A pristinai parlament rendkívüli ülésén közfelkiáltással kinyilvánította Koszovó függetlenségét Szerbiától. "Mi, népünk demokratikusan választott vezetői ezen a nyilatkozaton keresztül független és szuverén államnak nyilvánítjuk Koszovót... Ez a nyilatkozat népünk akaratát tükrözi" - mondta Hashim Thaci miniszterelnök a parlamentben.

A koszovói törvényhozás ezután egyhangúlag elfogadta a függetlenségi nyilatkozatot, amelyet a miniszterelnök, valamint Fatmir Sejdu államfő, és a házelnök ünnepélyesen aláírt. A pristinai törvényhozásban nem képviseltette magát a szerb kisebbség, mivel a tavaly novemberi általános választásokat bojkottálták.

Koszovó demokratikus, többnemzetiségű állam, amely egyenlő jogokat biztosít minden állampolgárának. A 90 százalékban albánok lakta volt szerbiai tartomány "a béke és a stabilitás szimbóluma" akar lenni az egész térségben. A dokumentum szerint elfogadják, sőt kérik az Európai Unió civil és katonai segítségét egyaránt a demokratikus intézmények kiépítéséhez. Az elszakadást Szerbiától Koszovó-szerte örömünnep fogadta. Az utcákon, nyilvános helyeken, házakban, lakásokban táncoltak, énekeltek, zenéltek az emberek, akik koszovói, amerikai és Európai Uniós zászlókat is lengettek.

Koszovó függetlenségének kikiáltását alig néhány perccel később máris elutasította a szerb elnök és a kormányfő is. Borisz Tadics szerint a szerb nép "sohasem fogja elfogadni Koszovó elszakadását", Vojiszlav Kostunica pedig úgy fogalmazott, hogy "a szerbek hosszú történelmük során mindig elérték azt, amit akartak, most pedig azt akarják, hogy Koszovó továbbra is hozzájuk tartozzék".

Az Egyesült Államok és az Európai Unió tagországainak többsége már korábban jelezte, hogy el fogja ismerni Koszovó függetlenségét, Szerbia és Oroszország viszont azt, hogy nem.

A NATO-főtitkár óva int az erőszaktól

Jaap de Hoop Scheffer NATO-főtitkár vasárnap délután Brüsszelben közleményt adott ki a koszovói függetlenség kikiáltásával kialakult helyzetről. Mindkét oldalt figyelmeztette, hogy a KFOR (a régió stabilitása fölött őrködő NATO csapatok) ezután is eleget tesz kötelezettségének és szavatolja Koszovó biztonságát, az ENSZ BT 1244 számú határozatának megfelelően - hacsak a Biztonsági Tanács nem határoz másként.

A főtitkár leszögezte, hogy a KFOR pártatlanul látja el feladatát, amely a teljes lakosságra vonatkozik, egyformán a többségre és a kisebbségre. "A KFOR határozott és gyors választ ad mindazoknak, akik az erőszak eszközéhez nyúlnának Koszovóban" - szögezte le a főtitkár, aki bejelentette, hogy hétfőn a NATO Tanács rendkívüli ülésen foglalkozik a kialakult helyzettel.

Koszovó független ország

Belgrád büntetőintézkedéseket helyezett kilátásba és jelezte, felülvizsgálja diplomáciai kapcsolatait azokkal az országokkal, amelyek elismerik a független Koszovót.

Az amerikai elnök nem árulta el, elismeri-e országa a független Koszovót, de kijelentette: támogatja a tartomány önállóságát, ha nemzetközi ellenőrzés alatt valósul meg. Az afrikai körúton lévő George Bush Tanzániában beszélt erről, és felszólította Szerbiát, tartson ki az Európai Unióhoz fűződő kapcsolatok erősítése mellett.

A nemzetközi sajtó valósággal ellepte Pristinát, ahol a várakozásoknak megfelelően kikiálották Koszovó önállóságát. Az ottani albánok már tegnap este óta ünnepelnek, a koszovói szerbek istentiszteletet tartottak a szerbségért és úgy döntöttek, hogy a májusban megválasztják saját szerb parlamentjüket.

Nemcsak a belvárosi kávéházakban mulatnak az albánok, hanem magánházaknál is, családi körben. Mindenhonnan zenét hallani: dobokat, töröksípokat. Pristina egyik külvárosi hoteljében a fűtés ugyan nem működik, dermesztő hideg van a szobákban, de a hotel tulajdonosa és a pincérek a történelmi napra való tekintettel szinte ostromolják a kiváló albán Skander bég konyakkal a vendégeket. Mivel a Balkánon a legnagyobb fokú neveletlenségnek számít, ha valaki elutasítja a vendéglátást, minden vendég mosolyog, de legalább senki sem fázik.

Nem egészen szalonképes, de mosolyra fakaszt az egyik pristinai lap mai címoldala is, amelyen a volt szerb diktátor, Slobodan Milosevics fotója látható, mellette pedig öles betűkkel az a felirat olvasható: fack yu. Ez esetben a you szó egy y és egy u betű, ami a Jugoszlávia szó rövidítése.

"Koszovóban fasiszta demokrácia uralkodik. Pristinában a szerbeknek nincs joguk szabad vallásgyakorlásra, az albánok lerombolják templomainkat, és mindezt a keresztény világ szeme láttára" - mondja sírva egy feketébe öltözött szerb asszony. Véleménye szerint a szerb nép az Egyesült Államok, a NATO és az Európai Unió áldozata. Ezek ugyanis - szerinte - a terrorizmust támogatják.

Az utolsó szerb király fia, Karagyorgyevics Sándor főherceg a mitrovicai Szent Dömötör templomnál mondott imát a szerb Koszovóért. "Számomra ez egy nagyon szomorú helyzet, veszélyes pillanata a mi történelmünknek. Én azt mondom: kell, hogy legyen jövő a mi koszovói népünk számára. Nekik itt kell maradniuk, és normális életet kell élniük. Munkára és beruházásokra van itt szükség" - nyilatkozta a Krónikának a Karagyorgyevics dinasztia rangidős képviselője, majd búcsút intett Koszovónak és az itt élő szerbeknek. Fekete Limuzijában Belgrád felé vette az irányt.

