan áldozatok emlékművét
» Gyilkosság Magyarkanizsán
» Tom Lantos: Éles amerikai bírálat Szerbiának
» Csíkszentgyörgyi magyarverés: Rendőrök vertek meg egy betegnyugdíjast (2005.09.05)
» Magyar gimnazistát vertek meg szerb fiatalok Szabadkán 2005.09.20
» Magyar kiskatonát bántalmaztak a zentai laktanyában 2005.09.18
» Magyart bántalmaztak szerb diákok Szabadkán 2005.09.16
» Két magyar fiatalt vertek meg Újvidéken
» Temerini magyarverés: Szabadlábra helyezték a magyarverőket
» Egy magyar fiút sulyossan bántalmaztak a szerbek Palicson
» Két magyar fiút sulyossan bántalmaztak a szerbek Újvidéken
» Becsey: Drákói szigor a magyarok ellen
» Vasrudas leszámolás bácskossuthfalvi diszkóban
» Tomboló magyarellenesség Szerbiában
» Naponta verik a temerini magyar elítélteket a szerbek
» Véresre vertek egy horgosi fiút Szabadkán
» Magyart vertek az újvidéki színhazban
» Becsey: A Vajdaság ügyérol nem szabad megfeledkezniük az európai intézményeknek
» Becsey: A Vajdasági magyarok helyzete nem javult, az EU intézményei is felelősek
» Becsey: Drákói szigor a magyarok ellen
» Becsey: Enyhíteni kell a kis- és középvállalkozások adminisztratív terheit
» Becsey: Uniós tagságunk adó- és vámkövetkezményei
» Kosztolányira emlékeztek Szabadkán
» Véresre vertek egy horgosi fiút Szabadkán
» Magyart vertek az újvidéki színhazban
» Tanulmányok a nemzeti kisebbség kérdéseiről
» Anti-Minority Incidents
Continue in Vojvodina (HHRF)
- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
HUNSOR - All Rights Reserved -
., A.D.
|
|