|
|
Éva Mária Barki: Az önrendelkezési jogot a magyar nép elött nem szabad elhallgatni HUNSOR medencefigyelő
Nyílt levél a magyar politikai elitnek
Dr. Sólyom László Állam Elnök Úrnak
Szili Katalin Országgyülés Elnökének
Gyurcsány Ferenc Miniszterelnök Úrnak
Parlamenti Alelnök Uraknak
Miniszter Uraknak és Miniszter Asszonyoknak
Parlamenti Frakcióvezetö Uraknak és Frakcióvezetö Asszonynak
Pártelnök Uraknak és Pártelnök Asszonynak
Tisztelt Állam Elnök Úr !
Tisztelt Elnök Asszony !
Tisztelt Miniszter Elnök Úr !
Tisztelt Parlamenti Alelnök Urak !
Tisztelt Miniszter Urak és Miniszter Asszonyok !
Tisztelt Frakcióvezetö Urak és Frakcióvezetö Asszony !
Tisztelt Pártelnök Urak és Pártelnök Asszony !
Ismét mozgásba lendült az az önrendelkezési hullám, amely 1989-ben kezdett végigsöpörni Európán a Baltikumtól a Balkánig. Hosszabb lett a sor, ahol az önrendelkezési joggal élnek: Montenegro, Koszovó, Katalónia. Figyelemre méltó Francesco Cossiga volt olasz államelnök és örökös szenátor nem régen benyújtott alkotmánytörvényjavaslata "Déltirol önrendelkezési jogának elismeréséért". Cossiga követeli, "hogy a szent jogot az önrendelkezésre a déltiroli nép elött sem lehet elhallgatni: szavazzanak egy referendumban, hogy továbbra is Olaszországban akarnak-e maradni, vagy el akarnak szakadni az olasz államtól...... Semmilyen veszélyt nem jelentene Európának, ha döntenének az Ausztriához való csatlakozás mellett."
Az önrendelkezési jogot a magyar nép elött sem szabad elhallgatni. A Kárpát-medence magyarsága is lassan megmozdul. Valóban úgy tünik, hogy nekik most újból kinyílik egy "window of opportunity". Sok szó esett az autonómiáról, sok ellenmondásos fogalom és koncepció került vitába. A lényeges kérdés pedig: Mit akar a nép ? Meg kell kérdezni a népet. A nép az önrendelkezési jog birtokosa. A nép akaratát csak népszavazás indítványozásával vagy aláírásgyüjtés eredményeként lehet érvényesíteni.
Elengedhetetlen a magyar kormány támogatása és segítsége. Sólyom László államelnök és Gyurcsány Ferenc miniszter elnök utóbbi nyilatkozatai, hogy újra át kell gondolni a külpolitikát, helyes irányba mutatnak. De tovább kell lépni. Új stratégiát kell kidolgozni, a magyar nemzet és a Kárpát-medence jövöje prioritást kell hogy kapjon a magyar külpolitikában. Kényelmes álmegoldások és alibipolitika nem hoznak tartós megoldást. Indokolt, hogy a kárpát-medencei magyarság határozottabb és öntudatosabb külpolitikát és nemzetközi védelmet követeljen. Európa változott 1989 óta, csak a magyar külügy - amely méghozzá ezt a változást indította - ezt nem vette észre, vagy nem akarja észrevenni?
A jog minden lehetöséget megad. De ez elsösorban politikai kérdés. Politikai akarat és széles nemzeti konszenzus szükséges pártokon és táborokon túl.
Közös ügyröl van szó. Közös a több mint 1000 éves történelem, közös a hagyomány, közös a kultúra. Közös a sors is, mert a Kárpát-medence sorsa minden magyart érinti. Magyarország jövöje elválaszthatatlan az egész régió sorsától.
De a magyar kérdés egyaránt európai ügy is: a térség stabilitása és biztonsága a nemzetiségi problémák átfogó, igazságos, történelmi és jogi alapon nyugvó megoldásától függ. Egy ilyen megoldás a Kárpát-medencén túl is példa- és modellértékü lehet. Több nemzet, nép és népcsoport együttélésének itt a hagyománya. Nem "nyugaton", hanem itt vannak az autonómia és a regionalizmus gyökerei. Csak innen lehet és csak innen is kell hogy jöjjön egy megoldás. A sokat emlegetett jószomszédi visszony csak szilárd alapon lehet tartós.
Magyarországnak, mint Európa Közepén a legfontosabb országnak, be kell töltenie a számára megfelelö szerepet és impulzust adó meghatározó tényezövé kell válnia. Hogy Európának ezen a részén is legyen jogbiztonság és béke, amely csak szabadság, önrendelkezés és történelmi adottság alapján lehet tartós béke.
Meg kell ragadni a történelmi kihívást. Közös a felelösség, de közös lesz a siker is.
Tisztelettel
Dr. Eva Maria Barki
Bécs, 2006 július 7.
forrás: barki@lawvie.at
[HUNSOR medencefigyelő - ® HUNSOR -]
» vissza a HUNSOR honlapjára
- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
Korábbi cikkek:
• Éva Mária Barki: levele George W. Bush részére
• Éva Mária Barki: "Egy népnek ki kell mondania, ha akar valamit"
• Éva Mária Barki: semmisnek tekinthető a trianoni békeszerződés
• Letter till OSCE on Hungarian minority beyond the borders
• Magyar jelképek delvideki templomainkban
• A román kisebbségi törvény buktatói
• Tiltakozzunk a jogsértések és jogmegtagadások ellen!
• Rendőrök védték meg a magyarok tiltakozásától Szabadkán
• Elfojtott tiltakozás Szabadkán
• Az egyéves EU-tagság: Szlovákiai melósok, dán sajtok, ír magyarok
• Naponta verik a temerini magyar elítélteket a szerbek
• Szegényebbek lettünk egy síremlékkel
• A Benes-dekrétumok hatvan éve
• Felszabadultunk...
• Az élőhalott délvidék hörgő visszhangja
• Marosvásárhely, 1990. március 19–20.
• Amit tudni kell Bocskai Istvánról
• Petőfi a tüntetők között
• Petőfi Sándor naplójából
• Külpolitikai határaink
- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
HUNSOR - All Rights Reserved -
., A.D.
|
|