A szerbek hétfőn tiltakozó nagygyűlést szerveznek Mitrovicában és Gracanicában is, a pristinai albánok viszont csak nevetnek ezen. Mi sokat szenvedtünk a szerbektől - mondják - és most fordult a kocka.

Szerbiában igyekeznek féken tartani az esetleges indulatokat

Szerbia lakossága ma verőfényes napsütésre ébredt és a délelőtt nyugodtan telt. Egylőre nincs jele annak, hogy Koszovó mára bejelentett függetlenné válása miatt akár Belgrádban, akár más városokban demonstrációkra kerülne sor. Tomislav Nikolics, a szélsőséges szerb radikális párt vezetője napokkal ezelőtt arra kérte Borisz Tadics államfőt és Vojislav Kostunica kormányfőt, hogy ha megtörténik a függetlenség kikiáltása, Belgrádban közösen tartsanak milliós nagygyűlést. Erre azonban minden jel szerint csak a jövő vasárnap kerül majd sor, mert a kormányfő Koszovóba küldte minisztereit, így demonstrálva azt, hogy a hivatalos Belgrád sorsközösséget vállal az ottani szerbséggel.

A szerbiai miniszterelnök délután négy órakor beszédet intéz az ország népéhez. Hogy úgymond spontán demonstrációkra sor kerül-e, nem tudni, tény azonban, hogy bejelentett demonstrációról nem szólnak a hírek. Az állami vezetők és maga Nikolics is az elmúlt napokban arra kérték Szerbia polgárait, hogy békésen és méltóságteljesen fogadják a Koszovó elszakadásához szóló hírt. Katonai mozgósításról és a koszovói szerbek meneküléséről nem érkezett jelentés. A dél-szerbiai tartományban élő szerbeket a belgrádi kormányfő arra kérte, hogy bármi történik, maradjanak szülőföldjükön.

Ebben a pillanatban tehát béke és nyugalom van Szerbiában. Az itt élők azonban nem felejtették el a négy évvel ezelőtti történéseket, amikor a véres koszovói zavargások következményeként Belgrádban és Nisben a tüntetők dzsámikat gyújtottak fel. Újvidéken pedig számol albán pék és cukrász üzletét tették tönkre vagy rongálták meg. Politikai elemzők szerint azonban több jel utal arra, hogy a hivatalos Belgrádnak ez alkalommal nem felelt meg az erőszak.

Mindeközben fegyverbe szólította Szerbiát Koszovó elszakadása ellen a koszovói szerb ortodox egyház vezetője. Artemije püspök azt üzente Vojislav Kostunica szerb miniszterelnöknek, hogy orosz segítséggel akadályozza meg az elszakadást. Közben a legnagyobb szerbiai parlamenti párt, az ellenzéki radikálisok egyik képviselője, Alekszandar Vucsics kijelentette, hogy amíg Szerbia élvezi Oroszország és Vlagyimir Putyin elnök támogatását, addig Koszovó nem lesz az ENSZ és más nemzetközi szervezetek tagja.

Koszovó a nemzetközi jogászoknak is fejtörést okoz

Valki László nemzetközi jogász azt mondja: nem számít komoly nemzetközi következményekre tekintettel arra, hogy azok, akik ellenezték a koszovói függetlenséget, már egy ideje egészen pontosan tudják: a nemzetközi erők Koszovó területén tartózkodnak és onnan nem is fognak kivonulni.

Valki László úgy gondolja: nem sérti meg Koszovó a nemzetközi jogot, hogyha Belgrád jóváhagyása nélkül függetlenné válik, ugyanis egy korábbi ENSZ-határozat csak azt írja elő, hogy a koszovói polgári és katonai nemzetközi jelenlétet csak az ENSZ határozatával lehet megváltoztatni. A tartomány státusának kérdése nyitva maradt ebben a határozatban.

Göncz: Koszovó kövesse az Ahtisaari-tervet

Magyarország fontosnak tartja, hogy a függetlenségét kikiáltó Koszovó tartsa be az Ahtisaari-tervben foglaltakat, egyebek mellett biztosítsa a kisebbségi jogokat - hangsúlyozta Göncz Kinga külügyminiszter az MTI-nek vasárnap eljuttatott közleményében. "Magyar részről rendkívül fontosnak tartjuk, hogy Koszovóban maradéktalanul érvényesüljenek az ENSZ-főtitkár megbízása alapján készült Ahtisaari-terv elvei és értékei, így a demokrácia, a jogállam, illetve a piacgazdasági viszonyok kiépítése és működése, különösen pedig a kisebbségi közösségeket megillető jogok biztosítása" - emelte ki a magyar külügyminiszter. Göncz Kinga elmondta: Magyarország továbbra is olyan közös uniós álláspontot szorgalmaz, amely egyaránt szem előtt tartja a koszovói kérdés megnyugtató rendezését, a térség stabilitásának erősítését, valamint a Szerbiával kialakult jószomszédi együttműködésünket és a vajdasági magyar közösség érdekeit. Koszovó függetlenné válásáról hétfőn tárgyalnak az uniós külügyminiszterek Brüsszelben. A fő napirendi pont az lesz, hogy a testület reagáljon a koszovói függetlenségi nyilatkozatra, és kialakítsa az uniós álláspontot - tette hozzá a miniszter. Koszovó jogállásának rendezése a közös európai külpolitika megszületése óta az egyik legnagyobb kihívást jelentő probléma - emelte ki. A dokumentum szerint a "megtenni kívánt magyar lépésekről" a külügyminiszteri tanácsülés után tájékoztatják a sajtót.

