A Bolyai Egyetem 1945-1959 közötti kálváriás története egy elhatározott, tudatos és folyamatos leépítés, felszámolás volt. Az 1947. február 10-i párizsi békeszerzôdés aláírásához Romániának szüksége volt a magyar egyetem létére. Erdély Romániához csatolásának ugyanis feltétele volt az, hogy Románia demokratikus állam lesz, amely biztosítja a kisebbségi jogokat is. Az erdélyi magyar egyetemnek nemzetközi nyomásra történt megalapítását a román hatalom már kezdettôl fogva úgy kezelte, hogy azt késôbb úgyis visszacsinálhatja. A kolozsvári egyetem 1872-ben alakult meg, és 1881-tôl a Ferenc József Tudományegyetem nevet viselte. 1919 ôszén Kolozsvárott a románok a magyar egyetemet román tannyelvűvé alakították át.

Az eredeti kolozsvári magyar egyetem 1921-1940 között Szegeden működött. Észak-Erdély 1940-es visszacsatolásakor a magyar egyetem visszakerült Kolozsvárra. 1944 októberében a bevonuló szovjet katonai vezetés engedélyt adott a magyar egyetemnek az oktatás folytatására. 1945. május 28-án írta alá Mihály román király a kolozsvári magyar egyetem létrehozására vonatkozó dokumentumot. 1945. június 1-én, román törvényrendelet alapján létesült a kolozsvári Magyar Tannyelvű Állami Tudományegyetem, amely 1945. december 11-én a Bolyai Tudományegyetem nevet kapta. Bölcsészettudományi, jogi, közgazdasági, orvosi és természettudományi karokkal rendelkezett. Az orvosi kar 1945 novemberében Marosvásárhelyre költözött, majd 1948-ban önállósult.

Román részrôl nem fogadták el a magyar egyetem jogfolytonosságát, új egyetem létesítésérôl beszéltek. A Bolyai Egyetem az erdélyi magyarság nemzeti identitástudatának jelképévé vált, bár fennállása alatt végig komoly politikai megrázkódtatások, terroreljárások érték. Letartóztatták 1949-ben az egyetem elsô és második rektorát, Csôgör Lajost és Balogh Edgárt.

Az 1956-os magyarországi forradalom nyomán több tanárt és számos diákot zártak ki, s ítéltek el 10 és 20 év közötti elzárásra és kényszermunkára.

A Román Munkáspárt vezetése 1957 júliusában hozzálátott a nemzetiségi iskolák felszámolásához, amirôl még 1956 júliusában döntés született.

A Bolyai Tudományegyetem felszámolását több tényezô együttesen segítette elô. Az egyik: 1958. január 7-én meghalt Petru Groza, akit a közvélemény a magyar egyetem alapítójaként tartott számon. A másik: 1958 júliusában kivonták a szovjet csapatokat Romániából. Az is szerepet játszhatott, hogy 1958 februárjában a magyar párt- és kormánydelegáció romániai látogatásán Kádár János nyíltan megdicsérte Bukarest nemzetiségi politikáját. Ebbôl a román pártvezetés azt a következtetést vonhatta le, hogy Budapest levette a kezét az erdélyi magyarságról.

1958 tavaszán újabb letartóztatási hullám kezdôdött.

1959. február 19-22-én tartották meg Bukarestben a Diákegyesületek Szövetségének II. országos konferenciáját, amelyen jelen volt a román pártvezetés és a kormány több tagja is, élén Gheorghiu-Dej-zsel.

Kacsó Magda bolyais diáklány 1959. február 21-én - felkért vagy kijelölt (felhatalmazás nélküli) hozzászólóként - kérte, hogy a különbözô szakos magyar és román diákok "együtt tanulhassanak". Itt és ekkor végleg eldôlt, hogy a párt elhatározására, a "diákság kérésére" egyesítik a Bolyai és Babes egyetemet, azaz az önálló magyar egyetemet megszüntetik.

Nicolae Ceausescu a román pártvezetés tagjaként és Ion Iliescu a Diákegyesületek Szövetségének elnökeként jelentôs szerepet játszott a Bolyai Egyetem megszüntetésében.

Az egyesítés ellen volt Balogh Edgár, Nagy István és Szabédi László egyetemi tanár. 1959. április 2-án a Gheorghiu-Dej román pártvezetô elnöklete alatti értekezlet véglegesítette a Bolyai és a Babes egyetemek összevonását. Dej javaslatára elfogadták a Babes-Bolyai Tudományegyetem nevet.

Az ún. egyetemegyesítést az erdélyi magyarság nagy része elkeseredéssel fogadta. A Bolyai Egyetem megszűnése miatt több magyar egyetemi tanár öngyilkos lett (Szabédi László, Csendes Zoltán). Az egyetemen fokozatosan elsorvasztották a magyar nyelvű oktatást. A magyar diákok és tanárok száma folyamatosan csökkent.

A Ceausescu-diktatúra 1989-es bukása után létesülhettek újra magyar tannyelvű csoportok a Babes- Bolyai Egyetemen, és újraéledtek a romániai magyar értelmiség reményei az önálló egyetem felállítására. Az 1996-ban alakult koalíciós kormányban részt vevô Romániai Magyarok Demokratikus Szövetsége az önálló egyetemalapítás jogának biztosításáért küzd, amirôl a vita jelenleg az ún. feltételek vizsgálatánál tart, és a koalíció szakítópróbája is lehet.


írta Flasch János



[HUNSOR medencefigyelő - ® HUNSOR -]

» vissza a HUNSOR honlapjára