Magyar térvesztés Szerbiában a választások után
HUNSOR medencefigyelő
A hétvégi voksolás során a vajdasági magyarok fele nem magyar pártokra adta le szavazatát. Ha cinikusan fogalmaznánk, elsőként az állítható, hogy a vajdasági magyarság beleunt magyar pártjainak acsarkodásába és az általuk képviselt eddigi stratégiákba. Keményebb szóhasználattal: leváltotta egyes magyar vezetőit.
Nos, a vasárnap megtartott szerbiai parlamenti választásokon a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) hozzávetőlegesen 55 000 szavazatot kapott. A Vajdasági Magyar Demokrata Párt és a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége által létrehozott Magyar Összefogás Koalíció (MÖK) 12 000-et. Ez összesen 67 000. Tekintettel arra, hogy ezúttal magasabb volt a részvételi arány, mint három évvel korábban, a számítások szerint mintegy 120 000 magyar szavazott. A vajdasági magyarok fele tehát nem magyar pártokra adta a voksát! (Más példával élve ez hasonló, mintha Romániában a parlamenti választások során az ott élő magyaroknak csak ötven százaléka szavazna az RMDSZ-re.)
Mentő körülmény, hogy ezúttal mégis parlamenti, s nem helyhatósági választásokról van szó, ez utóbbi bizonyára mégis más képletet mutatna. Az ábra viszont most az, hogy a VMSZ-nek három képviselője lesz a 250 tagú szerb szkupstinában, a MÖK-nek pedig egy sem. Előzetesen: a VMSZ 6-8 mandátumra számított, a MÖK pedig (nem bevallottan) kettőre. Most persze nagy a riadalom: a VMSZ mindenekelőtt a szerbiai demokratikus pártoknak a magyar környezetekben való "kontár és illetéktelen" kampányolásában, továbbá a Magyar Szó c. napilap és a Szabadkai Rádió nem megfelelő hozzáállásában véli felfedezni a gyatra teljesítmény okait, a MÖK pedig az együttes indulás elmaradásában, valamint a budapesti média magatartásában.
Saját kampányaikat a pártok természetesen maguk elemzik majd, annyi azonban máris megállapítható, hogy a VMSZ igyekezett pragmatikus, "életközeli" megoldásokat felkínálni, míg a MÖK tevékenysége az elmúlt hetekben szinte kizárólag a VMSZ, valamint a Magyar Nemzeti Tanács ócsárlásában merült ki. Mellesleg: a VMSZ-nek a MÖK felett aratott 5:1-es (ki tudja már hanyadszori) győzelme révén az is véglegesen világossá vált, hogy a VMSZ a vajdasági magyarság egyedüli (és mérvadó) érdekvédelmi politikai szervezete. A VMDP és a VMDK a jövőben esetleg lokális szinten intézheti ügyeit, nem beszélve a (jószerével csak a zentai támogatókra számítható) Magyar Polgári Szövetségről, amely korábban kacérkodott a gondolattal, hogy bekapcsolódik a MÖK-be, majd - ismeretlen okokból - ettől eltekintett, végül pedig a választások bojkottjára szólította fel pártolóit.