Nincs rendkívüli menekültügyi helyzet

Nincs rendkívüli menekültügyi helyzet - mondta a bevándorlási hivatal vezetője az MTI érdeklődésére Koszovó függetlenségének kikiáltása kapcsán vasárnap. Az előző hetek migrációs adatai azt mutatják, hogy nem emelkedett számottevően a Magyarországra beutazni kívánó szerb állampolgárok száma - tette hozzá a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal vezetője. Végh Zsuzsanna szerint semmi indoka nincs annak, hogy Koszovó kikiáltásával összefüggésben a magyarországi bevándorlási, menekültügyi szervek bármilyen különleges intézkedést, vészforgatókönyvet léptessenek életbe. Kérdésre válaszolva megjegyezte azt is, hogy a 2005-ben elfogadott katasztrófavédelmi törvény sok más mellett a menekültügyi szükséghelyzetekre vonatkozó rendelkezéseket is rögzíti, így például ilyen esetekben az illetékes tárcák, hatóságok képviselőinek részvételével összeül a migrációs védekezési munkabizottság. A bevándorlási hivatal vezetője nyomatékosította: semmi jel nem utal arra, hogy most vagy később bármifajta szokatlan migrációs nyomásra kellene számítaniuk a magyarországi hatóságoknak Koszovó függetlenségének kikiáltása miatt.

A Fidesz üdvözli Koszovó függetlenségét

A Fidesz üdvözli a koszovói függetlenségi nyilatkozatot, a párt szerint Magyarországnak az Európai Unió meghatározó államaival együtt kell elismernie az új államot - mondta Németh Zsolt, a Fidesz szakpolitikusa vasárnap az MTI-nek. "A Fidesz részéről üdvözlöm a koszovói parlament döntését. Arra kérjük a magyar külügyminisztert, hogy a holnapi uniós külügyminiszteri ülésen mindent tegyen meg azért, hogy az Európai Unió tagállamai elismerjék Koszovó függetlenségét" - hangsúlyozta Németh. Az Országgyűlés külügyi és határon túli magyarok bizottságának elnöke kiemelte: egyetért a külügyminiszterrel abban, hogy a felügyelt függetlenség jelentheti Magyarország, a vajdasági magyarok és a térség egészének a stabilitását. A Fidesz fontosnak tartja, hogy Szerbia világos uniós perspektívát kapjon, aminek fontos eleme lehet a - vajdasági magyarok szempontjából is fontos - vízummentesség. Magyarországnak az Európai Unió meghatározó tagországaival együtt kell elismernie a független Koszovót. Ha a tagok egy nagy csoportja ezt megteszi, akkor Magyarországnak nincs indoka külön utas politikát folytatni - tette hozzá.

Elfogadták a nemzeti lobogót és a címert

A pristinai parlament vasárnap jóváhagyta Koszovó nemzeti lobogóját és címerét. A képviselők tapssal fogadták Jakup Krasniqi házelnök bejelentését "a világ legfiatalabb államának" jelképeiről. A zászlón kék alapon arany színben látható Koszovó térképe, fölötte ívben hat fehér csillag. Utóbbiak a Koszovóban élő nemzetiségeket jelképezik. Az állami címer gyakorlatilag ugyanilyen. A parlamenti döntés előtt a koszovói albánok a szomszédos Albánia zászlóját (vörös mezőben kétfejű fekete sas) használták utcai tüntetéseken és házaik fellobogózásakor.

Szkeptikus szakértők

Szakértők szerint csak közép távon állhat majd meg a lábán a függetlenségét vasárnap kikiáltó Koszovó, az új állam politikailag, gazdaságilag és rendészetileg is nemzetközi segítségre szorul majd a következő években. Szilágyi Imre, a Magyar Külügyi Intézet főmunkatársa és Juhász József, az ELTE Kelet-Európa Története Tanszék docense egyetértett abban, hogy a következő években politikailag, gazdaságilag és rendészetileg is nemzetközi segítségre lesz szüksége Koszovónak. Szilágyi Imre kiemelte: habár Koszovó vasárnap kikiáltotta függetlenségét, ezzel a gyakorlatban még nem jön létre önálló állam, a továbbiakban is protektorátus marad, ahogy eddig is volt 1999 óta. Formálisan tehát önálló állam lesz, amelynek területén idegen csapatok állomásoznak majd - tette hozzá.

Az államépítés folyamata csak nemzetközi segítséggel működhet. Koszovónak segítségre van szüksége a közigazgatás és a rendészet megszervezésében. A gazdaságot is csak nemzetközi közreműködéssel lehet talpra állítani, ehhez pénzre és ismeretátadásra is szükség van - húzta alá a szakember. Juhász József szerint is a teljes függetlenség egy hosszú folyamat, mely 2010 előtt biztosan nem fejeződik be.

Nagyon sok kétség fogalmazódik meg, hogy életképes lesz-e az új állam, de semmivel sincs kevesebb esélye arra, hogy működőképes legyen, mint a régió többi országának. Koszovó nagyon fejletlen terület, szétzilálódott gazdasággal és társadalommal, átszőve a feketegazdaság szálaival. Ha az államnak működőképes, átlátható gazdasági és közigazgatási rendszert sikerül létrehozni, akkor be tud majd illeszkedni az önálló államok rendszerébe - mutatott rá.

A két szakember kiemelte: több dolog miatt döntött a koszovói vezetés a február 17-i függetlenségi nyilatkozat mellett. Egyrészt mindenképpen vasárnap szerették volna bejelenti az elszakadást, másrészt az Európai Unió külügyminiszterei hétfőn üléseznek Brüsszelben, így lehetőség lesz arra, hogy az unió minél előbb reagálhasson. Emellett a koszovóiaknak meg kellett várniuk a szerbiai elnökválasztást is, hogy ne rontsák a nyugatbarát Boris Tadic esélyeit a függetlenség kikiáltásával - tették hozzá.

Szilágyi Imre és Juhász József kiemelte: az albán vezetésnek az a szándéka, hogy a lehető legszélesebb jogokat biztosítsák a koszovói szerbeknek, az Ahtisaari-tervnek megfelelően. Az azonban más kérdés, hogy mi valósul meg mindebből a mindennapi életben - húzták alá. Ugyanakkor egyik szakember sem számít komoly menekülthullámra, nem valószínű, hogy a szerbek tömegével hagyják majd el Koszovót.

