„Két kereszt állt ott: a tavalyelőtti, amelyet a kidöntése után visszaállítottunk, és a tavaly emelt. Mindkettőt szétverték. Amióta 1994-ben az első keresztet felállítottuk, minden évben megrongálják őket. A fából készült keresztet felgyújtják, a kőből készültet kidöntik, vagy szétverik. Egyes emberekben akkora a gyűlölet Csúrogon, hogy nem maradhat ott tartósan a magyarok emléktáblája„ – nyilatkozta Teleki Júlia.

Január 23-án volt az újvidéki razzia emléknapja, valamint pontosan 66 éve űzték ki Csúrogon a magyarokat otthonaikból. Mint megjegyezte, nem tudná megmondani, hogy van-e összefüggés a rongálás és az emléknapok között, az emlékműveket azonban rendszerint valamely jeles napot vagy fontos eseményt követően rongálják meg. Például a rehabilitációs törvény meghozása utáni napon is megrongálták az emlékművet.

„Azt szeretnénk, ha már mindent elvettek tőlünk, hogy legalább az a hely, ahol apáinkat eltemették, kegyhely lehessen. Ha ennyit nem érdemlünk meg, akkor minek a történelmi bizottság, minek a tényfeltárás?! Nem a csontokat kell megszámolni, hanem el kell ismerni és tisztelni kell a halottakat” – szögezte le Teleki Júlia.

Szavai szerint többször megpróbálta kiharcolni, hogy a terület kegyhely legyen, a hivatalos szervek azonban rendszerint ok nélkül elutasították. A terület a zsablyai községhez tartozik, a községnek kellene engedélyeznie a terület kegyhellyé nyilvánítását.

„Minden évben engedély nélkül állítjuk fel a kereszteket. Volt, amikor azzal indokolták az engedélyek kiadásának elutasítását, hogy a történészek nem dolgozták fel a történteket, de már kaptam olyan választ is, miszerint még nem jött el az idő, hogy beszélgessünk róluk. Ha 66 év után nem jött el az idő rá, akkor mikor fog eljönni?” – tette fel a kérdést Teleki Júlia.

Mint megjegyezte, a helyszínre érkező rendőrök is megerősítették, hogy a kereszt korábban sértetlen volt, szerintük valószínűleg romák rongálták meg az emlékkereszteket.

A helyszínre látogatott Egeresi Sándor, a Tartományi Képviselőház elnöke és Stevan Krstic', az újvidéki rendőrség parancsnokhelyettese is. A tartományi tájokoztatási titkárság közleménye szerint a vajdasági parlament elnökét a rendőrség értesítette az emlékműgyalázásról. A házelnök közleményében szégyenteljesnek nevezte a történteket.

„Ezeket az incidenseket nem minősíthetjük csupán magyar, szerb, roma vagy szlovák nemzetiségű polgárok elleni támadásnak, hanem a vajdasági polgárok elleni támadásként kell minősítenünk őket. A Belügyminisztérium és a tartományi szervek közötti eredményes együttműködés miatt bízom abban, hogy gyorsan megtalálják és felelősségre vonják az elkövetőket” – idézik a képviselőház elnökét a közleményben.

A zsablyai rendőrség hétfőn megerősítette, hogy bejelentés érkezett hozzájuk arról, hogy az 1944/45-ös történések magyar áldozatainak emléket állító egyik csúrogi emlékkeresztet valaki ellopta, a másikat pedig megrongálta. Az illetékes ügyészség a történteket sírgyalázásnak minősítette, a rendőrség nagy erőkkel nyomoz a tettesek után.




forrás: Kitekintő



vissza » [HUNSOR Emberjogi Figyelő - ® HHRW -]

» vissza a HUNSOR honlapjára