A valódi indítékok azonban másutt (is) keresendőek. A vajdasági magyarok többsége nyilván úgy vélekedik, hogy sorsának jobbra fordulását illetően mindenekelőtt olyan kormányra (és parlamentre) van szükség, amely határozottabb lépéseket tesz az európai integráció irányába, háborúskodás nélkül lezárja a koszovói ügyet, valamint szavatolja a gyorsabb ütemű - munkahelyteremtő - gazdasági fellendülést. Országos léptékben mérve súlyuknál (súlytalanságuknál) fogva a magyar pártok ezen feladatok vállalására nem képesek, e célok eléréséhez tehát ésszerűbbnek kínálkozott inkább a Demokrata Pártot, a G17 Pluszt és a Liberális Demokrata Pártot támogatni. Mert a kifejezetten kisebbségi ügyek megoldásának is (előzetes) feltétele az előbbi felsorolás. Mindezen túlmenően elgondolkodtató viszont, hogy a nagyobb vajdasági városok közül a VMSZ-nek mindössze Zentán, Topolyán, Magyarkanizsán és Kishegyesen sikerült százalékarányban a legtöbb szavazatot begyűjtenie, Szabadkán, Adán, Óbecsén és Csókán a második helyre szorult, másutt még lejjebb. Viszont: Becsén, Zomborban, Nagybecskereken, Csókán, Törökbecsén valamint Újvidéken a radikálisok győztek. Figyelmeztető jel tehát akad bőven, amelyek az ideges reakciók helyett inkább az alapos elemzések szükségességét feltételezik. (Sinkovits Péter, Új Szó)
Vajdaság területén a legtöbb szavazatot a Szerb Radikális Párt kapta
Vajdaság területén a legtöbb szavazatot a Szerb Radikális Párt (SRS)
kapta: 30,9%-ot. Második a Demokrata Párt (DS) 24,1%-kal, harmadik a
Szerbiai Demokrata Párt (DSS) és az Új Szerbia (NS) koalíciója majd
9,9%-kal. A Liberális Demokrata Párt (LDP) és a Vajdasági Szociáldemokrata
Liga (LSV) vezette koalíció 7,8%-ot kapott. A G17 plusz 6,4%-ot, a
Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) pedig 5,1%-ot.
Összesen nem egész 1.050.000-en szavaztak. Az 1.700.828 arra jogosult
polgár 61,6%-a adta le voksát.
Tartományi szinten jelenleg a DS, a VMSZ, az LSV és a Szerbia Ereje
Mozgalom (PSS) alkotja a hatalmi koalíciót.
A CeSID reprezentatív minta alapján, 60 százalékos feldolgozottság mellett
készített adatai szerint a Szerb Radikális Párt a szavazatok 28 százalékét
szerezte meg. A második helyen a Demokrata Párt végzett a szavazatok 22
százalékával, a harmadik a Szerbiai Demokrata Párt lett, amely a
szavazatok 17 százalékát szerezte meg. Jócskán lemaradva őket követi a G17
Plusz (6,8 százalék), az SZSZP (6,1 százalék) és az LDP (5 százalék).
A kisebbségek első alkalommal indulhattak úgy a választáson, hogy nem
kellett teljesíteniük az 5 százalékos választási küszöböt. Két magyar
pártlista szerepelt az idei parlamenti választáson. A Vajdasági Magyar
Szövetség önállóan indult, a Magyar Összefogás Koalíciót pedig két párt, a
Vajdasági Magyar Demokrata Párt és a Vajdasági Magyarok Demokratikus
Közössége alkotta.
A CeSID értékelése szerint egy-egy kisebbségi képviselő
parlamentbe jutásához várhatóan 14 000-16 000 szavazatra lesz szükség,
ugyanis a választók részvételét kell elosztani a parlamenti mandátumok
számával, azaz kétszázötvennel. A választói névjegyzékben körülbelül 200
000 magyar név szerepel. Igaz ugyan, hogy a magyar pártlisták más
szavazókra - elsősorban a kisebbségiekre - is számítottak, mégis
alapvetően a magyarok képezik fő szavazóbázisukat. A fenti részvételi
arányból arra lehet következtetni, hogy több mint százezer magyar adta le
voksát a tegnapi nap folyamán. A CeSID elsődleges becslése szerint 60
százalékos feldolgozottság mellett a kisebbségek közül a VMSZ-nek 4
képviselője jut be a parlamentbe. A Magyar Összefogás Koalícióról nem
közöltek adatot, de a Köztársasági választási bizottság adatai szerinta
koalíciónak is lesz egy képviselője. A kisebbségi pártok közül még két
roma képviselő és két sandzaki bosnyák képviselő kap majd helyet a
parlamentben.
A becslések szerint a radikálisoknak 80 , a demokratáknak 65, a Szerbiai
Demokrata Pártnak 48, a G17-nek 19, a SZSZP-nek 17, az LDP koalíciónak
pedig 14 képviselője lesz a paralmentben.
forrás: Új Szó, Vajdaság Ma
[HUNSOR medencefigyelő - ® HUNSOR -]
» vissza a HUNSOR honlapjára