Juhász József kiemelte: aki akart, az már korábban elhagyta a tartományt. Ha lesz is vándorlás, annak jelentős része Koszovón belül történik majd meg: a szórványtelepüléseken élők az északi szerb tömbbe költözhetnek. Csak néhány tízezren menekülhetnek át Szerbiába, és csak töredékük érheti el a Vajdaságot - tette hozzá.
Szilágyi Imre elmondta: a szerb vezetők arra szólítják fel a koszovói szerbeket, hogy maradjanak a szülőföldjükön, hiszen ha ők elhagyják Koszovót, akkor a szerbek jövőbeli területi igényei még kevésbé lennének megalapozottak.

A két szakember kiemelte: nem kell arra számítani, hogy a vajdasági magyarok a koszovói események következményeként Magyarországra menekülnének. Szilágyi Imre rámutatott: a függetlenség kikiáltása után is nagyon sok a kérdés és ellentmondás Koszovó jövőjével kapcsolatban. Nem ismert például a határ pontos vonala, a törvények meghozásának menete, és a szerb ellenlépéseket sem lehet még tisztán látni.

Az új országot várhatóan a legtöbb uniós tagállam napokon belül elismeri, várhatóan kivétel lesz ez alól Ciprus, Románia, Szlovákia és Spanyolország. Magyarország az első nagy csoportba tartozhat - tették hozzá. Hashim Thaci koszovói miniszterelnök vasárnap a pristinai parlament rendkívüli ülésén bejelentette: "Koszovó a mai naptól büszke, független és szabad". A kormányfő beszédében a kulturális sokszínűség megőrzését ígérte, és üdvözölte az EU-missziót, amely segíti Koszovó demokratikus fejlődését és tervei megvalósítását.

Koszovó 96 év után hivatalosan is elszakadt Szerbiától

Koszovó 1912 óta volt északi szomszédja fennhatósága alatt. A tartományban az utóbbi évtizedekben többségbe került albánok 1981 óta küzdöttek előbb hazájuk Jugoszlávián belüli önálló köztársasággá válásáért, majd az 1990-es évektől Koszovó függetlenségéért.

A 10 877 négyzetkilométer területű Koszovó északról és keletről Szerbiával és Montenegróval, délről Macedóniával, délnyugatról Albániával határos. A mintegy 2 milliós lakosság 92 százaléka albán, 4 százaléka szerb, 4 százaléka más nemzetiségű, 90 százalék a szunnita iszlám vallás híve. A tartományban albánul, szerbül és törökül is beszélnek, fővárosa Pristina, az elfogadott fizetési eszköz a szerb dínár és az euró.

Európa egyik legszegényebb gazdasága, amely mindig is a volt Jugoszlávia legszegényebb területének számított, lakosságának legalább a fele szegénységben él. Koszovó gazdag ásványkincsekben, de a befektetők messzire elkerülik, a lakosság többsége mezőgazdasággal foglalkozik. Magas a munkanélküliség, alacsonyak a bérek, aki teheti, külföldön keres munkát. A költségvetés hiánnyal küzd, a bevételek igen fontos részét a külföldi segélyek és a külföldön dolgozók által hazautalt összegek jelentik.

96 év: Koszovó Szerbiában

A szerb államiság bölcsőjének tekintett Koszovó 1912-ben, az első balkáni háború után került vissza Szerbiához, majd az első világháború után Jugoszlávia (1929-ig Szerb-Horvát-Szlovén Királyság) része lett. Az új államalakulatban domináns szerepet játszó szerbek etnikailag is vissza akarták szerezni a tartományt, asszimilálva vagy kitelepülésre kényszerítve az akkor már többségben lévő albánokat. Koszovó 1945-46-ban autonóm terület, 1963-ban a Szerb Szocialista Köztársaságon belüli autonóm terület lett. Az 1974-es jugoszláv szövetségi alkotmány a tartománynak nagyfokú autonómiát biztosított, Szerbia - noha a tartomány névlegesen hozzá tartozott - alig gyakorolt fölötte ellenőrzést.

1981-ben a koszovói albán többség mozgalmat indított a tartomány köztársasági rangra emeléséért, de ezt Belgrádban ellenforradalomnak minősítették, karhatalommal leverték, sok száz albánt börtönbe zártak. 1989. március 28-án a szerb parlament olyan alkotmánymódosítást fogadott el, amely jelentősen csökkentette Koszovó autonómiáját, majd 1989. június 28-án, a rigómezei csata hatszázadik évfordulóján Slobodan Milosevic szerb elnök milliós tömeg előtt mondott felfűtötten nacionalista hangú beszédet. Válaszul 1990. július 2-án a tartományi parlament albán képviselői kikiáltották (az akkor még Jugoszlávián belüli) Koszovói Köztársaságot, mire Belgrád feloszlatta a törvényhozást. 1992-ben az albánok "parlamentet" és Ibrahim Rugova személyében "köztársasági elnököt" választottak - ugyancsak fél-illegális módon.

Gerillaháború, NATO-bombázás, szerb vereség

1998 elején az albánok fegyveres szervezete, a Koszovói Felszabadítási Hadsereg (UCK) háborút indított a szerbek ellen a tartomány "felszabadításáért", de a szerb biztonsági erők brutálisan elfojtották a gerillaharcot. A válság rendezésére a nagyhatalmak bevonásával kidolgozott béketervet Slobodan Milosevic jugoszláv elnök elutasította, a jugoszláv hadsereg hozzálátott az etnikailag tiszta szerb Koszovó létrehozásához. A tárgyalások kudarca után a NATO 1999. március 24-én bombázni kezdte Jugoszláviát, Belgrád 11 hét után, június 10-én elfogadta a feltételeket. A tartományba - ahonnan most az albán megtorlások elől a szerbek menekültek el - bevonult a NATO által irányított nemzetközi békefenntartó erő, a KFOR, a közigazgatást az ENSZ missziója (UNMIK) vette kezébe. Az ENSZ Biztonsági Tanácsának 1999. június 10-én elfogadott 1244. számú határozata elismerte Jugoszlávia szuverenitását Koszovó fölött, ugyanakkor jelentős autonómia létrehozását írta elő a tartománynak.

Mivel a tartományban a demokrácia helyzete négy év után sem javult, az ENSZ a demokratikus társadalom alapelveit összefoglaló normarendszer teljesítését írta elő a Koszovó jövendő státusáról szóló tárgyalások megkezdésének feltételéül. 2005 végén a finn Martti Ahtisaari, az ENSZ különmegbízottja missziót kezdett Koszovó végleges státusának meghatározása érdekében, 2006 elején kudarcba fulladó tárgyalások kezdődtek a szerbek és a koszovói albánok között.

A szerb fél nem fogadta el Ahtisaari rendezési tervét, amely belgrádi álláspont szerint megfosztja Szerbiát területe 15 százalékától, s önkényesen megváltoztatja nemzetközileg elismert határát. Szerbiában 2006. november 8-án új alkotmányt hirdettek ki, amely Koszovót az ország elidegeníthetetlen részének minősíti. 2007-ben az ENSZ Biztonsági Tanácsában az Egyesült Államok és európai szövetségesei benyújtották a Koszovó számára nemzetközi ellenőrzés alatt függetlenséget biztosító határozattervezetet, amelyet a testületben a Szerbiát támogató Oroszország elutasított.

Gerillából államférfi

Kígyó - ez volt a mozgalmi neve a nyolc éve még géppisztollyal a kezében szerb rendőrökre, katonákra vadászó koszovói miniszterelnöknek, Hasim Thacinak, aki meghatározó szerepet játszott a tartomány függetlenné válásának előkészítésében és vasárnapi kikiáltásában.

A terepszínű katonai öltözéket viselő, szemét állandóan sötét napszemüveggel takaró, rettegett gerillavezérből mára nyílt tekintetű, széles mosolyú, mindig elegáns és konszolidált politikussá vált férfiról csak keveset lehet tudni. Sorjáznak ugyan körülötte a tények, de ezek ahelyett, hogy bizonyosságot adnának, csak újabb és újabb kérdéseket vetnek fel.

Ami biztos: Hasim Thaci 1968. április 24-én született Koszovó középső, Drenica nevű részén, egy Brocna nevű kis faluban. Már tízes évei végén, a pristinai egyetem filozófia és történelem szakos hallgatójaként a szerbekkel szembeni - akkor még békés ellenállás - aktivistája lett, s 1991-re az albán egyetemisták szövetségének vezetőjévé választották.

Fiatal értelmiségi pályakezdőként 1995-ben Svájcba ment - ott él az egyik legnagyobb létszámú nyugat-európai albán közösség -, s a Zürichi Egyetemen folytatott történelmi és politológiai tanulmányokat.

Aztán a szorgalmas diák egyik pillanatról a másikra otthagyta a nyugodt svájci várost, hazatért, s 1997-ben már ő volt a Kígyó, az Ibrahim Rugova - a koszovói függetlenségi gondolat atyja - által vezetett csöndes, békés albán ellenállásnak hátat fordító, a fegyveres harcot előnyben részesítő Koszovói Felszabadítási Hadsereg (UCK) egyik legelismertebb vezetője.

Az albánok körében legendákkal övezett népi hőssé vált, a saját harci csoportját 1993-ban megalakító Adem Jasari mellett kezdte. Miközben a "terepmunkában", tehát szerb rendőrök és katonák elleni rajtaütésekben is kitüntette magát, intelligenciája, képzettsége, világlátottsága rövid idő alatt a külvilággal tárgyalni tudó politikai vezető rangjára emelte.

A Párizs közelében lévő Rambouillet-ban 1999-ben folytatott béketárgyalásokon már ő képviselte az UCK-t, és kőkeményen viselkedett: nem volt hajlandó aláírni a koszovói rendezésről szóló megállapodást, mert az nem irányozta elő a dél-szerbiai tartomány sorsáról szóló népszavazást. Akkor még háromszor annyi szerb élt Koszovóban, mint ma, a később Thaci által is vezérelt pogromok után, de az albánok már akkor is kétségtelenül többségben voltak.

Aztán mégis történt valami. Néhány hosszú, Madeleine Albright akkori amerikai külügyminiszterrel folytatott beszélgetés után Thaci hazautazott Koszovóba, pár napig tárgyalt harcostársaival, majd Párizsba visszarepülve mégis aláírta a megállapodást. Ez azonban mégsem léphetett életbe, mégpedig azért nem, mivel a magát súlyosan elszámító Slobodan Milosevic jugoszláv elnök nem vonta vissza Koszovóból a szerb rendőri és katonai erőket.

Győzelem és civil ruha

Következett ezután Szerbia 78 napig tartó, Belgrád megadásához vezető NATO-bombázása, amely után Thaci már mint igazi politikus bukkant fel (igaz, még terepszínű öltözékben). Ő volt a fő irányítója a koszovói gerillahadsereg gyors reagálású, könnyű fegyverzettel ellátott erővé történő átalakításának. Hogy a korábban használt méregdrága nehézfegyverek honnan érkeztek, soha senki sem firtatta.

Thaci idővel harctériről komoly polgári öltözékre váltott, s öltönyben, nyakkendőben megalakította a Koszovói Demokrata Pártot (PDK). Gerilla voltát azonban nem feledte, s a neve rendszeresen felbukkant a gyújtogatások, demonstratív gyilkosságok által kiváltott első - akkor már nemzetközi felügyelet mellett lezajlott - szerb menekülési hullám előidézői között.

Mikor politikusként is meg akarta méretni magát, Thaci 2000-ben vesztett Ibrahim Rugovával szemben, majd 2001-ben ismét, s utána is mindig, egészen a tavaly november 17-én tartott választásig. De mindig az élvonalban maradt, ellenzéki vezetőként sem lehetett kihagyni a Koszovó jövőjéről szóló tárgyalásokat folytató csapatból.

Egyszer botlott csak meg egy picit: tájékozatlan budapesti határőrök 2003-ban, Ferihegyen átutaztában pár órára feltartóztatták, mert egy gyilkosságokért 1999-ben Pristinában kiszabott - senki által soha nem érvénytelenített - ítélet alapján nemzetközi elfogatóparancs volt érvényben ellene. A "félreértés" néhány gyors telefonhívás után azonban tisztázódott, s Hasim Thaci folytathatta útját.

Dominó-effektus

A pristinai parlament vasárnap bejelentette Koszovó elszakadását Szerbiától. A legnagyobb nyugati hatalmak támogatják a túlnyomórészt albánok lakta tartomány függetlenné válását, ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy az eset nem szolgálhat irányadó példaként más, elszakadásra törekvő területek számára.

Dnyeszter menti Köztársaság: a mintegy 550 ezer lakosú terület 1990-ben, néhány száz halálos áldozattal járó rövid katonai konfliktust követően kiáltotta ki elszakadását Moldovától. A konfliktusnak az orosz hadsereg beavatkozása vetett véget, jelenleg is 1200 orosz katona állomásozik a Dnyeszter-melléken. A népesség többségét oroszajkú szlávok alkotják, akik attól tartva törekedtek a függetlenségre, hogy Moldova román nyelvet beszélő többségi lakossága a Romániához csatlakozást választja.

Abházia, Dél-Oszétia: mindkettő fegyveres konfliktust követően, az 1990-es évek elején jelentette be elszakadását Grúziától. Abháziát a harcokat követően egy ideig nemzetközi elszigeteltség övezte, később azonban szoros kapcsolatokat alakított ki Oroszországgal. Dél-Oszétiában a Grúziával kötött fegyverszünet ellenére újra és újra felmerül az erőszak kiújulásának veszélye. Mindkét térségben állomásoznak orosz békefenntartók. Koszovó függetlenségének kikiáltása után Grúzia két szakadár területe vasárnap bejelentette: függetlenségük elismerését fogják kérni Oroszországtól és az ENSZ-től. Abházia és Dél-Oszétia területe fölött Tbiliszi már másfél évtizede nem gyakorol ellenőrzést, a két térséget szoros szálak fűzik Moszkvához.

Hegyi-Karabah: A mintegy 140 ezres, többségében örmény lakosságú terület 1991-ben egyoldalúan kimondta elszakadását Azerbajdzsántól. A térség miatt véres harcok törtek ki Azerbajdzsán és a szomszédos Örményország között, amelyeket 1994-ben tűzszünet zárt le. A jogilag Azerbajdzsánhoz tartozó Hegyi-Karabahot az örmény hadsereg tartja ellenőrzése alatt.

Baszkföld: a 2,1 millió lakosú félautonóm spanyol régióban mintegy negyven éve harcol egy független baszk állam létrehozásáért a Baszk Haza és Szabadság (ETA) szeparatista szervezet. Az ETA fegyveres akcióinak több mint 800 halálos áldozata volt.

Kurdok lakta területek: Törökországban, Irakban, Szíriában és Iránban összesen mintegy 20 millió kurd él, akik a világ legnagyobb, saját állam nélküli kisebbségének tekintik magukat. A legnagyobb kurd népesség Törökország délkeleti részén él. Itt a Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) gerillái 1984-ben kezdődött felkelésében több mint 30 ezren vesztették életüket.

Francesco Cossiga volt olasz államfő Koszovó kapcsán felvetette, hogy akár Erdély is visszacsatlakozhatna Magyarországhoz. A politikus kijelentette: a dominóelv alapján el kell ismerni a kisebbségek önállóságát. Eközben spontán szimpátiatüntetés volt Kolozsvárott Koszovó függetlensége mellett.

Francesco Cossiga a Libero című olasz lapban megjelent cikkében a dominóelv érvényesülését vetíti előre. Ha a madridi kormány folytatja elnyomó politikáját a baszk tartománnyal, Katalóniával és Galíciával szemben, elkerülhetetlen lesz e népek önrendelkezési jogának elismerése. És ennek fényében miért ne választhatná Erdély is a visszacsatlakozást Magyarországhoz? - teszi fel a kérdést a veterán olasz politikus.

Spontán tüntetés Kolozsvárott

Fiatalok csoportja szervezett spontán akciót vasárnap este a Mátyás-szülőház előtt. A spontán akció hírét sms-ekben és interneten terjesztették a kolozsvári magyar fiatalok. A megnyilvánulás mindössze néhány percig tartott, célja Koszovó függetlenségének kinyilvánítása iránti szimpátia kifejezése volt, illetve az, hogy felhívja a figyelmet: Koszovó precedenst teremthet.

Moszkva BT-ülést kért

Az orosz külügyminisztérium közleményben utasította el a koszovói függetlenség kinyilvánítását, s a világszervezet vezeto testületének (BT) sürgos összehívását kérte ez ügyben. Felszólította a koszovói ENSZ-igazgatást és a NATO-vezette koszovói nemzetközi békefenntartó eroket, hogy "nyilvánítsák semmisnek" a pristinai parlament által elfogadott függetlenségi nyilatkozatot. Oroszország a külügyi nyilatkozat szerint "teljes támogatásáról biztosítja Szerbia igazságos törekvéseit az ország területi integritásának helyreállítására".

Koszovó függetlenségi nyilatkozata sérti Szerbia szuverenitását és az ENSZ alapokmányát. "A feszültség és az etnikai eroszak térségbeli eszkalációjával, egy új konfliktus kialakulásával fenyeget a Balkánon" - hangsúlyozta a külügyminisztérium. Közleményében óva intette a többi államot attól, hogy "támogassa a szeparatizmust" Koszovó elismerésével.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivoje "Illegitim aktusnak" nevezte a koszovói függetlenség egyoldalú kikiáltását. Peszkov megítélése szerint elkerülhetetlenek a szerb válaszlépések Pristina döntésére. Moszkva álláspontja e tekintetben következetes - emlékeztetett a szóvivo, s utalt arra, hogy szüksége lesz minden lehetséges nemzetközi mechanizmus beindítására, mindenekelott az ENSZ és annak Biztonsági Tanácsa bevonására. Oroszország élénk figyelemmel fogja kísérni más országok reagálását a koszovói függetlenségi nyilatkozatra - tette hozzá a Kreml-szóvivő.

Az önállóság deklarálását követő órákban nem történt áttörés a koszovói állam nemzetközi elismerését illetoen. Pristina reményei ellenére Washinton nem ismerte el azonnal Koszovó függetlenségét. Értesülések szerint ez ma megtörténhet. Bush elnök mindenesetre újólag támogatásáról biztosította az Ahtisaari-tervet.

Az Európai Unió nem látszik egységesnek a további lépéseket illetően. E tekintetben lényeges lehet a mai EU-külügyminiszteri értekezlet. Annyi azonban bizonyosra vehető, hogy az unió nem minden tagországa fogja elismerni Koszovót a közeli jövőben, de Brüsszelben úgy hírlik, hogy a jelentős többség ezt megteszi.

Nem született megállapodás Koszovóról az ENSZ BT rendkívüli ülésén

Nem született megállapodás az ENSZ BT Koszovó függetlenségének kikiáltása kapcsán összehívott vasárnapi rendkívüli ülésén.
A testület hét tagállama - az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Németország, Olaszország, Franciaország, Belgium és Horvátország - nevében Johan Verbeke belga ENSZ-nagykövet közleményében az orosz kérésre összehívott, zárt ajtók mögötti ülés után azt írta, "sajnáljuk, hogy a Biztonsági Tanács nem tud megegyezni a továbbiakról, de ez a patthelyzet hónapok óta ismert".

"A mai események a státus (vagyis Koszovó jogállásának) meghatározását célzó folyamat végét jelentik, amely folyamat során kimerítették a tárgyalásos rendezés minden lehetséges útját" - fogalmazott a közleményben a belga nagykövet.

A BT Oroszország kérésére tartott rendkívüli ülést. Moszkva ezzel is demonstrálta, hogy ellenzi Koszovó vasárnap kikiáltott függetlenségét, miután az - hangsúlyozták orosz részről - ellentétes a testület egy korábbi, 1999-es határozatával.
"Aggódunk a szerbek és a többi koszovói kisebbség biztonságáért" - mondta Vitalij Csurkin orosz ENSZ-nagykövet az ülés előtt. A BT-ülésen - amely az eredetileg meghirdetett időponthoz képest kétórás késéssel kezdődött, mert nem volt elég tolmács - Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár is jelen volt.

Oroszország és Szerbia kérte, hogy a testület hétfőn tartson egy másik, nyilvános ülést is, amelyen Vitalij Csurkin közlése szerint Boris Tadic szerb elnök is részt venne.

Franciaország, Nagy-Britannia, Olaszország és az USA is elismeri Koszovót

Az EU-külügyminiszterek hosszú kötélhúzás után abban állapodtak meg, hogy a tagállamokra bízzák, milyen politikát követnek a vasárnap egyoldalúan kikiáltott független Koszovóval szemben. És kijelentették, hogy Koszovó kiválása Szerbiából nem teremt precedenst az európai vagy azon kívüli területi viták megoldására.

Ezután Bernard Kouchner francia külügyminiszter hétfőn Brüsszelben bejelentette - elsőként az EU tagállamok közül - , hogy országa el fogja ismerni Koszovó függetlenségét. Később Nagy-Britannia és Olaszország követte Párizs példáját, Berlin pedig szerdán vitatja meg a kérdést, George W. Bush pedig egy tévéinterjúban úgy fogalmazott: a koszovóiak immár függetlenek.

Az unióban Koszovó függetlenségét hat ország is a kisebbségi problémák miatt ellenzi. Ketten, Románia és Szlovákia is a területén élő magyarok esetleges függetlenségi törekvéseiktől tart. Rajtuk kívül Ciprus, Görögország, Bulgária és Spanyolország mond nemet. Magyarország is elismeri, de nem az elsők között

Magyarország elismeri független államnak a Szerbiától elszakadt Koszovót, de nem lesz az elsők között - mondta el Göncz Kinga külügyminszter a Független Hírügynökségnek. Magyarországnak nagyon fontosak a Szerbiával való kapcsolatok, ezért Pristina elismerésével megvárja, míg Koszovóban elfogadják a koszovói szerb kisebbség védelméről szóló törvényeket.

Az Egyesült Államok hivatalosan is elismerte Koszovót

Az Egyesült Államok hétfőn elismerte Koszovó függetlenségét, de kijelentette, Koszovó esete nem lehet precedens. Condoleeza Rice külügyminiszter közleménye egyben hangsúlyozza azt is, az USA továbbra is baráti viszonyt ápol Szerbiával.

A hivatalos amerikai elismerést Condoleezza Rice külügyminiszter közleményében jelentette be. "Az Egyesült Államok ma hivatalosan szuverén és független államnak ismerte el Koszovót. Gratulálunk Koszovó népének ezen történelmi alkalomból!" - olvasható Rice közleményében.

A külügyminiszter közölte: George Bush elnök elfogadta Koszovó azon kérését, hogy az Egyesült Államok létesítsen vele diplomáciai kapcsolatokat.
Condoleeza Rice aláhúzta, hogy a koszovói függetlenség kikiáltásához a körülmények szokatlan kombinációja vezetett; felbomlott az egykori Jugoszlávia, etnikai tisztogatások és a koszovói polgári lakosság elleni bűncselekmények történtek, meghosszabbították a terület ENSZ-felügyeletét.
"Ilyen tényezők nincsenek máshol, ezért Koszovó esete különleges (...) nem tekinthető precedensnek ma a világ semmilyen más részén sem" - állapította meg a Condoleezza Rice.

A washingtoni közlemény egyúttal megerősíti: az Egyesült Államok továbbra is baráti viszonyt ápol Szerbiával, amely a két világháborúban szövetségese volt. "Meghívjuk Szerbia vezetőit, hogy működjenek együtt az Egyesült Államokkal és partnereivel olyan közös célok elérésében, mint a koszovói szerb kisebbség jogainak, biztonságának, kultúrájának és megélhetésének védelme" - olvasható Rice közleményében.

A hivatalos afrikai látogatáson tartózkodó Bush elnök ugyanaznap korábban nem hivatalos formában már elismerte a Szerbiából kivált tartomány függetlenségét. Bush a tanzániai Arushából az NBC amerikai televíziónak adott interjúban úgy fogalmazott: "a koszovóiak immár függetlenek". Kijelentette, hogy ő és kormánya támogatta és támogatja Koszovó függetlenségét.

"Kíváncsian várjuk, hogyan alakulnak a fejlemények. (...) Az Ahtisaari-terv az útmutató a további lépésekhez" - mondta Bush. A hétfői The New York Times már megelőlegezte, hogy Nagy-Britannia, Franciaország és Németország után várhatóan a következő napokban az Európai Unió több más tagállama is hivatalos bejelentést tesz az elismerésről.

Ki hogyan viszonyul Koszovó függetlenségéhez?

A német és az osztrák kormány szerdai döntésével tovább nőtt azon államok száma, amelyek elismerik Koszovót új, független államként. Szerbia kezdettől ellenezte, hogy déli tartománya kikiáltsa függetlenségét, s Koszovó elszakadása ellen foglalt állást Oroszország is. Mostanáig az alábbi országok hozták nyilvánosságra Koszovóval kapcsolatos szándékukat:

Elismerte az új államot:
AFGANISZTÁN hétfőn közölte, hogy elismeri Koszovót és támogatja annak független államiságát.
ALBÁNIA miniszterelnöke, Sali Berisha hétfőn bejelentette, hogy országa elismerte (a többségében albán lakosságú) Koszovó függetlenségét. A tiranai kormány már korábban jelezte: segíteni fogja az új állam gazdaságát, biztosítva számára Albánia adriai kikötőinek használatát.
AUSZTRÁLIA kedden ismerte el Koszovót, s közölte: előkészíti a hivatalos diplomáciai kapcsolatok felvételét.
AUSZTRIA kormánya szerdai ülésén fogadta el Koszovó elismerését. Hivatalos levelüket a jövő héten küldik el.
EGYESÜLT ÁLLAMOK - Condoleezza Rice amerikai külügyminiszter hétfőn jelentette be: Washington hivatalosan elismerte Koszovót, mint "nemzetközi felügyelet alatt álló független államot".
FRANCIAORSZÁG hétfőn ismerte el a független Koszovót, miután az Európai Unió külügyminiszterei közös nyilatkozatot adtak ki a szakadár szerbiai tartomány jövőjéről. Nyilatkozatában az EU azt ígérte, őrködni fog a térség stabilitásán, ugyanakkor tagállamaira bízta, hogyan döntenek Koszovó függetlenségének elismeréséről.
LETTORSZÁG külügyminisztériuma szerdán tette közzé, hogy a balti állam elismeri Koszovó függetlenségét.
NAGY-BRITANNIA külügyminisztere, David Miliband hétfőn jelentette be, hogy országa el fogja ismerni Koszovó függetlenségét.
NÉMETORSZÁG kormánya szerdán döntött a Koszovói Köztársaság nemzetközi jog szerinti elismeréséről és a diplomáciai kapcsolatok felvételéről.
NORVÉGIA is közölte: Koszovó hivatalos elismerése mellett döntött. A döntésről királyi rendeletet adnak ki.
TÖRÖKORSZÁG nevében hétfőn Ali Babacan külügyminiszter közölte, hogy elismerik Koszovót, mint független államot.

Várhatóan elismeri:
Külügyminiszterek és diplomaták brüsszeli nyilatkozatai szerint várhatóan Belgium, Bulgária, Dánia, Észtország, Finnország, Írország, Lengyelország, Litvánia, Luxemburg, Magyarország, Svédország és Szlovénia is rövidesen elismeri Koszovót.

Nem ismeri el:
AZERBAJDZSÁN - a kaukázusi volt szovjetköztársaság azt mondja: nem ismeri el Koszovó függetlenségét.
CIPRUS szintén azt közölte, hogy nem fogja elismerni Koszovót.
GRÚZIA államminisztere, David Bakradze kijelentette: országa nem fogja elismerni Koszovó függetlenségét.
KÍNA hétfőn "súlyos aggodalmát" fejezte ki Koszovó függetlenségi nyilatkozata miatt, s mindkét felet a tárgyalások folytatására szólította.
OROSZORSZÁG leszögezte, hogy Koszovó függetlenségi nyilatkozata sérti a nemzetközi jogot.
ROMÁNIA parlamentje hétfőn úgy döntött, hogy az ország nem fogja elismerni Koszovó függetlenségét.
SPANYOLORSZÁG, amely saját szeparatista mozgalmaival bajlódik, hétfőn úgy nyilatkozott, hogy nem fogja elismerni Koszovót, mivel az elszakadás törvényességéhez mindkét fél beleegyezése vagy az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozata szükséges.
SRÍ LANKA hétfőn úgy nyilatkozott, hogy Koszovó függetlenségi nyilatkozata sérti az ENSZ Alapokmányát.
SZLOVÁKIA közölte, hogy nem fogja elismerni Koszovót. Ciprushoz hasonlóan azzal érvelt, hogy aggódik a jogi precedens, illetve a kisebbségek jogai miatt.
VIETNAM, az ENSZ BT nem állandó tagja azt mondta, hogy ellenzi a függetlenségi nyilatkozatot.





forrás: hirtv.hu, fh.hu, Kossuth Rádió, radio.hu, MTI, hvg.hu, hirszerzo.hu, nol.hu






[HUNSOR medencefigyelő - ® HUNSOR -]

» vissza a HUNSOR honlapjára